Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Három eleme: a) egy jövőkép meghatározása, értékelés magáról a vállalkozásról, annak különböző érintettjeiről és ezekhez való viszonyáról, b) egy algoritmus a stratégiai elképzelések megvalósításáról c) egy visszacsatolási mechanizmus a stratégia alkalmazásával elért eredményekről, ill. ezek összevetéséről az eredeti szándékokkal Ezek együttes integrált alkalmazása a stratégiai menedzsment

A stratégiai menedzsment egyes fázisai Helyzetelemzés: külső és belső környezet elemzése Jövőbeni trendek kiindulópontja Meddig „nyújtózkodhat” a vállalat

A küldetés kapcsolata a stratégiával Megfogalmazza a működési kör, a belső működési elvek és az érintettekkel való kapcsolat alapelveit Működési kör dimenziói: igények, fogyasztói csoportok, eljárások, (vállalati marketingstratégia és innovációs stratégia függvénye) módszerek, amelyekkel az igényeket kielégítjük

Belső működési alapelvek Vállalati kultúrából származtatható Az érintettekhez való viszonyok alapelvei (kit tekint lényeges érintetteknek, hatalmi viszonyok

Környezeti kihívások: Makroökonómiai trendek Demográfiai tendenciák Munkaerőpiaci trendek Technológiai fejlődés Politikai kilátások Kormányzati gazdaságpolitika Ökológiai tendenciák Szociológiai/kulturális trendek

A vállalat versenyhelyzete Vizsgálandó kérdések: A fogyasztói igényekkel és szokásokkal kapcsolatos(pl. milyen tényezők jellemzik, milyen kritériumok alapján dönt, stb) Mit kell tennie a vállalatnak ahhoz, hogy versenyképes legyen? Versengő , illetve együttműködő partnerek elemzése Versenyelőny megszerzéséhez szükséges feltételek

SWOT elemzés Belső Külső Erősségek Különleges versenyképesség Megfelelő pénzügyi források Versenyképes szakértelem Elismert piaci vezető szerem Költségelőnyök, stb Gyengeségek Romló piaci pozíció Nincs egyértelmű stratégia Belső működési problémák Versenyhátrány Hiányzó szakértelem, stb. Külső Lehetőségek Új vásárlói csoportok Diverzifikálás Gyorsabb piaci növekedés, stb Fenyegetések Új versenytárs belépése Helyettesítő termékek növekvő értékesítése Lassuló piaci növekedés Sebezhetőség, stb

Portfólió elemzés BCG - mátrix kérdőjelek sztárok Döglött kutyák fejőstehenek Piaci növekedés Piaci részesedés

Kérdőjelek: Relatív részesedés alacsony, de gyorsan bővül a piac,holnap még sztárok is lehetnek. Cash-flow negatív. Sztárok: Magas piaci részesedéssel rendelkeznek egy gyorsan bővülő piacon. Cash egyenleg zéró. Fejőstehenek:Piac már csak mérsékelt ütemben bővül, vagy stagnál, miközben a relatív piaci részesedés magas. Cash-flow erősen pozitív. „Aratás” Sereghajtók: Piac nem- vagy csak kis mértékben bővül, és a relatív részesedés alacsony. A tegnap fejőstehenei. Cash szerényen pozitív vagy negatív.

General Electric portfólió mátrixa A piac vonzereje Magas Közepes alacsony versenyhelyzet Magas Közepes gyenge terjeszkedés, bővítés Megtartás, szelekció, racionalizálás Hosszú távú visszafejlesztés, bevételek maximalizása

Vállalati képességek értékelése Erőforrások: mennyiségének, szerkezetének, felhasználásuk jellemzőinek feltárása, Várható alakulásuk Erőforrás piacok jellegzetességei Vállalat szervezeti struktúrája Tevékenységi funkciók szervezeti elhelyezése Formális és informális kapcsolatok Döntési hatásköri, érdekeltségi rendszer

Stratégiák típusai: A versenyhelyzet szerint: Költségvezető Versenyelőny Költség különbözőség Költségvezető Megkülönböztető költségfókusz Megkülönböztető fókusz Célpiac tág szűk Koncentráló stratégia (egy-egy piaci szemgmens igényeihez Költségvezető: széles piaci skálán jelenik meg, nagy piaci részesedés, alacsony ár Megkülönböztető: a fogyasztó által fontosnak tartott dimenzió mentén

Csökkentés stratégiája Stratégia típusok a működési kör változásának iránya és dinamikája szerint Csökkentés stratégiája a) megnyirbáló (hatékonyság növelése biz.tev. csökkentésével) b) fogoly vállalattá válik (átengedi a legfőbb funkcionális döntéseket másoknak, de önálló marad) c) üzlet eladása Passzív, stabilitási stratégia Növekedési stratégia

Orientáció szerint: Fogyasztóorientált Vállalatorientált (a vállalat erejének maximalizálása) Versenytárs-orientált (miben tud leginkább versenyelőnyt szerezni)

Környezettel való kapcsolat szerint: Védő (viszonylag stabil környezet, szűk működési kör, stabil belső szervezeti forma és működési rend) Kutató (kreatív és dinamikus, széles, sokrétű és folyamatosan változó technikák, tevékenységek) Elemző (kettő egyesítése)

Stratégiai alternatívák értékelése és kiválasztása Stratégia belső logikája Összeegyeztetési a vállalati sajátosságokkal Egyes alternatívák egymáshoz viszonyított értékelése a vállalatra gyakorolt eredményesség, kockázat alapján A stratégia illeszkedése a szervezethez

Megvalósítás és visszacsatolás A stratégia bevezetése, megvalósítása és kiértékelése Négy lépés: a) szükséges erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása b) Szervezetalakítás c) vezetés, irányítás d) teljesítményértékelés

Stratégia és vezetés A felsővezetés szerepe jelentős Stratégiai és operatív vezetés duális struktúrája Az operatív vezetés feladata: a profitnövelés A stratégiai vezetés feladata a profitnövelés feltételeinek megteremtése

Ellenőrzés és visszacsatolás Információszolgáltatás a vezetésnek Elért eredményekről, problémákról, a megvalósítás menetéről Kontrolling rendszer

Stratégiai szövetségek Két vagy több piaci szereplő hosszú távú, a résztvevők üzleti tevékenységéhez tartozó tevékenységekben való együttműködése Lehet: vertikális, horizontális és vegyes

Vállalatvezetési modellek: Hagyományos: munkamegosztás, hierarchia Piramisszerűen felépített, sokszintes szervezetek, ahol utasítások áramlanak lefelé és információk felfelé A tudás a hierarchia magasabb szintjein összpontosul Vezető feladata: döntés, utasítás

Vállalatvezetési modellek: Tudásalapú szervezetek A végrehajtó szinteken alaposan és sokoldalúan képzett emberek A végrehajtásba sok irányítási elem is beépül Informatika rendszer: decentralizált hozzáférésű adatbázisok Vezető feladata: arról gondoskodni, hogy beosztottjai a feladataikat önállóan és eredményesen tudják ellátni Irányt adó, motiváló, személyes példát nyújtó A hangsúly a mindenki által elfogadott jövőképre, küldetéstudatra és a közös érdekekre tevődik át

Új vállalatvezetői típus jellemzői: Tanulási képesség Csapatmunka Leadership (tervez,szervez, irányít, utasít, ellenőriz, vonzó jövőképet állít az emberek elé, értékeket ad, kultúrát teremt, lelkesít, példakép) Változásmenedzsment (változások tervezése, elfogadása, irányítása) Folyamatszemlélet Nemzetköziség (ismeri a nemzeti kultúrákat, képes azokhoz alkalmazkodni, vegyes nemzetiségű csapatokban dolgozni) Modern technika (ismeri és használni tuja)

Vezetési funkciók Tervezés Szervezés Személyes vezetés Koordináció ellenőrzés

Vezetési stílusok: Autokratikus (a csoport tevékenységét teljes egészében uralja, bizalmatlan, szubjektív és szigorú, ritkán jutalmaz, inkább büntet, központosított ellenőrzés) Demokratikus (feltételek megteremtése, objektív értékelés, bizalom, igényli a munkatársak véleményét, ötleteit, anyagi motívációs eszközök használata)

Vezetői szerepek Személyközi szerepek nyilvános megjelenések főnöki szerep kapcsolatteremtő és ápoló szerep Információs szerepek információ gyűjtő, elosztó szerep szóvivői szerep Döntési szerepek vállalkozói szerep zavarelhárító szerep erőforrás-elosztó szerep tárgyaló-megegyező szerep