Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Vegetáció- és tájtörténet VI.
2
más erdőszemlélet! szántóterület nyerése legelőterület nyerése bányászat háborúskodások termőhelyi változások (ártér átalakulása, futóhomok) Erdők területcsökkenésének okai az 1800-as évek végéig
3
erdei legeltetés makkoltatás alomszedés gyantászás faszénégetés, mészégetés, hamuzsírfőzés lombtakarmány nyerés alacsony vágásfordulók sarjaztatás tarvágásos üzemmód mezőgazdasági köztes művelés termőhelyi károk (közvetlen, közvetett) Erdők leromlásának okai az 1800-as évek végéig
4
tervszerű, de egyszerű főleg tarvágás (kevés fokozatos felújítóvágás) (szálalás?!) vágásterület vágáskorok intenzív művelésre való törekvés (a véletlenek kizárása) ökológiai stabilitás?! egyéb termőhelyi változások A „modern” erdőgazdálkodás jellemzői
5
A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története I. történelem előtti korok: földművelő népek, kiterjedt legelők római kor: szervezett tájhasználat a honfoglalásig: különböző pásztornépek Honfoglaláskori állapot: hány %-os erdősültség? (37-60%?) királyi erdőbirtok, feudális erdőbirtok háborús károk, fluktuálva csökkenő erdőterület bányászat tilos és szabad erdők török kor hatása
6
A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története II. – rendszeres erdőgazdálkodás kezdetei: az állami (kincstári) területeken (1751, 1770, 1807) homokfásítások, ártéri fásítások kezdetei 1848 utáni időszak (erdőirtások, tisztázatlan tulajdonviszonyok, 1,3 millió ha erdő eltűnt) 1879. évi XXXI. törvény (üzemterv, szakszemélyzet, magánerdők kérdése) Trianoni döntés hatásai (fakészlet elvesztése, alföldfásítás) 1935. évi IV. törvény 1945 után (államosítások, országfásítási program, tervgazdálkodás, TSz- ek) 1966-os erdőtörvény 1990 után (reprivatizáció, kárpótlás, magánerdők) 1996-os erdőtörvény + természetvédelmi törvény
Hasonló előadás
