Egy kistérség komplex fejlesztése

Mik jellemeznek egy jól működő térséget?

A jól működő térség 1. Elegendő vállalkozás elegendő munkahelyet működtet A térségi vállalkozások tevékenysége felszálló ágban van A munkaerő szakmai felkészültsége megfelelő A vállalkozások megfelelő beszerzési és értékesítési piacokkal bírnak A vállalkozások piacai túlnyúlnak a térség határain

A jól működő térség 2. A térségi vállalkozások között van termelési kapcsolat A térségi vállalkozások jól fizetik dolgozóikat A vállalkozások és a képző intézmények között termékeny kapcsolat van A vállalkozók érdekeltek a közszféra jó működésében A közszféra megbecsüli és segíti a vállalkozásokat A vállalkozások eredményeikkel a térséget gazdagítják

A jól működő térség 3 Az iskolák képesek alkalmazkodni a helyi társadalom, a gyerekek – szülők – vállalkozások felkészültségéhez Az iskolák enyhítik a társadalom kirekesztő „hajlamait” A tanulók kielégíthetik a térségben a középfokú képzés iránti igényeiket Az iskolák a helyi kultúra és sport szervezői is.

A jól működő térség 3. Az önkormányzatok között nem rivalizálás, hanem értelmes együttműködés, szükség szerint feladatmegosztás van Az önkormányzatok, közszolgáltatások „szolgáltató” és nem hatósági magatartást képviselnek Átlátható tervek alapján folynak a helyi fejlesztések Az önkormányzatok törekszenek az érdekcsoportok egyenlő kezelésére Van közmegegyezés a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációjára

A lakosság magáénak érzi a térséget Vannak közös környezeti, közösségi, társadalmi értékek Magánszférájának fenntartása mellett is aktív Megtalálja a közös cselekvés formáit A jól működő térség 4.

A munka menete 1. A megismerés céljának meghatározása Mit fejlesszünk -mit ismerjünk meg a térségben? Vállalkozások-gazdaság? Foglalkoztatás? Oktatás, képzés? Közigazgatás? Szociális ellátás? Civil társadalom? Szociális/társadalmi feszültségek?

A munka menete 2. Helyzetfeltárás SWOT analízis Stratégiai fejlesztési irányok meghatározása A fejlesztési kezdeményezések feltárása A bevonható erőforrások (kapcsolatok, humán erők, pénz, naturáliák) meghatározása

Projektgenerálás a fejlesztési irányokban Projektek formálása Projektcsomagok, programok formálása Forrásfeltárás/ bank, pályázat, saját tőke Tervdokumentációk, pályázatok stb. elkészítése A program összefoglaló megvalósítási tervének elkészítése A munka menete 3.

A munka menete 4. A megvalósító szervezet felállítása A felelősségek meghatározása Erőforrások elrendezése A megvalósítás eszközeinek megteremtése Monitoring funkciók kialakítása Cselekvés, megvalósítás Jelenések, eredmények időközi és végső mérése – nyilvánossá tétele

A tervezés-megvalósítás művészete: partnerség 1. Alapgondolat: egy térségben (szervezetben) számtalan szakmai, elkülönült intézményi, gazdasági, hatalmi érdek van jelen. A szereplők tartanak a változástól, pozícióik biztonságát a változatlansághoz kötik: ezért új célok, új szereplők megjelenésével szemben ellenállást tanúsítanak. nyílt vagy rejtett ellenállás közepette nem lehet eredményesen változtatni: előbb utóbb a konfliktusok vonják el az energiákat a változtatástól

A tervezés-megvalósítás művészete: partnerség 2. A sikeres fejlesztés, változtatás akkor mehet végbe ha: Minden szereplőt, illetve szereplőcsoportot a változtatás tervezőasztalához engedünk. Közösen végezzük el a helyzetelemzést és Közösen állapítjuk meg a a fejlesztés irányait Engedjük, hogy az egyes érdekcsoportok megtalálják a számításaikat a tervezett új helyzetben A tervezés és a megvalósítás során során építünk az egyes csoportok „felszabadult” energiáira, erőforrásaira

A tervezés-megvalósítás művészete: partnerség 3. A folyamat kezdetén a szereplőket be kell azonosítani Értekezleteken kell megbeszélni a helyzetet, és kialakítani a közös elképzeléseket a jövőről A megvalósítás tervezésénél építeni kell az egyes célok megvalósításában érdekelt csoportok aktivitására Folyamatosan kommunikálni kell az előrehaladást és el kell hárítani a menetközben felmerült akadályokat A változás „maradék” ellenzőivel szemben a „változás ügynökeit” kell segíteni.

Vállalkozás fejlesztés Alapgondolat A gazdasági szereplők önállóan viselik a felelősséget (és rizikót) saját döntéseikért. Ezért csak olyan fejlesztésnek van esélye, amelyet képesek A „köz” által képviselt célok (foglalkoztatás, magasabb jövedelem stb.) csak akkor megvalósíthatók, ha a vállalkozók segítséget kapnak sajátnak gondolt céljaik megvalósításához. A vállalkozók célja elsődlegesen nem a foglalkoztatás, a magasabb adó befizetése stb. hanem céljaik megvalósítása. Ezért olyan megoldásokat kell keresni, amelyben a két viszonylag elkülönült cél egyszerre valósul meg.

Vállalkozásfejlesztés menete 1. Csoportos és egyéni interjúk készítése a vállalkozókkal : Helyzetükről ( technológia,munkaerő, piacok stb ) Fejlődésüket akadályozó tényezőkről Céljaikról, fejlesztési elképzeléseikről

Vállalkozásfejlesztés menete 2. Konzultáció a vállalkozókkal a fejlődésüket akadályozó tényezők feloldhatóságáról És számos vállalkozóval készített egyéni és csoportos interjú alapján olyan fejlesztési terv készítése, amely segíti a vállalkozókat az akadályok leküzdésében

A vállalkozások fejlődését akadályozó leggyakoribb tényezők Termékeik fejlesztésre szorulnak Kicsi, vagy csökkenő a piaci igény Nem tudják elérni a piacokat Elavultak a gépi berendezéseik Nincs elég pénzük a fejlesztéshez Nincs elegendő ill. megfelelően felkészült munkaerő Telephelyeik fejlesztéséhez, bővüléséhez nincs hely Az önkormányzati, a hatósági környezet nem segít a problémák megoldásában

A vállalkozásfejlesztő-beavatkozások lehetőségei Közszolgáltatás az alábbi területeken A piac építés Termékfejlesztés Vállalkozók közötti kapcsolat építés –klaszter szervezés Megfelelő munkaerő-képzés Menedzsement ismeretek nyújtása Informatikai támogatás Beruházás- támogatás Iparterület fejlesztés Új termelők behívása Vállalkozásbarát hatósági környezet kialakítása

Oktatás, képzés gyengeségei Napjainkra az oktatás képzés intézményei sok esetben öntörvényűvé váltak. A pedagógiai programok nehezen alkalmazkodnak a szétszakadt társadalom igényeihez A képzési szakmastruktúra kínálat a meghatározó társadalmi csoportok törekvéseit tükrözi A munkaerőpiaci igények nem jelennek meg a képzési struktúrában A leszakadó társadalmi csoportok gyermekei már ezen a szinten kirekesztődnek

Az oktatás és képzés fejlesztésének menete Az önkormányzatok iskolafenntartók, képző intézmények, foglalkoztatók kerek asztalának létrehozása Közös helyzetelemzés Szülői-lakossági- tanuló fórumok a helyzet megbeszélésére: jövőkép, karrier Közösen kialakított stratégia Program kidolgozása Megvalósítás

Fejlesztő beavatkozások az oktatás, képzés terén A gyerekekre irányuló, összehangolt szociális és pedagógiai programok Képességek fejlesztésén alapuló pedagógiai programok A társadalmi valóságot, a munkaerőpiaci igényeket figyelembe vevő információ nyújtás a szülőknek, gyerekeknek jövőjük megtervezéséhez A térségi munkaerőpiac igényeire érzékeny képzési struktúra kialakítása A képző intézmények fizikai és humán kapacitásainak megújítása A változtatásokhoz való pozitív viszony kialakítása a képző intézményekben, a tanári karokban

Problémák a foglalkoztatás és a munkaerő terén 1. Ma Magyarországon- jelentős területi szóródással- legalább 1 millió munkahellyel van kevesebb a szükségesnél Az iskolarendszerből szakképzetlenül kikerülők aránya évente 25% körül mozog A szakképzetlen munkavállalók iránti igény – országos adatok szerint – 15 %, de jelentős területi eltérésekkel A képzetlenség és munkanélküliség között szoros összefüggés van.

Problémák a foglalkoztatás és a munkaerő terén 2. Ma Magyarországon a tanulók –családok törekvései a fehérgalléros, lehetőleg diplomás státusz elérésére irányulnak miközben a tényleges munkaerő iránti igény szerkezetében egyre inkább hiányoznak a szakképzett, kékgalléros munkaerő. Az eltérés a diplomások szintjén, egy- egy korosztályra vetítve, % -os

Problémák a foglalkoztatás és a munkaerő terén 3. : strukturális problémák A vállalkozások fejlődését, a foglalkoztatás bővülését jelentős mértékben akadályozzák a munkaerő alkalmazásának magas járulékos költségei Az egyéni törekvések és a képzési struktúra torzulásaiért részben az iskolarendszer normatív finanszírozása a felelős, amely nem kényszerít a munkaerőpiaci igények figyelembevételére A térségi munkaerőpiaci foglalkoztatók munkaerőigényeiről nincsenek valós információk

Foglalkoztatás, munkaerő fejlesztés Alapgondolatok: A foglalkoztatás nem önálló „ágazat”, csak az összehangolt vállalkozásfejlesztési, munkahely teremtési és a foglalkoztatáspolitikai beavatkozások lehetnek sikeresek

Foglalkoztatás fejlesztési beavatkozások 1. A hátrányos helyzetű, képzetlen csoportok munkaerőpiaci reintegrációja-komplex programok Motiváció Gyakorlatorientált modulrendszerű képzés Munkatapasztalat nyújtás Munkaerőkipróbálás Elhelyez(ked)és A felnőttképzés, munkaerőpiaci képzés / átképzés

Foglalkoztatás fejlesztési beavatkozások 2 Önfoglalkoztatás támogatása Időlegesen támogatott munkahelyek Tranzitfoglalkoztatás Tartósan támogatott munkahelyek fogyatékkal élőknek Támogatott munkahelyek újra elhelyezkedési nehézségekkel kűzdőknek ( Gyes, gyedről visszatérők, 50 éven felüliek, stb) Munkahelyek létesítése a harmadik szektorban

Foglalkoztatás fejlesztési beavatkozások 3 ami hiányzik A beavatkozó munkaügyi szervezet megújítása Munkaerőpiaci igények felmérése Mikró és kisvállalkozások igényeinek feltárása és kielégítése Szakképzetlenek képzésbe vonása A foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások tartós foglalkoztatást elősegítő hatásának javítása

Foglalkoztatás fejlesztési beavatkozások 4 ami hiányzik A térségi gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás fejlesztési eljárások aktív, egymást támogató összekapcsolása A térségi munkahelyek számának növelése - gazdaságfejlesztési eszközökkel Nagyobb figyelem a másodlagos jövedelemszerzés területeire

Szociális/társadalmi feszültségek oldása?

Közigazgatás fejlesztése

Szociális ellátás fejlesztése

Civil társadalom fejlesztése