FÖLDANYÁNK: GAIA

Ősi harmónia ember és természet között Az újkor paradigmája: a természet legyőzése Gaia felismerése Az ökológiai krízis: okok és okozatok Lehetséges válasz: természetvédelem és fenntarthatóság

Ősi mítoszok: Az ember és a természet egységéről, a mindent szülő Földanyáról

A mérhető, kiaknázható, leigázható természet mítosza….. Bacon, Galilei, Descartes

Az újkor paradigmája: a természet legyőzése

Holisztikus gondolkodás, rendszerelmélet Hutton, Goethe, Suess, Vernardszkij, Bertalanffy

További szabályozókörök: Pl.: A környezet savassága A tengervíz sótartalma Mikro és nyomelemek (pl.: jód) Valószínűtlen állapot – homokvár a tengerparton Homeosztázis Rendszerelmélet – rész és egész

GAIA Önfenntartó és önszabályozó rendszer, melynek részei: a légkör, a vízburok, a talaj és kőzetek, és az élőlények összessége, melyek egymással kibernetikai, visszacsatolásos rendszert alkotnak. Dinamikus kölcsönhatás! Kontrollja alatt áll (többek között): A légkör, a vizek és a talaj összetétele A klíma A környezet savassága Az elemek eloszlása

„Ökoszisztéma szolgáltatások” Ivóvíz Tiszta levegő Klíma Természetes táj Élelem Fa és rostanyag Természetes gyógyszerek Megporzás Talaj termőképessége A holisztikus szemléletű természetgyógyászatnak sem szabad megállnia az emberi test gyógyításánál. A rész nem lehet egészséges ha az egész beteg. Az emberi társadalom és a természet egészsége saját egészségünknek is záloga, s ez fordítva is így van.

Az „ökológiai krízis”: Okok és okozatok Az ősi bölcsesség elvesztése – redukcionista és mechanisztikus gondolkodás („bűvészinas effektus”) ►► A korlátlan növekedés mítosza, a nagy rendszerekbe, a technikába vetett hit, hübrisz ►► Túlnépesedés + a vágyak és igények szakadatlan növekedése: fogyasztói társadalom ► Környezetszennyezés (környezeti elemek, hulladék, kémiai „biztonság”, génmanipuláció…, stb.) ► Az erőforrások mint szabad préda, azok túlzott kihasználása ► A fajok és élőhelyek pusztítása, fragmentálása, a természetes folyamatok kalodába zárása, a diverzitás csökkenése, a szépség és harmónia eltűnése ► Az ökológiai rendszerek szétesése, a bioszféra működészavarai, globális problémák, (éghajlatváltozás) A fentiekhez kapcsolódó egyéb válságok (társadalmi, gazdasági, kulturális), globalizáció

Ökológiai lábnyom

(ökológiai lábnyom)

(ökológiai lábnyom)

Eltartó-képesség

Fenntarthatóság

Fenntarthatóság Az emberiség jelenleg nem fenntartható módon tevékenykedik: ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk, az már rövid távon sem folytatható. Nem tartható fenn az erőforrások elhasználásának üteme, a környezet állapotának romlása és a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése. A 21. században az emberiség halaszthatatlan feladata az, hogy ezen változtasson.

Lehetséges válaszok Kormányok: -környezet és természetvédelem -gazdasági szabályozás Gazdasági élet: - a fenntarthatóság gyakorlata - „a maradandóság közgazdaságtana” és „emberarcú technika” - helyi gazdaság (E. F. Schumacher) Lakosság („fogyasztók”): - Holisztikus gondolkodás - „Ökológiai erkölcs” felelősségteljesség , -„Ökológikus” életmód -Konkrét cselekvések és nem cselekvések: készítsünk leltárt! A környezetet mérgező, a társadalmat züllesztő technikai megoldások helyett új irány: a szerves, gyengéd, erőszakmentes, elegáns, szép, kis léptékű dolgok, megoldások felé.

A természetvédelem megjelenése, alapelvei A természetvédelem megjelenése, története. Hagyományos koncepciója. (élő múzeumok, szépség, ritkaság) Új megközelítés: a bioszféra működőképessége, az élet szövedéke, táji szintű védelem. A folyamatok szabadságának védelme. Elvei: fajvédelem, területek, élőhelyek megóvása, hálózatok kialakítása, fenntartható használat (fenntarthatóság – mezőgazdaság, erdészet, bányászat, halászat, stb.), Új erkölcs, új viszony ember és természet között

Nemzeti ökológiai hálózat

Az Ökológiai Erkölcs Az ökológiai erkölcs válasz a korunk emberét ért globális kihívásra. A világválság megoldását azzal kell kezdenünk, hogy alapvetően újragondoljuk a Mindenségről bennünk élő képet. Szakítani kell azzal a nézettel, hogy a mindenség egy óraműszerű gépezet. Ehelyett újra fel kell ismernünk az ősi tudást, ami arról szól, hogy a világ szentély. Ha egy szentélyben élünk ( és nem valamiféle kísérteties gépezetben ), akkor egyedül a felfogástól minden megváltozik: nem gépészek vagyunk többé, hanem a szentély őrei és meghatalmazottjai. - Tisztelet az egész szentély iránt, és minden iránt ami abban benne foglaltatik, ez az ökológiai erkölcs első és legfőbb értéke. Ez parancs viselkedésünk számára: a természetet és az egész mindenséget belső értékeik alapján, tisztelettel szemléli. - Az első ökológiai értékből azonnal következik a második, a felelősség. Felelősség a természet egésze és a teremtmények iránt. Ez a működő tisztelet. - A tiszteletből és a felelősségből következik a mértékletesség. A mértékletesség olyan viselkedési mód, mely figyelemmel van mások iránt, a nem kiváltságosak, a föld bármely pontján élők és a jövő nemzedékek iránt. A mértékletesség jóindulat pazarlás nélkül: fogyasztásunk tudatos korlátozása az emberi együttérzés nevében. - A negyedik ökoetikai érték a sokféleség: faji, kultúrális, ökológiai sokféleség. Az egyformaság és egyöntetűség által fenyegetett világban a sokféleség fenntartása erkölcsi parancs. - Az ötödik ökoetikai érték az igazságosság ( méltányosság ), azaz igazságosság mindenki iránt, nem csak saját klánunk, vallásunk, hazánk, hanem minden ember, minden természeti lény iránt, beleértve a talajt, a folyókat, egész Földanyánkat. Az ökoetika körvonalazza azon belső értékek magját, amelyek elfogadhatóak minden vallás, és minden kultúra számára. Kell, hogy rendelkezzünk egy ilyen maggal, hogy együtt tudjunk dolgozni, együtt tudjuk gyógyítani a Földet, és együtt teremtsünk egy fenntarható világot. Lehet, hogy valaki azt állítja, hogy az ökológiai értékek túlságosan idealisták a mi rideg és durva világunk számára. Azonban világunkat mi tettük ilyenné érzéketlen, gépies értékrendünkkel. Újjáteremthetjük a világot, azt fenntarthatóvá, emberivé és igazságossá tehetjük értékeink újrateremtésével megváltoztatva magunkat, és a világot magunk körül. ( Henryk Skolimowsky )

Keresztény szempontok A jó föld adománya: „Az Úré ez a föld és minden rajta élő” (MTörv. 10.14) Sáfárok vagyunk, nem tulajdonosok: „ápolja és őrízze azt” (Ter. 2.15) Kegyelmi állapotban élünk! Társaink a teremtésben: Középkori „állatperek” Szegénység, egyszerűség A szertetparancs kiterjesztése az egész teremtett világra

A „Mély Ökológia” 8 pontja Minden ami él önmagában hordozza saját értékét, s ez független az ember által neki tulajdonított hasznosságtól. A gazdagság és sokféleség hozzájárul az Élet „jóllétéhez”, és értékük szintén benső érték. Az embernek nincs joga csökkenteni ezt a gazdagságot és sokféleséget, kivéve, ha életfontosságú szükségleteit elégíti ki, felelősségteljes módon. Az ember mértéktelenül kizsákmányolja a világot, és a helyzet rohamosan romlik. A világra kifejtett negatív hatás kulcsfontosságú elemei: az emberek életmódja és a népesség nagysága. Az egészséges és sokrétű élet, a kultúrákat is beleértve, csak csökkentett emberi behatás mellett virágozhat. Az alapvető szellemi, politikai, gazdasági és technológiai szerkezeteknek ezért meg kell változniuk. Azoknak akik magukénak vallják a fenti alapelveket, kötelességük részt venni - békés és demokratikus eszközökkel - a szükséges változások előmozdításában. Arne Naess

A tudatos vásárló 12 pontja 1. A pénzeddel szavazol! A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. 2. A szemét a legdrágább! A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel. 3. Cetli Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz  "polctrükkökre". 4. Helyben A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket. 5. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. 6. Keresd az eredetit! Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket.

7. Olvasd el a címkéket! Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz. 8. Erőszakmentes szépség Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat. 9. Tartós használat Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. 10. Frisset! Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. 11. Helyi termékeket vegyél! Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 12. Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.

Köszönöm a figyelmet! Gyarmathy István