„A történeti embertan a különböző történeti korokban élt népességek embertani arculatának vizsgálatával, biológiai rekonstrukciójával foglalkozó tudományterület” (Lipták, 1980)
Vizsgálati anyag Régészeti ásatások során feltárt embertani leletek – koponya- és vázmaradványok Természetes és mesterséges körülmények között mumifikálódott tetemek
A biológiai rekonstrukció lépései elhalálozási életkor és a sexus meghatározása demográfiai analízis a koponya- és vázcsontok metrikus elemzése taxonómiai elemzés non-metrikus jellegek vizsgálata biológiai távolság számítása paleopatológiai analízis paleosztomatológiai vizsgálat
Az elhalálozási életkor meghatározása I. Kronológiai vagy naptári életkor II. Biológiai életkor (biológiai jellemzők alapján becsült életkor, amelyet számos tényező befolyásolhat, pl.: életmód, egészségi állapot) – történeti embertanban csak ez állapítható meg
1. Infantia I. / korai gyermekkor: 0 – 7. év 2. Infantia II. / késői gyermekkor: 7 - 14. év 3. Juvenis / ifjúkor: 14 – 20 (23). év 4. Adultus / felnőttkor: 20 (23) - 40. év 5. Maturus / érettkor: 40 - 60. év 6. Senium / öregkor: 60 - x. év
Korcsoportok 1. Infantia I. / korai gyermekkor: 0 – 7. év (az első maradó nagyőrlő kibúvásáig) - csecsemőkor: 0 - 6. hónap (mandibulában, maxillában nincs kibújt fog)
1. Infantia I. / korai gyermekkor: 0 – 7. év (az első maradó nagyőrlő kibúvásáig) - kisgyermekkor: 6. hónap - 7. év (1. év végére eltűnik a sutura frontalis/homlokcsonti varrat; 2. év végére eltűnik a nagykutacs/fonticulus major; 2-2,5 éves korra a tejfogak kibúvása befejeződik, 4 éves kor körül a tejfogak közt rés: fiziológiás diastéma, 5-6. évben a mandibula a hátulsó tejmoláris mögött kiszélesedik)
1. alsó középső metszőfogak 2. felső középső metszőfogak 3 1. alsó középső metszőfogak 2. felső középső metszőfogak 3. felső szélső metszőfogak – kb. egy éves korra 4. alsó szélső metsőfogak 5.-6. alsó és felső első őrlőfogak 7. szemfogak – kb. két éves korra 8. hátsó őrlők
Korcsoportok 2. Infantia II. / késői gyermekkor: 7 - 14. év (az 1. maradó nagyőrlő kibúvásától a 2. maradó nagyőrlő kibúvásáig) 3. Juvenis / ifjúkor: 14 – 20 (23). év (a synchondrosis sphenooccipitalis, elcsontosodása; epifízisfugák záródása)
Korcsoportok 4. Adultus / felnőttkor: 20 (23) -40. év (dinamikusan stabil állapot; regresszív folyamatok még nem kerülnek előtérbe, de pl. caries képződés) 5. Maturus / érettkor: 40-60. év (regresszív folyamatok megindulása: csontfelszívódások, meszes lerakódások)
Korcsoportok 6. Senium / öregkor: 60 - x. év (csontfelszívódások, meszes lerakódások száma nő, koponyavarratok csaknem teljesen összecsontosodtak, a koponyacsontok fala nagyon elvékonyodott)
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei I. Fogak alapján (fogazat szerinti életkor) - a fogak kibúvása alapján (eruptio) – gyerekeknél (Inf.I. és Inf.II.)
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei
A tejfogak áttörése három fázisban zajlik A tejfogak áttörése három fázisban zajlik. A fog előtörési sorrend a tejfogaknál: metszők, első őrlők, szemfogak, második őrlők. Ezek közül az első őrlők és a szemfogak közel egy időben, a második szakaszt képezve törnek elő. A fogak növekedése és áttörése, szorosan kapcsolódik az állcsontok növekedéséhez. Ennek során az állkapocs és a felső állcsont is úgy növekszik, hogy szinkronba kerül a fogakat tartó fogmeder nyúlvánnyal. Az ábrákon sötéttel, a maradó fogak csírái láthatók. A maradó fogak áttörése a tejfogakhoz hasonlóan szintén három szakaszban zajlik. Az első szakaszban az első moláris, az első őrlőfog és a metszőfogak előtörése történik. A második szakaszban a szemfogak, az első és második kisőrlőfogak és a második nagyőrlőfogak jelennek meg. A harmadik nagyőrlőfog, a harmadik szakaszban tör elő. Az első szakasz sorrendje csak annyiban változhat, hogy a metszőfogak áttörése megelőzheti a felső és az alsó első őrlőfog áttörését.
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei - a fogak kihullása alapján (nagyon megtévesztő!) - fogkopás alapján (abrasio: 30 éves korig általában csak a zománcra terjed ki, 40 éves korra eléri a dentint, 70 éves korra már a fognyakat is elérheti) – csak egy szérián belül!!! – életmódfüggő!
Az emberi fogazat morfológiája: diphyodont – tej és maradandó fogazat heterodont - a fogak nem egyformák, helyük és szerepük szerint eltérő alakúak, kisebb csoportokat alkotnak tejfogak száma: (= 5x4=20) 2-1-2 (metsző – szem - őrlő) maradandó fogképlet: 2-1-2-3 metszők – dentes incisivi szemfog – dens caninus kisőrlők – dentes premolares nagyőrlők – dentes molares gyökér alapján: 1-2-3 gyökerű (variánsként 4 vagy 5 gyökerű fog) korona alakja: frontfogak (metsző és szem- nincs rágófelszín) rágófogak (kis- és nagyőrlők)
Egygyökerű fogak: – centrális metszők – laterális metszők – szemfogak – fölső második kisőrlő –alsó első és második kisőrlő Kétgyökerű fogak alsó 1., 2. és 3. nagyőrlő (meziális és disztális) fölső 1. kisőrlő (buccalis-palatinalis) Háromgyökerű fölső 1., 2., és 3. nagyőrlő (mesiobuccalis, distobuccalis, és palatinális
A fogak morfológiai jellegei Tejfogak kicsinyek, gyökerük is kicsi és szétálló Maradó fogak nagyobbak és gyökerük vége egymás felé hajló Fogtípusok ált. jellemzése metszőfogak / lapos korona szemfogak / kúpos korona kisőrlők / nagyobb korona, ált. 2 csücsök nagyőrlők / négyszögletes, nagy korona, több gyökér
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei II. Csontváz szerinti kormeghatározás Inf.I. és Inf.II.: hosszúcsontok diaphysisének hossza (Stoukal-Hanáková, 1978) Juvenis korúak: epifízisfugák záródása alapján (a hosszú csöves csontok középrészének a csontvégekkel való összecsontosodása)
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Felnőttek (Ad.-Mat.-Sen.): több módszer legáltalánosabban elterjedt: Harsányi-Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszere a., facies symphysialis felszínének változása (5 fokozat)
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Harsányi-Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszer b., femur proximalis epiphysisének belső szerkezeti változása (a trajektóriumrendszer felritkulásának mértéke) (6 fokozat)
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Harsányi-Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszer c., humerus proximalis epiphysisének belső szerkezeti változása (a trajektóriumrendszer felritkulásának mértéke) (6 fokozat)
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Harsányi-Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszer d., a koponya varratainak elcsontosodása (elsősorban a belső felszínen vizsgálva (5 fokozat)
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Felnőttek (Ad.-Mat.-Sen.): több módszer bordák sternalis végének felszíne alapján (bemélyedés alakja, peremképződés) facies auricularis elváltozásai pajzsporc elcsontosodása
Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei III. Kémiai életkor A csontok szervetlen anyagának mennyisége alapján következtethetünk a csontozat biológiai korára (Lengyel Imre) -- bizonytalan, számtalan tényező befolyásolhatja
A kormeghatározás alapja korcsoportonként 1. Infantia I - II. korcsoportokban: fogazati status, a végtagcsontok diafízisének hossza alapján 2. Juvenis korúaknál: epifízisfugák záródása alapján (a hosszú csöves csontok diaphysisének az epiphysisekkel való összecsontosodása) 3. Adultus- Maturus -Senium korcsoportokban: legáltalánosabban elterjedt módszer Harsányi-Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszere