KUTATÁS CÉLJA Közoktatás-fejlesztési stratégia megalapozása. Közoktatás-fejlesztési stratégia megalapozása. Első fázisát jelenti ennek a megyék közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok módszertani kultúrájának feltárása. Első fázisát jelenti ennek a megyék közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok módszertani kultúrájának feltárása. A módszertani kultúra nem lehet független az intézmény környezetétől, amely tartalmazza az intézményre hatást gyakorló igazgatási, felügyeleti, kisegítő és támogatási rendszereket, de magát azokat a társadalmi alrendszereket is, melyek közvetve és közvetlenül különböző intenzitással hatnak az oktatási intézményre. Ezeket a tényezőket a kutatás során háttérváltozóknak tekintjük. A módszertani kultúra nem lehet független az intézmény környezetétől, amely tartalmazza az intézményre hatást gyakorló igazgatási, felügyeleti, kisegítő és támogatási rendszereket, de magát azokat a társadalmi alrendszereket is, melyek közvetve és közvetlenül különböző intenzitással hatnak az oktatási intézményre. Ezeket a tényezőket a kutatás során háttérváltozóknak tekintjük.

KUTATÁSI STRATÉGIA

AZ ISKOLA, MINT SZERVEZET Célok rendszere: a szervezet egy cél elérésére irányuló intézmény. Célok rendszere: a szervezet egy cél elérésére irányuló intézmény. A szervezet elemei között funkcionális munkamegosztás van. A szervezet elemei között funkcionális munkamegosztás van. A szervezet elemei között egynek a funkciója a vezetés, amely a szervezet egész tevékenységét meghatározza. A szervezet elemei között egynek a funkciója a vezetés, amely a szervezet egész tevékenységét meghatározza.

KULTÚRA Az a mód, ahogy a dolgokat intézzük környezetünkben illetve, ahogy meghatározott módon cselekszünk. Az a mód, ahogy a dolgokat intézzük környezetünkben illetve, ahogy meghatározott módon cselekszünk. A kultúra kapcsolatban áll az iskola preferált értékeivel, céljaival és azokkal a technikákkal, ahogy működik. A kultúra kapcsolatban áll az iskola preferált értékeivel, céljaival és azokkal a technikákkal, ahogy működik. Minden iskola saját maga alakítja ki kultúráját – a szervezetbe történő beilleszkedés során zajlik le. Minden iskola saját maga alakítja ki kultúráját – a szervezetbe történő beilleszkedés során zajlik le.

AZ ISKOLA SZERVEZETI KULTÚRÁJA A pedagógusok, tanulók és szülők által elfogadott alapvető előfeltevések, hiedelmek és értékek rendszere, melynek segítségével az iskola meghatározza önmagát.

AZ ISKOLA SZERVEZETI KULTÚRÁJA Látható jelek: logó, póló stb. Látható jelek: logó, póló stb. Értékek: eszmék, ideológiák, célok, azok elérésének módjai, motivációk, normák, erények és bűnök, elutasított és jutalmazott viselkedések. Értékek: eszmék, ideológiák, célok, azok elérésének módjai, motivációk, normák, erények és bűnök, elutasított és jutalmazott viselkedések. Mély réteg: feltételezések és premisszák. Mély réteg: feltételezések és premisszák.

AZ ISKOLA SZERVEZETI KULTÚRÁJA Az iskola szervezeti kultúrája az iskola és a tanítás egészére vonatkozik: Az iskola szervezeti kultúrája az iskola és a tanítás egészére vonatkozik: –tananyag –követelmények –nevelés értékei, normái –interakciók formái –vezetési stílus, vezetői attitűd –együttműködési és döntési képesség –Nevelőtestület nevelői attitűdrendszere.

KULTÚRÁK RENDSZERE Nevelési kultúrán a tanítási-tanulási folyamatban résztvevők normatív elvárásait értjük, amely egyaránt vonatkozik a teljesítményre és a magatartási szabályok betartására.

KULTÚRÁK RENDSZERE A didaktikai kultúra, a naponta zajló tanítási- tanulási folyamat tervezését, megvalósítását és értékeléseket helyezi a fókuszba, így magában foglalja a helyi tanterveket, a tanítási tartalmakat és a tanulási folyamat irányítását is.

ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Tanórák megfigyelése Tanórák megfigyelése Standardizált interjú Standardizált interjú Önkitöltős kérdőív Önkitöltős kérdőív –tanulóknak HOGY ÉLTE MEG AZ ÓRÁT? –pedagógusoknak ISKOLAI KULTÚRA ÖSSZETEVŐI NEVELÉSI ÉS DIDAKTIKAI KULTÚRA

11 TANÓRÁK MEGFIGYELÉSE Introspekció – mások megfigyelése. Introspekció – mások megfigyelése. Közvetett és közvetlen megfigyelés. Közvetett és közvetlen megfigyelés. Beavatkozó és nem beavatkozó módszer. Beavatkozó és nem beavatkozó módszer. Álcázott megfigyelés. Álcázott megfigyelés. Terepkutatás. Terepkutatás. Esettanulmány. Esettanulmány.

EXPLORÁCIÓS MÓDSZEREK BESZÉLGETÉS Spontán. Spontán. Célzott. Célzott. Interjú. Interjú. Klinikai beszélgetés – szabad asszociáció. Klinikai beszélgetés – szabad asszociáció.KÉRDŐÍV Direkt – indirekt. Direkt – indirekt. Nyílt – zárt. Nyílt – zárt.

BESZÉLGETÉS, INTERJÚ BESZÉLGETÉS ÉS INTERJÚ KÖZÖS JELLEMZŐI Kommunikációs interakció vélemények, érzések és viszonyulások megosztására. Kommunikációs interakció vélemények, érzések és viszonyulások megosztására. Közvetlen kapcsolódás. Közvetlen kapcsolódás. Kölcsönös befolyásolás. Kölcsönös befolyásolás. INTRJÚ SPECIÁLIS JELLEMZŐI Cél meghatározza a kommunikáció tartalmát – céltartás, spontaneitás korlátozott. Cél meghatározza a kommunikáció tartalmát – céltartás, spontaneitás korlátozott. Aszimmetrikus kapcsolat. Aszimmetrikus kapcsolat. Formális elemei vannak. Formális elemei vannak. Zavaró tényezők kikapcsolása, intimitás. Zavaró tényezők kikapcsolása, intimitás.

AZ INTERUJÚ EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Környezeti feltételek. Környezeti feltételek. A megkérdezett személy tulajdonságai. A megkérdezett személy tulajdonságai. A kérdező kommunikációs viselkedése. A kérdező kommunikációs viselkedése. ELŐNYÖS MAGATARTÁS 70-80% hallgatás % hallgatás. Várakozni tudás. Várakozni tudás. Egyszerre egy kérdés, egyértelműen. Egyszerre egy kérdés, egyértelműen. Befolyásolás- és ítéletmentesség. Befolyásolás- és ítéletmentesség. Kontroll. Kontroll. Elfogadó, egyetértést jelző kommunikáció. Elfogadó, egyetértést jelző kommunikáció.

AZ INTERJÚ SZAKASZAI Előkészítés. Előkészítés. Indítás. Indítás. Kikérdezés. Kikérdezés. Szerepcsere. Szerepcsere. Lezárás. Lezárás. Összegzés. Összegzés.

A KÉRDEZŐBIZTOS SZUBJEKTÍV TORZÍTÁSAI Kontextualitás és a projekció Kontextualitás és a projekció Darwin: alapérzelmek kultúrától függetlenül azonos mimikával járnak, felismerhetők – az érzelmek kifejezésének és felismerésének képessége genetikusan öröklött. (Érdeklődés, öröm, meglepetés, szomorúság, harag, undor, megvetés, szégyen, félelem. Darwin: alapérzelmek kultúrától függetlenül azonos mimikával járnak, felismerhetők – az érzelmek kifejezésének és felismerésének képessége genetikusan öröklött. (Érdeklődés, öröm, meglepetés, szomorúság, harag, undor, megvetés, szégyen, félelem. Ejzenstein: a filmen látott ember érzelmeinek megítélése attól függ, milyen kontextusba helyezve látjuk (montázs elmélet) Ejzenstein: a filmen látott ember érzelmeinek megítélése attól függ, milyen kontextusba helyezve látjuk (montázs elmélet) A SZEMÉLYPERCEPCIÓ KONTEXTUSFÜGGŐ

Projekció Olyannak észleljük a másikat, amilyennek szeretnénk látni: kivetítés, belevetítés.

KUTATÁSI MÓDSZERTAN

ISKOLAI KULTÚRA 8 dimenzió 8 dimenzió Szemantikus differenciál skála Szemantikus differenciál skála Többlépcsős rétegzett mintavétel Többlépcsős rétegzett mintavétel –Véletlenszerű kiválasztás: 8 pedagógus, aki éppen a tanáriban tartózkodik, amikor ott van a kérdezőbiztos –A meglátogatott órát tartó tanár

HATÁRIDŐK A felvétel március 8 és 22 között történjen A felvétel március 8 és 22 között történjen Az értékelőlapoknak március 26-ig kell beérkezniük Az értékelőlapoknak március 26-ig kell beérkezniük Postacím: Postacím: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete KOVÁCS FERENCNÉ H-4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő Tölgyes u. 68.