ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN

Az előadások a következő témára: "ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN"— Előadás másolata:

1 ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN
Erdősi Ferenc tud. tanácsadó MTA Regionális Kutatások Központja DTI, Pécs

2 Magyarországot a környező térségekkel összekötő nemzetközi kommunikációs folyosók
Erdősi Ferenc • 2009

3 A Magyar Királyság A Magyar Királyság középkori terjeszkedésének fél sikerei a Nyugat-Balkánon (Horvátország) a Közép- és Kelet-Balkán mint az oszmán hadsereg feltartóztatásának epizodikus színtere (Nikápoly, Rigómező) a korai Duna- és Száva-hajózás mint a Balkán északi peremterületeivel való árucsere eszköze Erdősi Ferenc • 2009

4 A Balkán mint tranzitterület a (világ-)tengerhez való kijutáshoz
FIUME AZ IDEÁLIS TENGERI KAPU az Oszmán- és a Habsburg-birodalom között Az ELSŐ MŰUTAK a Karszthegységen keresztül Az önálló magyar külkereskedelmet szolgáló FIUMEI VASÚT a reformkori vasúthálózat-tervezetekben Kossuth „kombinált” terve Széchenyi „nemzeti” terve Erdősi Ferenc • 2009

5 A fiumei vasút reformkori tervei
Erdősi Ferenc • 2009

6 A trieszti és fiumei vasút
Az osztrák birodalom érdekeinek érvényesülése az önkényuralom idején Trieszt előnyben részesítése A fiumei vasút késleltetése Erdősi Ferenc • 2009

7 A regionális agrárlobbi és a központi hatalom érdekellentéte
Törekvések a kiegyezés után létrejött sugárirányú fiumei vasút monopolhelyzetben tartására A regionális agrárlobbi és a központi hatalom érdekellentéte Az Alföld–Fiume vasút torzó maradt Erdősi Ferenc • 2009

8 Az Alföld-Fiume vasút megépült és tervezett szakaszai, a fiumei gyorsvasút útvonala 1914-ben
Erdősi Ferenc • 2009

9 Világjelentőségű és európai léptékű események
a Szuezi-csatorna megnyitása (1869) a Berlini Kongresszus (1878) hatása a Közép-Balkán felé orientálódásra Erdősi Ferenc • 2009

10 A Közép- (és Nyugat-)Balkán felé irányuló vasút tervváltozatai
A Nyugat- és Közép-Balkán felé vezető fővonalak kötegelésének Thaly-féle terve. A zimonyi vasút eredeti terve és a megvalósított vonal Erdősi Ferenc • 2009

11 A boszniai vasút kétféle vonaltervezete
Az okkupált, majd annektált Bosznia-Hercegovina elérése, és a magyar vasúthálózathoz kapcsolása A boszniai vasút kétféle vonaltervezete A magyar vasúthálózathoz kapcsolás mint magyar katonai politikai és érdek gazdasági Területi/lokális érdekek ellentéte a boszniai fővonal kijelölésekor Az ellentétes érdekek kioltották egymást Erdősi Ferenc • 2009

12 Magyarország vasúti teherforgalmának alakulása irányok szerint 1913-ban
Erdősi Ferenc • 2009

13 Külgazdasági orientáció változás
A Balkán jelentőségvesztése a magyar külgazdaságban a két világháború között Külgazdasági orientáció változás Németország és Olaszország előtérbe kerülése, de Fiume szerepvesztése Kisantant környezet – hűvös politikai viszony A trianoni Magyarország erősen meggyengült külkereskedelmi potenciálja A Jugoszlávián belüli közlekedési viszonyok változása Az adriai kikötők forgalmának kiegyensúlyozottabbá válása A K-Ny-i közlekedési folyosó fejlesztése, a Fiumébe vezető elhanyagolása Közlekedéstechnológiai innováció A magyar Duna-tengerjáró hajózás Erdősi Ferenc • 2009

14 Fiume szerepének változása a második világháború után
Átmeneti szerepnövekedés az 1960-as években a lengyel kikötők versenye (rubelelszámolás) további jugoszláv kikötők (Koper, Bar, Ploče) nyitása szerepcsökkenés az 1970-es évektől Erdősi Ferenc • 2009

15 Fiume versenytárs kikötői és a hozzájuk vezető vasútvonalak
Erdősi Ferenc • 2009

16 A balkáni kapcsolatok a rendszerváltás után
a polgárháború és a NATO-beavatkozás bénító hatása a Nyugat- és főként a Közép-Balkánon a Kelet-Balkánon át vezető kerülő útvonal felértékelődése a HŽ elégtelen kapacitása és Fiume gyenge kikötői szolgáltatásai a közelebbi adriai kikötők versenyképtelensége az északi-tengeri megakikötőkkel szemben Erdősi Ferenc • 2009

17 A szerbek által elvágott horvát vasutak
Erdősi Ferenc • 2009

18 Konstanca mint Fiume alternatívája Magyarország
a Selyemút gateway-je Kína érdeke Odessza versenytársa Dél-Európa Erdősi Ferenc • 2009

19 Magyarország és a Balkán autópálya kapcsolatai
Az M5–Belgrád–Thesszaloniki E79 (–Szófia–Isztambul E80) tranzit pályalánc kiemelten összeurópai (EU/NATO) (német) gazdasági nagyhatalmi érdek Az M6–Eszék–Szarajevó–Ploče (E73) nagyrészt kiépítetlen tranzit pályalánc – Vc korridor Bosznia-Hercegovina Kelet-Szlavónia Kelet-Dunántúl Szlovákia / K-Lengyelország Az M7–Zágráb–Split–[Dubrovnik] Dalmácia idegenforgalmi szektorának a Kárpát-medence nyugati fele és Nyugat-Szlovákia, Nyugat-Lengyelország érdeke érdeke Erdősi Ferenc • 2009

20 A balkáni közlekedési kapcsolatok jövője
Hatótényezők és következményeik Belső tényezők EU-bővülés, intenzívebb ÉNy-i kapcsolatok Külső tényezők a Távol-Kelet (Kína) erősebb jelenléte, törekvés újabb gateway létrehozására Észak-Afrika EU-előtérré válása (klímaváltozás?) a „Range” részleges áthelyeződése Általános (globális) költségtényező a (szárazföldi) szállítás lényeges drágulása, a közelség felértékelődése Légi és belvízi összeköttetés szerény növekedése Összességében a balkáni közlekedési kapcsolatok erősödése abszolút és viszonylagos értelemben is Magyarország javára szolgál Erdősi Ferenc • 2009

21 PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE
Erdősi Ferenc • 2009