Szoftvertípusok a számítógépes térképészetben

Szoftvertípusok CAD programok Térinformatikai (GIS) programok Milyen szoftverek alkalmasak térképkészítésre? A digitális térkép definíciója attól függ, hogy a felhasználó milyen irányból érkezik, milyen tudással rendelkezik. Ennek megfelelően ötféle kategóriába sorolhatjuk a programokat: CAD programok Térinformatikai (GIS) programok Általános célú grafikus programok Speciális térképészeti programok Egyéb programok

CAD programok CAD = Computer-aided design (számítógéppel segített tervezés) Előnyök: Képes nagyméretű állományok kezelésére. Nagy pontosság. Hátrányok: Nehezen tanulható. Drága. Nincs teljes WYSIWYG megjelenítés. Nem támogatja a színrebontást. Szoftverek: AutoCAD MicroStation

CAD programok (történet 1) 1960-ban a MIT Lincoln Laboratory alkalmazottja Ivan Sutherland elindít egy Sketchpad nevű kutatási projektet, melyet a CAD ipar felé tett első lépésnek tekinthetünk. Ugyanebben az évben alapítják meg a McDonnell Douglas Automation Company (McAuto) névű céget, mely a későbbiekben a CADD szoftver kifejlesztésével nagyon fontos szerepet fog játszani a CAD területen. 1962-ben egy denveri garázsban Bill Barnes elkészítette az első digitalizáló táblát. 1969-ben egy MAGI nevű cég piacra dobja Syntha Vision néven az első testmodellező szoftvert. 1970-ben alapították meg az M&S Computing nevű céget, amely az Intergraph jogelődjének tekinthető, s még ebben az évben elkészítették az első kísérleti grafikus munkaállomást. Megalakul a Siggraph cég. 1974-ben értékesítik az első M&S rendszert. A gép hardverét a DEC szállította és az Intergraph első alapszoftverét Interactive Graphics Design System (IGDS) futtatta. A rendszert térképészeti célokra használták. 1975-ben fejlesztette ki a grafikus munkaállomások egyik vezető gyártója a Tektronix az első 19”-os monitort.

CAD programok (történet 2) A hetvenes évek végének tipikus CAD rendszere 16 bites processzort és maximum 512 KB memóriát használt, a tipikus háttértár 20-300 MB volt és az ára 125 000 dollár volt. 1980-ban megjelenik a VersaCAD szoftver első verziója, az M&S Computing felveszi az Intergraph nevet, mely a grafikus munkaállomások egyik legfontosabb gyártójává válik. 1982-ben John Walker megalakítja az Autodesk céget azzal a céllal, hogy kifejlesszenek egy 1000 dollárnál olcsóbb PC-s CAD szoftvert. Az AutoCAD első változata (1982. december) Mike Riddle 1981-ben megírt MicroCAD programján alapult. 1984-ben a HP CoCreate Software Inc. néven egy CAD/CAM fiókcéget alapít. 1985-ben alakítja meg Keith Bentley a Bentley céget, sokáig együtt fejlesztik az Intergraph-fal a MicroStation programot.

CAD programok (történet 3) 1986-ban az AutoCAD 2.18-as verziójával debütál az AutoLISP programnyelv, ugyanebben az évben a cég megjelenteti AutoSketch nevű belépő szintű CAD szoftverét. 1987-ben jelenik meg az AutoCAD Release 9, az első koproceszort igénylő verzió. 1990-re a MicroStation már 100 000 példánynál többet értékesített fő termékéből, míg az AutoDesk az év végéig 500 000 AutoCAD, 300 000 Generic CAD és 200 000 AutoSketch változatot adott el. 1991-ben megjelenik az AutoCAD építészeti célú kiterjesztése az ArcCAD. Ugyanebben az évben a Sun platformra is elkészül az AutoCAD. 1993-ban jelenik meg az első Windows-os AutoCAD (12-es), egy évvel később dobja piacra a Hewlett Packard a PE/Solid Designer nevű szilárdtest modellező szoftvert. 1995 fő CAD termékei: Unigraphics for NT, AutoCAD LT, AutoDesk 3D Studio for NT, Cadkey 7, DrafixCAD 4, Medusa, MicroStation 95. 1999: AutoCAD2000, megszűnik a Calcomp cég. 2000: A PC-ken futó CAD programok 60%-a az Autodesk terméke.

CAD programok (minta)

Térinformatikai programok GIS = Geographic information system (földrajzi információs rendszer) Előnyök: Adatbázis háttér: intelligens térképi objektumok Hátrányok: Nehezen tanulható, sajátos megközelítést igényel. Drága. Nem támogatja a színrebontást és a Bézier-görbéket. Szoftverek: ArcGIS, ArcInfo, ArcView Mapinfo AutoCAD Map Intergraph Microstation

GIS programok (történet 1) 1959-ben Waldo Tobler felvázol egy általa MIMO-nak (map in-map out) nevezett rendszert a számítástechnika térképészeti célú alkalmazására. Ez a rendszer elveiben már olyan térinformatikai funkciókat tartalmazott, mint a geokódolás, adatnyerés, adatelemzés és megjelenítés. A Roger Tomlinson által megalapított kanadai intézmény a Canada Geographic Information (CGIS) alapvető célja a nemzeti földügy számítógépesítése volt és jónéhány GIS funkciót is megvalósított.

GIS programok (történet 2) A legfontosabb intézmény ebben az időszakban az 1964-ben létrehozott Harvard Laboratory volt. A laboratóriumot Howard Fisher alapította a Harvard Egyetemen a Ford Alapítvány segítségével. A laboratórium változó nevekkel egyébként 1981-ig létezett. 1967-ben fejlesztette ki a CIA az AUTOMAP (Automatic Mapping System) rendszerét, mely vonalas és pontszerű ábrázolást tett lehetővé a világ összes országára. 1969-ben alapítják meg az első jelentős térinformatikai cégeket: az Intergraph-ot és az ESRI-t (Environmental Systems Research Institute), érdekes módon ugyanebben az évben alakul meg az első európai cég is, a LaserScan (Cambridge). 1970-re fejlesztik ki Svájcban a SYMAP-hoz hasonló GEOMAP rendszert, mely szintén sornyomtatók alkalmazásával készített tematikus térképeket. Ebben az évben rendezik Kanadában az első térinformatikai tanácskozást.

GIS programok (történet 3) 1972-ben lövik fel az első Landsat műholdat, melynek alapvető célja az erőforrás-kutatás volt. A műholdképek feldolgozásának egyre növekvő igénye ösztönzőleg hatott a térinformatikai rendszerek kifejlesztésére. 1978-ban alakul meg az ERDAS cég (melyet ma a Leica birtokol), az első raszteres térinformatikai szoftver kifejlesztője. Megkezdődik a GPS rendszer üzembe helyezése az első műhold fellövésével (csak 1981-től működik ténylegesen). 1982-ben jelenteti meg az ESRI az ArcInfo első változatát, mely még miniszámítógépeken (tulajdonképpen a munkaállomások elődei) futott. A PC ArcInfo 1986-ban kerül piacra. 1990-ben az USA Védelmi Térképész Szolgálata 10 millió dolláros megbízást ad az ESRI-nek a „Digital Chart of the World” kifejlesztésére. Újabb fontos szoftverek az ESRI életében: ArcView – 1990, ArcCad – 1992, MapObjects – 1996, ArcView for Mac és ArcView Internet Map Server (IMS) – 1997, ArcInfo8 – 1999.

GIS programok (történet 4) Az olcsóbb térinformatikai szoftverek piacának legfontosabb szereplője a MapInfo. A cég 1986-ban alakult, alkalmazottainak száma mára meghaladja a 600-at. A program első változata 1991-ben jelent meg, eleinte egyszerre két platformon (PC, Mac). Készült egy UNIX-os változat is, de a kilencvenes évek közepétől már csak a Windows-os verziót fejlesztik. 1987-ben kezdődik a Clark University-n az Idrisi szoftver fejlesztése, mely elsősorban raszteres képfeldolgozásra és térbeli statisztikai elemzésekre alkalmas. 1988: megalakul a Crossworld cég és az National Centre for Geographic Information and Analysis (NCGIA). Először alkalmazza az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal a TIGER (Topographically Integrated Geographic Encoding and Referencing) rendszert. Megalapítják a GIS World (GEO World) folyóiratot, a GIS Europe néhány évvel később, 1992-ben indul. 1989-ben két fontos szoftver jelenik meg: Az Intergraph MGE és az ER Mapper. 1993-ban alakul meg az EUROGI (European Umbrella Organisation for Geographic Information). 1994-ben alapítják a PCI Geomatics céget. 1999-ben lövik fel az első kereskedelmi célú GIS műholdat, az Ikonost. A 680 km magasan keringő műhold 1 méteres felbontású képeket szolgáltat.

Térinformatikai programok (minta)

Általános célú grafikai programok Előnyök: Kiváló grafikai képességek. Nyitott a DTP (asztali kiadványszerkesztés) felé. Viszonylag olcsó. Hátrányok: Csak grafikus funkciók, nincs kartográfiai háttere. Túl sokféle funkció, nehéz kiválogatni belőle azokat, amelyek a térképkészítéshez szükségesek. Szoftverek: CorelDraw / Micrografx Designer. Macromedia Freehand (főleg Apple-MacIntosh környezetben). Adobe Illustrator.

Általános célú grafikai programok (történet 1) Az első piaci forgalomba került vektorgrafikus program az Adobe Illustrator volt, az 1.0-s Mac változat 1987-ben jelent meg. A kezdeti időkben az Illustrator szerepe domináns volt a Mac platformon, ahol legfőbb vetélytársa a Freehand volt. A PC-s platformon gyorsan átvette a vezető szerepet a CorelDraw, melyet eleinte csak ún. üzleti grafikai programnak szántak, de itt reménytelen volt az akkori piacvezető a Harvard Graphics mellett megfelelő piaci részesedést kihasítani. A PC-s általános célú grafikus programok piacán eleinte több szoftver is versenyzett: GEM Artline, Arts & Letters, Micrografx Designer. A PC-s platformon az első vektorgrafikus program, mely Bézier-görbéket, skálázható vektor alapú fontokat használt és támogatta a Postscript nyelvet, a GEM Artline volt (1988), alig megelőzve az Illustrator PC-s verzióját. Ma már a GEM Artline neve tökéletesen ismeretlen a piacon, az általa használt formátumot már nem támogatják a ma létező szoftverek.

Általános célú grafikai programok (történet 2) Az Adobe Illustratornak a kilencvenes évek elején a Mac és a PC verzió mellett NeXT platformra is elkészült néhány változata. Érdekessége, hogy az 1.0-s változat után a következő verzióknak csak egy része jelent meg PC-n is. A Corel céget 1985 júniusában alapította Michael Cowpland, székhelye a kanadai Ottawában van. A kezdeti időkben a cég rendszerintegrációs tevékenységet folytatott, majd korábbi tapasztalatait felhasználva 1989 januárjában dobta piacra a CorelDraw grafikus programcsomag első változatát. Az 1992-ben megjelent CorelDraw 3.0 alkalmazott először rétegeket, ebben az időben a cégnek még kevesebb, mint 300 alkalmazottja volt. A szoftvert mindig elsődlegesen Windows platformra tervezték. A kilencvenes évek elején jelent meg UNIX alatti változata is és bizonyos verziók Mac változata is megjelent.

Általános célú grafikai programok (történet 3) A ma piacon lévő három fontos vezető grafikus program közül a Freehand abban különbözik a másik kettőtől, hogy története során tulajdonost váltott. Első változata 1988-ban jelent meg (ezt eredetileg egy Altsys nevű cég fejlesztette ki) és a 4.0 változatig az Aldus fejlesztette (a cég másik fontos terméke a PageMaker nevű kiadványszerkesztő program volt). Az 1995-ös 5.0-s változat már a Macromedia fejlesztésében került a piacra, amely cég azóta jelentős szeletet hasított ki a webgrafikai szoftverek piacán. Az első időkben csak Mac változatok készültek. Az első Windows alatti változat a 3.0 volt (1991), mely Virtuoso néven NeXT platformon is megjelent. Mind a mai napig a szoftver sokkal népszerűbb Mac-es környezetben.

Általános célú grafikai programok (történet 4) Nagy előnyük az általános célú grafikus szoftvereknek a viszonylag alacsony ár, a nagyon gyors tanulási lehetőség, a termelékenység, a WYSIWYG-felület és a viszonylag kis hardverigény: 1. Rétegek: ez a funkció az általános célú grafikus programokban a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején jelent meg. 2. Grafikus stílusok: ezek alkalmazása lehetővé teszi a jelkulcshoz való szigorú igazodást. 3. Fejlett szövegkezelési képességek. 4. Adatcsere lehetőség (export-import). 5. Színmodell választási lehetőség: a szoftvernek képesnek kell lennie egyszerre többféle színmodell kezelésére is. 6. Színrebontás, esetleg Postscript kimenet: a nyomdakész filmek elkészítésének lehetősége alapvető fontosságú a kartográfusok szempontjából.

Általános célú grafikai programok (minta)

Speciális térképészeti programok Előnyök: Kartográfiai szemlélet. A térképkészítési folyamaton alapul. Hátrányok: Nagyon drága (kicsi a piac). Nehezen tanulható, bonyolult. Szoftverek: OCAD Ace CartoGraphics

Speciális térképészeti programok (minta)

Egyéb programok (egyszerű térképkészítés) Előnyök: Egyszerű használat (varázslók). Nem szükséges hozzá speciális térképészeti szaktudás (de hasznos, ha van). Hátrányok: Csak egyszerű, korlátozott funkciók. Általában csak olyan térképekkel lehet dolgozni, amiket a program már eleve tartalmaz (ezt nehéz utólagosan bővíteni). Szoftverek: MS Excel Datamap (Adattérkép) Microsoft Mappoint (Külön alkalmazás) QuattroPro Map (WordPerfect Office)

Egyéb programok – egyszerű térképkészítés (minta)