A GLOBALIZÁCIÓ fogalma és kialakulása Készítette: Süveges Dorottya ELTE TTK,geográfus II. évfolyam

A globalizáció fogalmának értelmezési lehetőségei Legáltalánosabban: Az emberiség időben egyre jobban egységesedő fejlődéstörténete ->több évezredes folyamat ezen belül a gazdasági viszonyok világméretű rendszerbe való rendszereződése a legnagyobb ugrás gazdaság=>társadalmi,kulturális,politikai folyamatok

Szűkebb értelmezés: 1970-es években kezdődött és a transznacionális társaságok tevékenységével fonódott össze az addigi globalizációs tendencia betetőzése-> egész Föld egységes gazdasági rendszerbe szerveződése a világpiac kiteljesedése, transznacionális monopolkapitalizmus korszaka

Történelmi előzményei A népcsoportok az őskőkortól kezdve kapcsolatban álltak egymással. Vándoroltak a kontinenseken belül/között,így közvetítették egymás értékeit. Más-más nemzetek kiemelkedtek,leigázták a gyengébb népeket.

Társadalmi értékrendek,hitek terjedtek-hol erőszakos,hol békés formában. Általában a fejlettebb formációk voltak az irányadók; így követték egymást az ősközösségi->törzsi->törzsszövetségi állattartó-vándorló->öntözéses földművelő ->majd egyben rabszolgatartó->a feudális rendszerű->majd a kapitalista ipari termelést folytató társadalmak.

A Föld különböző térségeiben eltérő sebességgel haladt előre ez a folyamat. A gyarmatosítással a tőkefelhalmozódás forrásai egyesültek,létrejött a nagyipar létrehozásának anyagi bázisa. A lokális és világméretű anyagi folyamatok először egyesültek!

A kapitalista világgazdaság kialakulása 1.szakasz: XIV.-XVIII.sz. Előrehalad a gyarmatosítás,tőkefelhalmozódás fokozódik(legalizált rablás,rabszolga-kereskedelem).Amerika->ültetvényes gazdálkodás. A gazdasági kapcsolatok bővülése<-> protekcionizmus+izolált nagyhatalmak. 2.szakasz: XIX.sz. elején a kapitalizmus megszilárdulása. Nagy volumenű nemzetközi hitelek(vasútra),külső piacokra való termelés. Gyarmatok:nyersanyag<->gyarmattartók:gyáripari termékek=>tönkreteszi az ottani ipart.

3. szakasz: 1870-es évektől I. vh 3.szakasz: 1870-es évektől I.vh.-ig,első nagy ipari monopóliumok,új ipari konkurensek (USA, Németo., Olaszo., Japán, Belgium), konkurenciaharc kiéleződése=> neoprotekcionizmus=>USA,Németo. felzárkozik,sőt lehagyja Angliát sok tekintetben

4.szakasz: I.vh. végétől a Nagy Gazdasági Válságig(1929-1933), működőtőke-kivitel lényegessé válik=>már nem az erőszak,hanem a gazdasági érdek biztosítja a munkamegosztást az elmaradott térségekkel. Nagyhatalmak érdek-összefonódásai<->feszültség a területi felosztásért->I.vh. ->nemzetköziesedés elakad,legfejlettebb országok is fizetésképtelenek.

5.szakasz:1960-as években piaci viszonyok állami szabályozása->”állami monopolkapitalizmus” Marshall-segély=> USA egyedülálló gazdasági,politikai és katonai pozíciója Megszilárdult a tőkés világgazdaság és a politikai hierarchia. Előbbi intézményesülései:ENSZ,OECD,Világbank,Európai Gazdasági Közösség). DE! 1970-es évek elejéig vámakadályok, nyílt/rejtett protekcionizmus

6.szakasz: állami beavatkozásos gazdaságpolitika kimerült,profitok mélyponton,USA meggyengült =>transznacionális vállalatok tevékenységük egy részét kihelyezték olcsóbb munkabérű országokba,nagy monopóliumok összefonódása-> transznacionális monopolkapitalizmus-> „GLOBALIZÁCIÓ”

A globalizáció jellemzői Nem homogenizációt jelent,hisz a transznacionális vállalatok az egyes régiók közötti különbségeket (bér,adózás,infrastruktúra,képzettség stb.) használják ki! ->Globális világgazdaság addig van, míg vannak lokális különbségek! A nemzetköziesedés leginkább az ipart jelenti. Újdonság:Nem a munkaerő vándorol a tőkéhez,hanem a tőke a munkaerőhöz! Tőke-,és technológia intenzív folyamat.

A globalizáció megnyilvánulása a nemzetközi kapcsolatokban 1. A pénz-(tőke-) piacok világméretű összekapcsolódása. 2.A transznacionális vállalatok térhódítása,integrálódása. 3.A regionalizálódási irányzat erősödése és ezen az alapon a nemzetgazdaságok közötti kölcsönös kapcsolatok erősödése. 4.Az egyre nagyobb mértékben veszélyeztetett természeti környezet védelmében világszintű szervezetek,szabályzatok.

A globalizáció veszélyei A nemzetgazdaságok globalizálása és a tőkés táraságok uralmának szabadon eresztése a feje tetejére állítja a piac-állam-civil társadalom közötti egyensúlyt és fontossági sorrendet->piac elsődleges lesz,az állam alárendelődik a tőkés társaságok érdekeinek,a civil társaságok kormány elszámoltatási joga sérül.

A legfejlettebb országokban az átlagos reálbérek színvonala a globalizációs korszak kezdete óta stagnál,és a jövedelmi különbségek rohamosan nőnek. Legtöbb régióban nőtt a munkanélküliség. Világszerte erősödőben van a globalizáció jelenlegi formája elleni tiltakozás.

A globalizáció ”számai” A transznacionális vállalatok adják: - a világ ipari termelésének több mint felét - a nemzetközi kereskedelem 2/3-át (ennek felét a vállalatokon belüli áramlás teszi ki) - a világ GDP-jének 1/4-ét.

Globalizáció…vagy polarizáció? A gazdasági globalizáció a maga legteljesebb formájában a klasszikus kapitalizmusban érvényesült,amikor az aranyvaluta mechanizmusa szabályozta a nemzetközi munkamegosztást-euroatlanti országokra igaz. A polarizáció a 20.sz.-ban túlzott leegyszerűsítéssel észak-dél(gazdag-szegény),nyugat-kelet(kapitalizmus-szocializmus) problémaként merült fel. A hidegháború után->ideológiai polarizálódás.

A 21.sz. küszöbén->nem az ideológiák,hanem a civilizációk a hátterei a polarizáltságnak.. A Nyugat erőfölényén alapuló egyensúlytartás globalizációs koncepciója jellemezheti legjobban a szóban forgó problémát. Egyszerre áll fenn a globalizáció és a polarizáció =>civilizációk közötti ellentétek,összecsapások

Felhasznált irodalom Bernek Ágnes: A globális világ politikai földrajza (Nemzeti Tankönyvkiadó,2002) Csikós-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II. (MTA,2002) David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma( Kapu,1996) Robert Went: Globalizáció (Perfekt,2002)