Reinhard Reibsch az EMCEF volt főtitkára

 1. Fúziók/összeolvadások napirenden – országos és európai szinten  2. Európai szövetségek ágazati szinten  3. Az összeolvadás indítóokai  4. A szakszervezeti ifjúság kihívási és szerepe

 A 90-es évek óta egyre több a szakszervezeti fúzió nemzeti és európai szinten  A gazdasági és társadalmi átalakulás fontos szerepet játszik – összeolvadások leginkább „a családon belül” ágazati szakszervezetek között  Az európai szint szinte mindig követte a nemzeti fejleményeket  Gyakran a nagy tagszervezetek szabják meg a tempót és az irányt  Végeredményben a nemzeti szakszervezeteken múlik, mi legyen

 A belső piac megteremtése (1992 előtt) nagyban kiterjesztette és felgyorsította a vállalatok határon átnyúló orientációját  A politikai tömbök versenyének végét követően (1989) megnőtt a nemzetközi munkamegosztás  Az elmúlt 20 évben a nemzetközi pénzpiac kialakulása miatt veszítettek jelentőségükből a hagyományos ágazatok és a szociális kérdések  A kiszervezés és az új foglalkoztatási formák megnehezítették a szakszervezet érdekképviseleti munkáját  A csökkenő taglétszám miatt nem növekedtek a szakszervezeti források – a szakszervezetek kevésbé vonzóak az „ambiciózus“ foglalkoztatottak számára

 2000 óta az EU több iparpolitikai témájú jogszabályt indított útjára, például: kibocsátás-kereskedelem, vegyi anyagokra vonatkozó szabályozás-csomag (REACH), az energiapiacok liberalizálása  A nemzetei szintű befolyásolási lehetőségek csak korlátozott mértékben érvényesültek – nagyon eltérő elvárások az európai lobbizással szemben  Az ipari ágazatok összekapcsolása az ESZSZ-ben is éreztesse hatását

 Az európai ágazati szövetségeknek (EIF) eltér a stratégiája, munkamódszere, testületei, megbízatása, döntéshozatali folyamatai és súlypontjai  Fontos elv a konszenzusra törekvés  Eltérő az ágazati kérdések szerepe is, ugyanúgy, mint az esélyegyenlőség kérdései, szociális párbeszéd vagy a tarifa-politika koordinációja  Az EMCEF alapításának tapasztalata megmutatta, hogy több évbe telik, míg egy hatékony integráció sikeresen lezajlik

 Egyetlen fúzió sem hasonlítható a másikhoz, és rendkívül eltérnek az indítóokok is  Szűk keresztmetszet az szakszervezeti alkalmazottaknál (jelölések)  Stratégiai összeolvadás  Az ágazat visszaesése  Remény, hogy a (nagyobb) méret nagyobb erő  A szervezet megmaradásának biztosítása

 A svéd textil és fémipari szakszervezetek összeolvadása  Az FUC-CFDT és az energia ipari szakszervezet Franciaországban  IG BCE Németországban  A UNITE megalapítása Nagy-Britanniában  3F Dániában

 Fontosak a politikai / szervezeti kérdések, de a személyi problémák meghiúsíthatják a fúziókat  Hosszú távon fontosabb az új szervezet struktúrája és stratégiái  A „leglassabbhoz” való alkalmazkodás csak korlátozott ideig fogadható el  Az összenövés folyamata több évig is eltarthat  A kulturális különbségeket figyelembe kell venni, fontos a szerepük

 Az összeolvadás a gazdasági átalakulással szemben többletet és megújulást hozzon és ez legyen a fő célja  Az addigi szakszervezeti „alapkérdéseket“ tovább kell vinni, meg kell jeleníteni  Az aktív tagok elvesztése vagy a tagok számára a szakszervezet vonzerejének csökkenése megkérdőjelezi az összeolvadás hasznát  Az összeolvadás ugyan időbe telik és sok figyelmet igényel, a tagok számára azonban folytatni kell az érdekképviseletet

 Az ifjúság, mint (társadalmilag elismert) életszakasz csak kevés EU-tagországban létezik – ez a szakszervezetekre is vonatkozik  A következő évben a mostani fiatalok válnak a szakszervezetek vezetőivé  Az úton már ma el kell indulni – ezért fontos az öntudatos és önkritikus részvétel