Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója

1997. évi XXXI. törvény A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre.

Eszerint: 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

(2) a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, (2) b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

Az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. § (7) d)

Pedagógus feladatai Hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása Észlelnie kell a tanulmányi eredmény romlását, vizsgálni az ahhoz vezető okokat – DE NEM ORVOSOLNI!! Együttműködni a gyermekjóléti szolgálat munkatársával, vagy a gyermekvédelmi felelőssel intézményvezetőn keresztül jelezni, ha pedagógiai eszközökkel nem tud segíteni

Osztályfőnök kiemelt feladata: Figyelemmel kíséri a nehéz helyzetű tanulókat, igazolatlanul hiányzókat Igyekszik megismerni a tanulók képességeit, érdeklődési körüket, jellemüket, családi hátterüket, baráti kapcsolataikat, pályaválasztási szándékaikat

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására, szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez, A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6))

A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)-(2))

Az iskola gyermekvédelmi funkciói ÁLTALÁNOS Tankötelezettség biztosítása Egészségnevelés Drog-megelőzés Bűnmegelőzés Szabadidős programok Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek szűrése SPECIÁLIS - célzott Feltárás (veszélyeztetett, sajátos nevelési igényű) Családlátogatás Foglalkozások (felzárkóztatás, fejlesztő felkészítés, korrepetálás) Pedagógiai és gyermekvédelmi szakszolgálati ellátás

A gyermekvédelmi munka része a helyzetfeltárás: Iskola adottságai Iskola települési környezete Tanulók összetétele Szülők szocioökonómiai státusza Az iskola és a szülők kapcsolata Speciális ellátást igénylők aránya Iskolán belüli vagy kívüli szakmaközi együttműködések formái