A szövegszerkesztés menete Összeállította: Dóber Valéria
A szövegszerkesztés lépései 1. A szöveg témájának végiggondolása, esetleg cím választása 2. A szövegtípus kiválasztása 3. Annak végiggondolása, hogy kiknek milyen helyzetben, milyen céllal hangzik el az adott szöveg 4. Elővázlat 5. Anyaggyűjtés 6. A szöveg kidolgozása, emlékezetbe vésése, előadása
A szöveg elrendezése Az összegyűjtött tények, ismertetek nagyobb egységekbe kapcsolása A szöveg elrendezése a tételmondatok köré Arányos, logikus elrendezés, a fokozatosság elvének megtartásával Az érvelő szöveg részei: bevezetés, elbeszélés, részletezés, bizonyítás, cáfolás
Az érvelő szöveg Célja a másik meggyőzése Ebben fontos szerepe van az érveknek, amellyel véleményük igazságát bizonyítjuk Érv felépítése: tétel, bizonyíték, összekötő elem Az érv épülhet ok-okozati összefüggésre, körülményre, összehasonlításra, ellentétekre
A megszerkesztett és a spontán szöveg 1. Az életünk számos területén fogalmazzuk meg véleményünket valamilyen kommunikációs helyzetben Tudatosan tervezett szöveg a fent említett lépéseket követi, stílusa választékos, igényes, mondatai jól megszerkesztettek, logikusan felépítettek; céljuk általában a beszélgető partner meggyőzése, befolyásolása (bár írott szöveg is lehet)
A megszerkesztett és a spontán szöveg 2. A spontán szöveg mindig az aktuális helyzetben születik életünk számtalan eseményéhez kapcsolódhat Fő jellemzői: alacsonyabb szintű nyelvi minőség, igénytelenebb, kevésbé választékos mondat és szóhasználat, gyakoribb szó-és gondolatismétlés; töredékesség; több elhallgatás, szünet és hiányos mondat; mindez a rögtönzésből fakad
Egyéni jellemzők Ahogy megszólalunk, mindig tükrözi általános műveltségünket, nyelvi kultúránkat, olvasottságunkat, szókincsünket, a világban való jártasságunkat A spontán módon születő szöveg, ha lehet, mindezen jellemzőket még fokozottabban tükrözi Aki az élet bármely helyzetében igényesen beszél vagy ír, annak kommunikációs kézsége, nyelvi kultúrája magasabb szintű