Reformkor A magyar színjátszás rövid története

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Híres épületek a Reformkorban
Advertisements

Királyhelmec városunk története
Az Erzsébet kor színháza
A magyar színjátszás kezdetei
Katona József élete és munkássága.
Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József 1791 Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József november 11-én született Kecskeméten.
Katona József élete ( ) Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, aki fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot (pesti, kecskeméti.
Katona József: Bánk bán
A magyar pénz története
Reformkori színjátszások
1588. Spanyol Armada (hajóhad) legyőzése
Készítette: Nyírő Mátyás 8.b
Egy tartalmas, szép ívű művészi pálya dokumentumaiból
A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE
Készítette: Sziráki Dániel, 7.c
Petőfi Sándor Élete és műve.
Balatonfüredi Anna-Bál
Katona József 16/A.
A magyar felvilágosodás
Királyhelmec Iván Evelin Projekt.
A GÖRÖG DRÁMA.
Tehetséggondozás a Miskolci Egyetemen. „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” „csak tanult emberek tarthatják fent.
I. Dicsőséges Tavaszi hadjárat
Készítette: Staberecz Dóra
A reformkori színjátszás
A reformkor
Kazinczy és Csokonai iskolája: a Debreceni Református Kollégium
Anton Pavlovics Csehov
William Shakespeare és a színjátszás
OKTATÁSPOLITIKA A FELVILÁGOSODÁS KORI MAGYARORSZÁGON
Ómagyar kor ( ).
Kultúra a török hódoltság korában
Vörösmarty szerepe a reformkorban
Az Angol Reneszánsz William Sheakespeare.
Susann Nordströms Orkester - True Love
Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében. Németh Antal Modern irányzatok felé érdeklődött expresszionista Szintetikus rendezés ‘’kukucska” színpad térszínpad.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
A magyar felvilágosodás irodalma
Készítette: Tündéék csapata
1879. december 1..
egyetemi ünnepségek Díszünnepség 2016, október 22
/Paulay Ede rendezésében/
Paulay Ede rendezésében
A bemutató kezdéséhez entert nyomjanak!
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
Paulay Ede rendezésében
(főműveik összehasonlítása)
A színházkészítő.
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Ember tragédiája Paulay ede.
Bemutató: Budapest; Nemzeti Színház, szeptember 21.
Nem mindennapi sikert aratott az előadás ami bizonyította Paulay páratlan tehetségét. Az ember tragédiája ősbemutatója a színháztörténet egyik legnagyobb.
Nemzeti Színház szeptember 21.
Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében (1937)
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”
Ősbemutató Paulay Ede rendezésében
Az ember tragédiája Rendezte: Paulay Ede.
Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele
1883. Szeptember 21-én mutatták be először
Paulay Ede Csongor és Tünde.
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Az ember tragédiája a színpadon
Iglódi István rendezése
Színpadon Az ember tragédiája
~Paulay Ede rendezésében~
Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare.
Kolozsvár.
Előadás másolata:

Reformkor A magyar színjátszás rövid története   A felvilágosodás korát megelőzően a 18.sz-ban hazánkban hivatalos színjátszás nem létezett, ezért a drámaírás is elmaradott volt: a színi előadásokat műkedvelők és diákok adták elő. A 16. sz.-ban léteztek liturgikus drámák (betlehemezés, Passió), melyek párbeszédes szövegek voltak. A 17. sz.-ban latin és magyar nyelvű iskoladrámák maradtak fenn, melyet a katolikus szerzetes tanárok és református iskolamesterek írták diákjai számára, akik elő is adták. Műfajuk a moralitás (=erkölcsnemesítő dráma) és az allegória (megszemélyesített tulajdonságok beszélgetése). A reformáció elején a hitvitázó drámák (=dialógus formában írt vitairatok) terjedtek el.

Mária Terézia idején már német nyelvű színjátszás kezdődött, majd később is jóval fejlettebb volt a magyarokénál, ami részben azzal is magyarázható, hogy a magyar lakosság többsége német nyelvű volt. A magyar színészeknek nem volt állandó színházuk. Nagy nehézséget okozott a pénz hiánya is. A magyar színjátszás és a drámairodalom fellendítésére Bessenyei György színházi programot készített: írt drámai műveket, tragédiát és sikeres vígjátékot (A filozófus, 1777). Csokonai is alkotott komédiákat, melyeket diákjaival adatott elő.

Az első színtársulat 1790-ben Budán alakult meg Kelemen László vezetésével. Főleg Pesten lakó diákok látogatták a színházat, de a Martinovics-féle mozgalom leleplezése után a társulat 1796-ban feloszlott. A második magyar színésztársaság, neves színészekkel, 1807-15-ig játszott a fővárosban. Hetenként kétszer játszottak kevés számú közönségnek, de minden alkalommal új darabot kellett előadniuk. A bemutatott darabot részben német színházaktól kölcsönözték. A műveket a színészek, a pesti egyetemi ifjúság (jogászhallgatók) maguk fordították át. 1815-ben a magyar színészetnek vidéki városok (Kassa, Miskolc, Kolozsvár, Székesfehérvár) adtak otthont. 1819-ben meglepő sikerrel adták elő Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon c. színművét. 1837-ben megnyílt a Nemzeti Színház Budapesten, így a magyar színészet a fővárosban végleges otthonra talált.   Készítette: Pallag Bálint 8.b