Az erdészeti igazgatás a Kormányhivataloknál és az erdő szolgálatában. Erdészek az emberek, a táj és az erdő szolgálatában.

Mire való az erdészeti igazgatás? Jogállamban, jogszabályi környezetben élünk. Nem-szeretem dolog. Nem újkeletű dolog.

egész ország közjavát czélozzák, ennélfogva Legkézenfekvőbb megfogalmazásban királyaink rendeleteiben szerepel: II. Miksa, 1565: (a rendtartás pontjai) „ … nem csupán a kincstár és a mi kamaránk hasznát és gyarapodását, de az egész ország közjavát czélozzák, ennélfogva akarjuk, komolyan meghagyjuk és parancsoljuk, hogy ezen rendtartásunknak mindenki egészben és legkisebb részében is engedelmeskedjék.

Erdőfelügyelet kezdetei Erdőrendezés kezdetei Tatárjárás előtt is voltak erdei korlátozások Mégis inkább a történelmünk nagy eseményei befolyásolták az erdők sorsát

Zsigmond, 1426: „(…) minden esztendőben a vágásra folytatólagosan más és más részt jelöljön ki. Az ily módon egyszer kijelölt erdőrész fáit aztán teljesen sorjában rendre kivágattassanak, s csakis így szabad aztán rátérni váltakozva a más és más időközben kijelölt erdőrészre. Azon erdőrésznek, melynek fái kivágattak, fölszántását semmi szín alatt meg ne engedje, hogy újra erdő nőhessen fel.” Térszakozás Erdő művelés alóli kivonás tilalma

II. Miksa erdőrendtartása Erdőtervezés (erdőleírás, erdőterv csírák): „ … a Hándlervölgybe leszállván, mindkét oldalon, valamint a völgyek közepén sok fiatalos nyir, bükk és jegenyefenyő erdőt találtak. Egy foltot benne a vihar lekaszált, … „

II. Miksa erdőrendtartása Erdőfelügyelet (hatósági előírások): „Hogy a fennebb elsorolt és leirt erdők nagyobb gonddal őriztessenek, irtásuk és pusztításuk pedig teljesen megszűnjék és elhárittassék, —hogy a kellő rendben vágás alá kerülő fatermést szénné égessék, az alnövetet a tenyésztés érdekéből gyöngéden megkíméljék—, két, e czélra alkalmazott erdőmester és erdőőr tartoznak előirt módon az erdőrongálókra a legnagyobb gonddal ügyelni, a károsítást erejükhöz képest megakadályozni és minden igyekezettel oda hatni, hogy a szakmányba adott szénégető munka, a favágás és szállítás minél kevesebb költséggel és pénzkiadással járjanak, hogy minden illő rendjén menjen.”

Mária Terézia 1769: (vágáskor, vágásszakasz)

Mária Terézia 1769: (erdészeti támogatások kezdete!!!) „… minden helyeken, a melyeken megkivántató erdő nincsen, kert építtessék, a mint mondatik, az élőfák iskolájául és magvető helyéül, a honnan annakutánna a plántálásra alkalmatos ágacskák a kérőknek ingyen adattatnak …”

A magyar erdőgazdálkodás (?) története XIII. sz. végéig nagyarányú erdőirtások, az eredeti erdőterület 25 %-a eltűnik XIII-XVIII. sz. háborúk, járványok befolyása az erdőkre Hatalmas tételben hamuzsír-, mész- és faszén égetés, iparifa úsztatása, de az erdők felújítása nélkül Kopárok, legelőerdők, irtásközségek kialakulása XVIII-XIX. sz.-tól felgyorsuló ipari termelés, növekvő népesség, magas faigény 1879. erdőtörvény - üzemterv szerinti gazdálkodás kezdete (kincstár, hitbizomány, szabad királyi városok, stb.), az erdőtervezés gazdálkodói feladat Királyi Erdőfelügyelőség felállítása (előzményei már voltak)

A magyar erdőgazdálkodás története A XX. század végétől napjainkig A rendszerváltozás után a magánerdők aránya ~ 40% lesz 1996. évi erdőtörvény Az erdőtelepítések során mára az ország erdőterülete 2 000 000 ha (20 %), amely évi ~ 15 000 ha-ral bővül Az erdőgazdálkodásban a természeti folyamatok követése egyre hangsúlyosabb, civil zöld szervezetek erősödnek 800 000 ha magánerdő 2004. EU csatlakozás, új típusú támogatások Klímaváltozás 2009. évi erdőtörvény, amely újabb szemléletet hoz (átalakító üzemmód, szálaló gazdálkodás, természetesség)

Jelenlegi erdőtörvény: „ Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni.”

Erdő: ugyancsak kurrens jószág, sokaknak kívánatos Tulajdonos Természetvédelem Környezetvédelem Út, vasút, áram, telefon, vízügy, stb Erdészeti hatóság Kifizető ügynökség Civilek (zöldek, sportolók, rekreáció, gombászok, tűzifa, gyógynövény, vadászok….) Egyéb hatóságok (ingatlan-nyilvántartás, növényvédelem, vadászat, bányászat, területrendezés-vidékfejlesztés, államigazgatás egyéb részei. Az erdő megbecsülése: kiváló Az erdő gondozójának, és a hatóságnak megbecsülése: (mennyi is a GDP-ből???) A disszonancia értékelési zavarokból fakad. De egyáltalán ki a tulajdonos??? (vö. Evt: MINDENKI)

Az erdészeti igazgatás ”hármas funkciója” (logikai sorrendben, mellérendelt viszonyban) Erdőtervezés Erdőfelügyelet Erdészeti támogatások Szorosan összefonódnak, egymásra épülnek. Nem lenne szerencsés szétválasztani.

Erdőtervezés Állapotfelvétel, leírás Erdőterv készítés Digitális térképállomány készítés Erdészeti közjóléti tervezés Stratégiai (középtávú) terv! Leginkább hatósági munka! Aprólékos egyeztetés a fentiekkel

Erdőfelügyelet Operatív tevékenység, napi konfrontációk a fentiekkel Erdősítések határideje Az erdőterv szerinti éves erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentésének tudomásul vétele, korlátozások Rendeltetések, üzemmód engedélyezése Erdőtelepítések, fásítások engedélyezése Erdőterület kivonása, erdészeti építmények engedélyezése Büntetés, szankciók Jogosítványok kiadása (gazdálkodó, szakirányító) Tulajdonosi érdekek ellenében is döntés

Erdészeti támogatások Ösztönzés valamely (nem kifizetődő, de társadalmi szempontból kívánatos, vagy elvárt) tevékenységre, célra A másik két szakág is közreműködik. Elsősorban pénzkérdés, de nem kizárólagosan (pr, oktatás, tájékoztatás) Jelentősen eltér a nyelvezete és a logikája a „hagyományos” erdészkedéstől. A támogatási lehetőségekkel a hazai és az Európai uniós agrár- és vidékfejlesztési irányítás bizonyos elvárt folya- matokat kíván előmozdítani, másokat pedig visszafogni.

Az igazgatás kapcsolatrendszere Napi kapcsolat az erdészeti szakszemélyzettel, az erdőgazdálkodókkal Napi egyeztetések a szakhatóságokkal, önkormányzatokkal Társadalmi szervezetek bevonása a távlati tervezésbe Nyugat- Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási és gyakorlati képzésben részt vétel Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET), RET 2. Erdészeti Tudományos Intézet Országos Erdészeti Egyesület, MEGOSZ Erdei iskolák, tanösvények, bemutatóhelyek

Erdők illetékességi területünkön Közigazgatási illetékességi terület: 733 ezer ha Erdőterület: 167 ezer ha erdővel borított 13 ezer ha egyéb részlet Erdősültség: 24,55 % Fakészlet: 35,5 millió bruttó m3 212 m3/ha Folyónövedék (évenkénti gyarapodás): 1,2 millió bruttó m3 Fakitermelés évente: 753 ezer bruttó m3 Győr-Moson-Sopron és Vas megye

Erdők illetékességi területünkön Faállománytípusok területi megoszlása: Tölgyes 19,0% Cseres 8,6% Bükkös 3,7% Akácos 19,0% Egyéb keménylomb 6,1% Nemesnyár, fűz 10,1% Egyéb lágylomb 5,0% Erdei fenyő 22,0% Egyéb fenyő 4,3% Üres 2,2%

Erdők illetékességi területünkön Állami szektor 108,8 ezer ha (60,6%) Zömmel erdőgazdaságok 99,2 ezer ha (55,3%) Szombathelyi Erdészeti ZRt. Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt. Tanulmányi Erdőgazdaság ZRt. Egyéb állami gazdálkodó 9,6 ezer ha (5,3%) (HM erdők, Vízügy, Nemzeti Parkok, stb.) Közösségi szektor 0,7 ezer ha (0,4%) Magán szektor 69,9 ezer ha (39,0%) Rendezett gazdálkodási viszonyú 54,5 ezer ha (30,4%) erdőbirtokossági társaságok,erdőszövetkezetek, gazdasági társaságok, zömmel azonban magánszemélyek, ~10 ha üzemméret, ~5100 db erdőgazdálkodó Rendezetlen gazdálkodási viszonyú 15,4 ezer ha (8,6%)

Megyei Kormányhivatal funkcionális részekkel, versus szakmai, ágazati kapcsolatok (Kettős irányítás, de mátrix szervezetként, de törzskari jellemzőkkel) Dilemma: egyik szakmai feladatot ad, másik funkcionálist. Pénzt paripát fegyvert ki ad?

Köszönöm a figyelmet!