Magyar politikai gondolkodás története 1. félév

1. téma Miről szól a Magyar politikai gondolkodás története című tárgy?

Általános célkitűzések „Miért érdekelne, mit gondoltak régen a politikáról?”  politikatörténeti ismeretek bővítése  elemzési, szövegértési, szövegalkotási készségek fejlesztése  szemléletmód elsajátíttatása  politológiai érdeklődés - a társadalomban élő ember megértése  történeti tapasztalat – mi változik és mi állandó?  tudományosság – ne „tudni”, hanem „megtudni”

A politikai gondolkodástörténet tárgya Politika tényezőiPéldákPolitológiai diszciplínák IntézményekOrszággyűlés, ombudsman, bíróság, pártok Politikaelmélet, alkotmányjog, regionális politikai tanulmányok Szereplők (egyéni és kollektív)Lobbicsoportok, szavazói korosztályok, politikusok Politikai szociológia stb. CselekvésekKampányolás, szavazás, döntéselőkészítés Politikai kommunikáció, közpolitikai tanulmányok, választáspolitológia, politikai menedzsment stb. EszmékHitek, értékek, meggyőződések Politikai gondolkodás története, politikai kultúrakutatás, politológiai szociológia, politikai pszichológia, politikai antropológia stb.

A politikai gondolkodás szerepe a politikában A politikai eszméket meghatározó tényezők: -racionalitás vagy érzelmek? -antropológiai sajátosságok vagy történetileg változó helyzetek? -szociológiai tényezők (lásd marxizmus) vagy egyéni elképzelések? -egyedi helyzetekre adott egyedi válaszok vagy a politikai eszmék belső koherenciája? (korszakok, ideológiák, politikai nyelvek)

A politikai gondolkodás szerepe a politikában Politikai eszmék viszonya a politikai intézményekhez, cselekvésekhez, csoportokhoz  leírás, megértés – ismereteket igyekszünk gyűjteni a dolgokról  előírás (normativitás) – szabályokat alkotunk a dolgok számára  igazolás, kritika – megvitatjuk a dolgokat, s ezzel akarunk hatást kiváltani, nem feltétlenül azoknak a dolgoknak a megváltoztatását, amiről vitatkozunk  performativitás – létrehozzuk a dolgokat azáltal, hogy mondjuk (pl. törvényhozási, bírói aktusok, emlékezés stb.)

Eltérő megközelítések a politikai gondolkodás történetének kutatásában Hagyományos elnevezés TárgyHazai példák Eszmetörténeteszmék „családfája”Gerics József, Szűcs Jenő, Őze Sándor, Klaniczay Tibor stb. Gondolkodástörténeta gyakorlati politika céljait szolgáló intellektuális tevékenységek Schlett István, G. Fodor Gábor stb. Politikaelmélet története politikáról alkotott filozófiai, teoretikus igényű elképzelések Csizmadia Ervin Tudásszociológia, értelmiségtörténet társadalmi feltételek által meghatározott, partikuláris gondolkodásmódok Karl Mannheim, Heltai János, Klaniczay Gábor stb. Politikai diskurzustörténet Egymással feleselő politikai nézetekSzabó Márton, Trencsényi Balázs, Takáts József stb.

A politikai gondolkodástörténet hazai állapota Milyen diszciplínák foglalkoznak a magyar politikai gondolkodás történetével?  irodalomtörténet (pl. Bene Sándor stb.)  filozófiatörténet (pl. Gángó Gábor stb.)  jogtörténet (pl. Csizmadia Andor, Bónis György)  történettudomány (pl. H. Balázs Éva, Kosáry Domokos, Benda Kálmán stb.)  politikatudomány (pl. Schlett István, G. Fodor Gábor, Fazekas Csaba stb.)

A politikai gondolkodástörténet hazai állapota A magyar politikai gondolkodás történetírását meghatározó „metodológiai nacionalizmus” hagyományos témái  függetlenség  magyar nyelvű művek  „vindikáció”  felekezeti megosztottság

A félév programja Kronológiai vagy tematikai egységElőadáscím Bevezető előadásMiről szól a politikai gondolkodás története? Árpád-kor ( ), Interregnum ( ), Anjouk ( ), Luxemburgi Zsigmond ( ) Eredet, hagyomány, közösség Isten, egyház és politika Törvény és kormányzás A középkori rendi állam kora (kb /41) A rendi politika első nagy korszaka (kb ) Humanizmus és politika Részekre szakadt ország (1526/ /1711) Reformáció és politika Abszolutizmus, rendiség, virtuális Magyarországok Válság és újjászületés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!