A Vaskapu-szoros 4/B
1. Akadály az ókortól kezdve a magyar-román-szerb határháromszögben összeszûkülõ meder sebes sodrás szerpentinszerű éles kanyarok csak magas vízállás idején járható alacsony vízálláskor evezõs dereglyék, szekerek, kétszeri átrakodás a római idõkben Traianus szabályozási terve hajózócsatorna kis merülésû, lapos fenekû dereglyéknek parti fagaléria vontatólovaknak
2. Tervek a 19. században 1840: átfogó szabályozási terv, de: irreális költségek Széchenyi, 1830: a Fekete-tengerig hajózik négyevezõs lélekvesztõn Kossuth a fiumei fejlesztés híve (vasút, kikötő) Vásárhelyi Pál inkább szárazföldi teherszállító szorgalmaz, 1837-ben elkészült magyar országgyûlés évi XXVI. Törvénycikke határoz a csatornaépítésről 80 méter széles, 2200 méter hosszú fõcsatornát kezdenek megtisztítani gátakkal, duzzasztókkal emelik a vízszintet 227 ezer köbméter sziklát kell kiemelni
3. Megvalósulás a századfordulón vésõhajókat, robbantólyukfúró hajókat Skóciából hajóként közelítik meg, s ott acéllábakra állnak 1891, a Graben-szikla felrobbantásával kezdődik 1896, kész a csatorna, az uralkodói pár jelenlétében adják át a forgalomnak 10 millió korona költség, de hamarosan megtérül sodronykötélhajó a 18 kilométeres sodrás ellen a folyam medrébe egy 25 centiméter átmérõjû, 2760 méter hosszú drótkötelet horgonyoztak le a vontatóra kötéldobot szereltek 300 lóerõs gõzgépe feltekeri a drótkötelet, mint a terepjárók
4. A nagy mű alkonya elsõ világháború: ellopják a sodronykötélhajót 1918-ban találják meg Odesszában 1930-as évektől: gõzmozdonyok is vontatnak 1972: román-jugoszláv duzzasztómû és erőmű (tájrombolás) Bontóba viszik a sodronykötélhajót
A rómaiak mivel kísérleteztek?
Mednyánszky László: Vaskapu, 1890 Mi lett Széchenyi tervéből?
Milyen hajókkal dolgoztak?
Mikorra készült el a hajózó csatorna?
Hogyan oldották meg a sodrás problémáját?
Mi lett a sorsa a sodronykötélhajónak?
Mára mi lett a Vaskapuból?