Magyarország integrált föld-használati zónarendszere

Az előadások a következő témára: "Magyarország integrált föld-használati zónarendszere"— Előadás másolata:

1 Magyarország integrált föld-használati zónarendszere
Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék

2 Előzmények EU CAP reform, új támogatási rendszerek
Környezet-, természet- és tájvédelmi célok integrálása a mezőgazdasági tevékenységbe A mzg. nem termelési típusú (környezeti, ökológiai, szociális, foglalkoztatási, kulturális stb.) funkcióinak támogatása „ökoszociális piacgazdasági modell” WTO: világkereskedelem liberalizálása A mzg-i termelés komparatív ökológiai előnyökkel rendelkező területekre koncentrálása

3 A “sokfunkciós” mezőgazdaság jövőbeni feladatai
Környezetkímélő termelési módszerek elterjesztése Piacképes, kiváló minőségű értékes élelmiszerek ter. Megújítható nyersanyagok termelése Fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása Kultúrtáj ápolása, a biodiverzitás fenntartása Vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehető-ségek bővítése Vidéki értékek, kulturális javak megőrzése Üdülési, turisztikai potenciál fejlesztése

4 Földhasználati stratégiák
Szegregációs modell: természetvédelem korlátozása meghatározott területekre, minden egyéb területen korlátozás nélküli gazdálkodás Extenzifikálás: a mezőgazdaság általános külterjesítése FÖLDHASZNÁLATI PIRAMIS: a környezetnek megfelelő intenzitási fok és gazdálkodási forma összehangolása

5 Földhasználati piramis

6 A rendszer kategóriái Természetvédelmi magzónák: természetvédelmi funkciók kizárólagossága, egyéb földhaszn. tilalma Természetvédelmi pufferzónák: természet- és kör-nyezetvédelmi szempontú gazd.; körny., foglalkoz-tatási, kulturális és rekreációs funkciók Átmeneti zónák: mzg-i term. + védelmi és egyéb funkciók;ökológiai és egyéb extenzív gazd. formák; ESA területek bolygatatlan biotóphálózati elemekkel Agrárzónák: mzg-i termelési funkciók; integrált kör-nyezetkímélő gazdálkodás Művelés alól kivett területek: urbanizációs, fogyasztási-szolgáltatási, infrastrukt. és ipari funkciók

7 Az integrált mezőgazdasági földhasználati zónarendszer kialakításának kérdései
Hogyan alakul Magyarország mg. termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, ill. környezeti érzékenysége? A gyenge agrárpotenciálú területek művelési ágának, ill. a gaz-dálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezetvédelem területigényével? Hol jelölhetők ki a védelmi, a külterjes, kettős meghatározott-ságú (extenzív) ill. belterjes (intenzív) agrár zónák? Mely mg-i ill. szántóterületeket célszerű az intenzív mg. kategó-riában tartani? Hol kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, művelési ágat megváltoztatni? Hol célszerű a mzg-i helyett védelmi földhasználat kialakítása?

8 Agráralkalmasság értékelése
Domborzati és talajparaméterek Lejtőkategóriák Száz pontos talajértékszám Szántók átl. AK értéke Talajtípus Fizikai talajféleség Vízgazdálk. tulajdons. pH, mészállapot Szervesanyagkészlet Termőréteg vastags.

9 Agráralkalmasság értékelése
Klímaparaméterek Energetikai agrárpotenciál Klimatikus agrárpotenciál Kukoricatermesztési klímaalkalmassági értékszám Búzatermesztési minőségi klímaértékszám Búzatermesztési mennyiségi klímaértékszám Sörárpa-termesztési klímaalkalmassági értékszám

10 Környezeti érzékenység megítélése
Élővilág Természetvédelmi oltalom alatt álló területek Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) Javasolt érzékeny természetvédelmi területek Nemzetközi jelentőségű madárlelőhelyek

11 Környezeti érzékenység megítélése
Talaj Víz Erózió mértéke Fizikai talajféleség Agyagásvány minőség Kémhatás, mészállapot Szervesanyag-készlet Felszín alatti vízvéd. ter. Felszíni vízvéd. ter.

12 Földhasználati adatbázis
CORINE Land Cover (felszínborítási) adatbázis Magyarország erdőterületei - digitális adatállomány

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22 Információk feldolgozása
Az ország területének felosztása 100x100 m cellaméretű rácshálózattal Cellánként 28 környezetjellemző érték (15 mzg-i alkalmassági és 13 környezetérzé-kenységi értékszám, 0-99 pontos skála) (MAÉ-KÉÉ)+100: közötti skála 100 alatti/feletti értékek: környezetérzékeny-ségi/agrár meghatározottság

23 Földhasználati zónarendszer
100 alatti értékű területek: védelmi zóna , , ill közötti értékű területek: külterjes (extenzív) agrárzóna 120, 125, ill. 130 feletti értékek: belterjes (intenzív) agrárzóna

24 Az ország területének 35 %-a, mg-i területének 43 %-a kiváló mezőgazdasági adottságú

25 Az ország területének mintegy %-a és mg-i területének közel 6 %-a környezetileg érzékeny területen található

26

27 Földterületek jellemzése környezetérzékenység-agrártermelési szempontból
Az ország területének több mint 13 %-án és mg-i területének mintegy 6 %-án a környezet érzékenysége meghaladja a terület agrárpotenciálját A környezeti és agrár érdekek a területek túlnyomó többségén alig kerülnek konfliktusba A területek túlnyomó többségén az agrárpotenciál növekedésével csökken a környezeti érzékenység A két szempont egy közös földhasználati zónarendszerben jól egyesíthető, területileg összeegyeztethető

28 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 26 %-a (1
A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 26 %-a (1.6 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 70 %-a (4.3 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

29 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 35 %-a (2
A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 35 %-a (2.2 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 60 %-a (3.7 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

30 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 45 %-a (2
A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 45 %-a (2.8 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 50 %-a (3.1 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

31 Szántóterületek megoszlása (ezer ha)

32 Szántóterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben
A szántó művelési ágból kivont területek legnagyobb része gyep művelési ágba kerül  változó feltételek, igények esetén könnyen visszafordítható Több, mint 1 millió ha szántóterület csökkenés: olyan termőhelyeken, amelyek a mg. iparosítása előtt nem tartoztak a szántó művelési ágba Jelenlegi 4.7 millió ha szántóterület 50 %-a kimagasló agrár-potenciálú, 10%-a környezeti szempontból érzékeny területen található A legnagyobb agrárpotenciálú és legkisebb környezeti érzékenységű 3.2 millió ha területen intenzív szántók A 2. forgatókönyv szerint 125 értékszám alatt az extenzív agrárzónában marad 500 ezer ha (extenzív szántók)

33

34

35 Erdőterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben
Jelenleg: 1.8 millió ha erdőterület (19%-os erdősültség)  távlatilag tervezett erdőterület: 2.6 millió ha (28%) Erdőterület 80%-a gazdasági, 15%-a védelmi és 2%-a közjóléti rendeltetésű Erdőtelepítési terv: 533 ezer ha legrosszabb gyepterületen és 229 ezer ha legrosszabb szántóterületen

36

37

38 Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben
Gyepek 20%-a domb- és hegyvidéken található, az ország gyep-területének nagyobb része az Alföldön van (1.1 millió ha, 12%) Jó minőségű, intenzív gyep: 50 ezer ha, extenzív, gyenge termő-képességű gyep 550 ezer ha, ebből 350 ezer ha-on (talaj)védelmi funkció  gazd. haszn. fűhozam nem képz. Termelési célú gyephasználat: kb. 1 millió ha, ennek 25%-a intenzív (állatartó telepek), 40-45%-a félintenzív, 30-35%-a extenzív haszn. (átmenet  védelmi gyepter., puffer ter.) Erdővel körülvett, erdőn keresztül megközelíthető gyepek (kiterj.: 50 ha alatti, teljes ter.: néhány ezer ha, domb- és hegy-vidékek) Hegy- és dombvidéki völgyek oldalában lévő gyepek (több száz ha-os legelőterületek)

39 Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben
Állatállomány csökkenése  gyep, legelő nehezen fenntartható (legelő állatokra vonatk. agrártámogatás módosítása, vidékfejlesztés) Alullegeltetés: legelő állatok számának csökkenése  legelőkre nem jellemző növényfajok betelepülése (bebokrosodás, beerdősülés) Kb. 550 ezer ha gyepterület felülvetett, műtrágyával, vegyszerrel kezelt  flóra jóval szegényebb Védett területeken (garantáltan vegyszermentes lege-lők) extenzív bioállattartás (magyar szürke)

40 Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben
Átmeneti gyepek létesítése: erdőtelepítés max. 15 ezer ha/év  erózió, defláció elleni védelem Új gyepesítés területei: legkisebb agrárpotenciálú és legnagyobb környezeti érzékenységű 788 ezer ha szántó, viszont a mai gyepterület 533 ezer ha-os erdősítése várható

41 Új művelési ág- és földhasználati szerkezet

42 Új művelési ág- és földhasználati szerkezet