Mezőgazdasági földhasználat

Az előadások a következő témára: "Mezőgazdasági földhasználat"— Előadás másolata:

1 Mezőgazdasági földhasználat
Előadó: Dr. Megyes Attila DE-AMTC Földhasznosítási Műszaki és Területfejlesztési Intézet

2 Térhasználat fogalma Adott területi egység körülhatárolt felszíni, légtéri és mélységi rétegeiben elhelyezkedő megújuló és meg nem újítható természeti erőforrások emberi életvitelhez történő hasznosításának komplex rendszere.

3 Térgazdaságtan különböző erőforrások feltárása
eleven és tárgyiasult munka-ráfordítás a termelés során felhasznált eljárások, műszaki megoldások tényezőkombinációk vizsgálata optimalizálás

4 Földhasználat fogalma
A térhasználat része, mert annak csak bizo-nyos tényezőit öleli fel, de tágabb fogalom is, mert a természeti erőforrások haszno-sításához szükséges földfelszíni terület-igénybevétel mellett átfogja a feldolgozási és szolgáltatási szféra problémakörét is.

5 Földhasználati rendszer
Az országhatár által körülhatárolt földfel-színen a gyakorlatban kialakult és működő földhasznosítási módokat, illetve az igény-bevételt és a működést meghatározó körül-mények összességét, azok ráfordítás-bevétel viszonyainak együttesét és egységét jelenti.

6 Földhasználati alrendszerek I.
Őstermelés (primer-termék termelés) Feldolgozóipar (szekunder termelés) Szolgáltató szféra (tercier szféra) Negyedleges szféra (humántőke rege-nerálódásához szükséges földterületek pl. parkerdő)

7 Földhasználati alrendszerek II.
Mező-, erdő- és vadgazdálkodási célú földhasznosítás ásványi-vagyon kitermeléséhez szükséges területlekötés vízgazdálkodási célú földlekötés feldolgozóipari termelés területlekötése szolgáltató szféra földlekötése rekreációs célú földlekötés

8 A mzg-i földhasználat fogalma
klasszikus értelemben: a földművelés kialaku-lása, elterjedése, a termőföldek művelésbe vétele, a művelési módok fejlődése mai értelmezésben: a termőföldek teljes körű hasznosításával és védelmével kapcsolatos állapot jelenkori fejlődésében új helyzet: a mezőgaz-dasági és természetvédelmi földhasználat együttes vizsgálata, fejlesztése, összehango-lása

9 Mg. földhasználat sajátosságai
A termőföld megújuló természeti erőforrás Kitettség, a termelési folyamatokat irányítani lehet, de uralni nem Legalapvetőbb javak előállítása A föld és a környezet megóvása Gyors körforgás (primer termék-feldogozóipar) “Végtelen” szerkezeti kombináció, termelési lehetőség

10 A fontosabb művelési ágak aránya (%)
1000 lakosra jutó terület (ha)

11 Magyarország földhasználata Művelési ágak megoszlása (%)

12 A földhasználat változása

13 A művelési ágak változása

14 Magyarország földhasználata
ezer ha Összterület: Mg terület*: “Egyéb”*: Műv. alól kiv. ter.: *termőterület

15 Magyarország földhasználata
ezer ha Mg. terület: szántó: kert: gyümölcsös: szőlő: gyep:

16 Magyarország földhasználata
ezer ha “Egyéb”: erdő: nádas: halastó:

17 A hazai mg. földhasználat sajátosságai, problémái
1950 óta két átlagos magyarországi megyének megfelelő területtel (840 ezer ha) csökkent a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított terület 1.5 millió ha-ra (16%) növekedett a művelés alól kivont terület (ipar, település-, infrastruktúra-, üdülésfejlesztés, felszíni bányászat, hulladék-elhelyezés, stb.) átlagos területkivonás: 5-8 ezer ha/év

18 A hazai mg. földhasználat sajátosságai, problémái
Legnagyobb mértékben a szántó- és gyepterület csökkent (-800, ill ezer ha) Jelentősen emelkedett az erdők területe (600 ezer ha-ral) Környezetvédelmi és földtörvény: a másirányú földhasználatnak elsősorban mezőgazdaságilag és ökológiailag értéktelenebb területeket kell érintenie Ésszerűbb földhasználat: a szántóterület arányát az erózióra érzékeny területeken csökkenteni kell

19 A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek változása

20 felhasználási célok szerint
A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek megoszlása felhasználási célok szerint

21 A mg. termelésből véglegesen kivonásra engedélyezett területek megoszlása
Művelési ágak szerint

22 Vetésszerkezet alakulása

23 Vetésszerkezet alakulása

24 Vetetlen területek

25 Vetetlen és parlagon hagyott területek

26 A 90-es évek vetésszerkezetének jellemzői
Nem igazodik a regionális éghajlati és talajadottságokhoz (tájtermesztés hiánya) A szántóterület 75%-át mindössze 5 növény-kultúra foglalja el A gabonafélék vetésterülete a szántóterület 55-60%-a (ennek 80%-án búza, kukorica) Napraforgó vetésterülete elérte az agronómiai és növény-egészségügyi maximumot Repce részaránya növekszik (utóbbi években 120 ezer ha-ról 200 ezer ha-ra)

27 A 90-es évek vetésszerkezetének jellemzői
Cukorrépa: vetésterület jelentősen csökkent (EU rendtartás, WTO egyezmények) Hüvelyes növényeket igen kis mértékben illesztünk a vetésváltásba: ezer ha-on lehetne borsót, szóját termeszteni (import kiváltása) indokolt a szántóterület csökkentése (4.6 millió ha-ról 3.7 millió ha-ra: erdősítés, gyepesítés)