Szociológia Közgazdászoknak Társadalmi együttműködés, társadalmi normák Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék

Egyéni cselekvés: vágyak és lehetőségek Egyéni emberi cselekvés mozgatórugói, indítékai Egyéni emberi cselekvés mozgatórugói, indítékai Két mechanizmus illetve szűrő: Két mechanizmus illetve szűrő: Objektív korlátok és lehetőségek halmazaObjektív korlátok és lehetőségek halmaza Szubjektív egyéni döntésSzubjektív egyéni döntés Vágyak és lehetőségek végtelen számú kombinációjának vizsgálata, a kettő nem független egymástól, mikor melyik határozza meg a másikat Vágyak és lehetőségek végtelen számú kombinációjának vizsgálata, a kettő nem független egymástól, mikor melyik határozza meg a másikat

Racionális döntések elmélete (RDE) A lehetőségek halmazából az egyén azt a cselekvési alternatívát választja, amely a legjobb eredménnyel kecsegtet A lehetőségek halmazából az egyén azt a cselekvési alternatívát választja, amely a legjobb eredménnyel kecsegtet instrumentális cselekvésinstrumentális cselekvés vagyis a cél sikeres elérésének eszköze a cselekvésvagyis a cél sikeres elérésének eszköze a cselekvés Preferenciarendezés, Preferenciarendezés, Hasznossági függvény, Hasznossági függvény, Haszonmaximalizálás. Haszonmaximalizálás.

Optimális döntéshez szükséges feltételek: Optimális döntéshez szükséges feltételek: információ, bizonyítékok (költséges)információ, bizonyítékok (költséges) valószínűség (kockázatos, bizonytalan körülmények)valószínűség (kockázatos, bizonytalan körülmények) Két racionális cselekvő találkozása (társadalmi cselekvés): a végeredmény már nem biztos, hogy optimális Két racionális cselekvő találkozása (társadalmi cselekvés): a végeredmény már nem biztos, hogy optimális Lásd fogolydilemma, közjavak problémájaLásd fogolydilemma, közjavak problémája

Kérdés: hogyan lehet ésszerűen (racionálisan) gondolkodó/viselkedő, egyéni érdekét szem előtt tartó és önzésre hajlamos egyéneket együttműködésre – legyen az közös döntés vagy cselekvés – bírni? Kérdés: hogyan lehet ésszerűen (racionálisan) gondolkodó/viselkedő, egyéni érdekét szem előtt tartó és önzésre hajlamos egyéneket együttműködésre – legyen az közös döntés vagy cselekvés – bírni? Például egy „közjószágot” előállítani?Például egy „közjószágot” előállítani?

Közjavak és a kollektív cselekvés logikája Közjavak: olyan javak vagy szolgáltatások, melyeket ha egyszer előállítottak Közjavak: olyan javak vagy szolgáltatások, melyeket ha egyszer előállítottak akkor annak fogyasztásából nem lehet - vagy nem érdemes, nem kívánatos - senkit sem kizárni,akkor annak fogyasztásából nem lehet - vagy nem érdemes, nem kívánatos - senkit sem kizárni, illetve egy újabb fogyasztó megjelenése nem csökkenti - sem mennyiségi, sem minőségi értelemben - a többiek fogyasztását.illetve egy újabb fogyasztó megjelenése nem csökkenti - sem mennyiségi, sem minőségi értelemben - a többiek fogyasztását. Pl: közparkok, közutak, (állami/köz) egészségügy, (állami/köz) oktatás, közbiztonság, honvédelem, de tágabb értelemben környezetünk, a tiszta levegő, víz stb…Pl: közparkok, közutak, (állami/köz) egészségügy, (állami/köz) oktatás, közbiztonság, honvédelem, de tágabb értelemben környezetünk, a tiszta levegő, víz stb… A közjavak fogalma mindazonáltal egy parabola: szimbolikus megfogalmazása az úgynevezett kollektív cselekvési problémáknak, más néven társadalmi csapdáknak, amelyek szorosan összefüggnek a látens, nagy létszámú csoportok együttműködési kudarcával és a potyautas problémával. A közjavak fogalma mindazonáltal egy parabola: szimbolikus megfogalmazása az úgynevezett kollektív cselekvési problémáknak, más néven társadalmi csapdáknak, amelyek szorosan összefüggnek a látens, nagy létszámú csoportok együttműködési kudarcával és a potyautas problémával.

Fogolydilemma A kollektív cselekvés/közjavak problémáját legjobban a társadalomtudományokban széleskörűen alkalmazott játékelméleti modell, az un. fogolydilemma világítja meg. Domináns stratégia, Nash egyensúly, Pareto optimum Domináns stratégia, Nash egyensúly, Pareto optimum Együtt- működés formája és nyereség (veszteség) Nem vall Vall 1,110,0 Vall0,105,5

Látens csoportok együttműködése és a potyautas probléma Nagyméretű csoportokban az egyén elvész, bármilyen tevékenysége, esetleges hozzájárulása a közösség ügyeinek megoldásához, közjószágokhoz "marginális", - látszólag - észrevehetetlen. Racionális - vagyis ebben az esetben rövidtávon gondolkodó, önérdekkövető, haszonmaximalizáló - egyének szerint nem érdemes/nem éri meg hozzájárulni a közjószág előállításához, mert annak közvetlen/az egyén számára kézzel fogható haszna – látszólag – csekély, annak közvetlen/az egyén számára kézzel fogható haszna – látszólag – csekély, annak közvetlen hasznát nem érzékeli, mert hosszú távon/áttételesen jelentkezik és annak közvetlen hasznát nem érzékeli, mert hosszú távon/áttételesen jelentkezik és várhatóan azt „mások” úgyis megteszik, vagyis nagy a késztetés a „potyázásra”. várhatóan azt „mások” úgyis megteszik, vagyis nagy a késztetés a „potyázásra”.

Ai = Vi -CAi = Vi -CAi = Vi -CAi = Vi -C A i > 0 : privilegizált v. oligopolista A i < 0 : látens csoport A i =nettó nyereség A i =nettó nyereség V i =bruttó nyereség V i =bruttó nyereség C= költségek Viszont, ha „mások” előteremtik a közjószágot, a fogyasztásából senkit sem lehet „kizárni”, vagyis a közjószág hasznát a közösség minden tagja élvezi, tekintet nélkül arra, hogy hozzájárult-e a költségekhez vagy sem.

Társadalmi csapda, társadalmi rend Egyén és a közösség érdeke – látszólag - ellentétben áll egymással, mert abban az esetben, ha mindenki csak a saját, rövid távú önérdekét veszi figyelembe, és ráadásul az egyén hozzájárulása elenyésző („Mindenkinek az lenne a jó, ha valaki megcsinálná, de miért éppen Ő?”) a közjószág előállítása igencsak kérdésessé válik, „a társadalmi csapda bezárul”. Egyén és a közösség érdeke – látszólag - ellentétben áll egymással, mert abban az esetben, ha mindenki csak a saját, rövid távú önérdekét veszi figyelembe, és ráadásul az egyén hozzájárulása elenyésző („Mindenkinek az lenne a jó, ha valaki megcsinálná, de miért éppen Ő?”) a közjószág előállítása igencsak kérdésessé válik, „a társadalmi csapda bezárul”. Példák: tömegközlekedés (potyautas), szavazás (demokrácia deficit) adózás (adókerülés, üres kassza), „közlegelők tragédiája” (globális környezeti problémák) stb…Példák: tömegközlekedés (potyautas), szavazás (demokrácia deficit) adózás (adókerülés, üres kassza), „közlegelők tragédiája” (globális környezeti problémák) stb… KÉRDÉS: Hogyan lehet kikerülni belőle? Általánosan: Mi biztosítja az emberi társadalom számára a rendet, a békés együttélés és együttműködés lehetőségét? KÉRDÉS: Hogyan lehet kikerülni belőle? Általánosan: Mi biztosítja az emberi társadalom számára a rendet, a békés együttélés és együttműködés lehetőségét?

Káosz és rend „Ősparadicsom” és „őskáosz”, melyik volt előbb? Ha a káosz, hogyan lesz belőle rend? És mi a rend? Miért fontos az emberek számára? Mitől ember az ember? „Ősparadicsom” és „őskáosz”, melyik volt előbb? Ha a káosz, hogyan lesz belőle rend? És mi a rend? Miért fontos az emberek számára? Mitől ember az ember? A társas együttlét nem konfliktusmentes. Az emberi természet sajátja a konfliktus: ész, akarat, érzelmek, ösztönök egymásra hatása, harca jellemzi cselekedeteinket. Filozófiai, szociálpszichológiai és szociológiai kérdés egyben, hogy az ész és akarat vagy éppen az érzelmek kerekednek felül, racionálisan vagy irracionálisan viselkedünk. Ez milyen hatást gyakorol a többiekre, milyen eredője, „aggregátuma” lesz makro- szintű társas cselekedetünknek ? A társas együttlét nem konfliktusmentes. Az emberi természet sajátja a konfliktus: ész, akarat, érzelmek, ösztönök egymásra hatása, harca jellemzi cselekedeteinket. Filozófiai, szociálpszichológiai és szociológiai kérdés egyben, hogy az ész és akarat vagy éppen az érzelmek kerekednek felül, racionálisan vagy irracionálisan viselkedünk. Ez milyen hatást gyakorol a többiekre, milyen eredője, „aggregátuma” lesz makro- szintű társas cselekedetünknek ? „Legyőzni önmagunkat barátom, minden győzelem között az első és a legszebb, viszont gyengének bizonyulni önmagunkkal szemben minden vereség között a legrútabb és leghitványabb. Ez pedig arra vall, hogy mindnyájunkban háború folyik önmagunk ellen.” (Platon)

Háború és béke  Emberi természet, társadalmi élet jellemzője a konfliktus, amely minden szinten - kezdve a családon belüli perpatvartól az etnikai zavargásokon át egészen a világháborúkig – megjelenik.  Azonban az ember a legbékésebb természetű „főemlős”, agresszivitásunk sokkal alacsonyabb az emberszabású majmokhoz, pl. csimpánzhoz képest. Az emberek nem állnak folyamatosan harcban egymással, előbb-utóbb igyekeznek konszenzust kialakítani, rendet, békességet teremteni maguk körül.  E kettősség végig kíséri az emberi történelmet: káosz és rend, a háború és béke váltakozik vagy él együtt.

Mitől ember az ember?  Mi biztosítja az emberi társadalom számára a rendet, a békés együttélés és együttműködés lehetőségét? Mi a társadalmiság alapja? Milyen szabályok és mechanizmusok azok, melyek arra késztetik az egyes embereket, hogy társadalmi rendben, békében éljenek?  Minden eddigi és ma is létező társadalom valamifajta rendben él, mert e nélkül egyetlen társadalom sem működőképes. Bármilyen korban is éljünk, az emberek legalapvetőbb szükségleteink kielégítéséhez is szükség van a többi embertárs viselkedését illetően némi kiszámíthatóságra, állandóságra, következetességre.

Bármilyen társadalomban is éljünk, ennek szükséges feltétele, hogy az egyes emberek várakozásai a többiek viselkedését illetően konvergáljanak, találkozzanak és valamilyen „rend” formájában manifesztálódjanak. Bármilyen társadalomban is éljünk, ennek szükséges feltétele, hogy az egyes emberek várakozásai a többiek viselkedését illetően konvergáljanak, találkozzanak és valamilyen „rend” formájában manifesztálódjanak. Ám, ha rosszak a feltételezéseink a többi ember viselkedését illetően, és ez a társadalom döntő többségénél van így, akkor legalapvetőbb szükségleteink kielégítése is kérdésessé válik. Ám, ha rosszak a feltételezéseink a többi ember viselkedését illetően, és ez a társadalom döntő többségénél van így, akkor legalapvetőbb szükségleteink kielégítése is kérdésessé válik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a körülöttünk élők viselkedését, cselekedeteit hasonlóan és „jól” értelmezzük, vagyis szükség van olyan „játékszabályokra” ami elősegíti a társadalmi együttműködést. Ezen játékszabályok a társadalmi normák. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a körülöttünk élők viselkedését, cselekedeteit hasonlóan és „jól” értelmezzük, vagyis szükség van olyan „játékszabályokra” ami elősegíti a társadalmi együttműködést. Ezen játékszabályok a társadalmi normák.

Társadalmi normák Emberi közösségek, társadalmi csoportok kollektív viselkedését, magatartását irányító szabályok. Emberi közösségek, társadalmi csoportok kollektív viselkedését, magatartását irányító szabályok. Széles értelemben a norma magába foglal minden olyan társadalmi játékszabályt Széles értelemben a norma magába foglal minden olyan társadalmi játékszabályt az egyszerű viselkedési szabályszerűségektől, konvencióktól kezdve (pl. köszönés) az egyszerű viselkedési szabályszerűségektől, konvencióktól kezdve (pl. köszönés) A közlekedési szabályokon, hagyományokon átA közlekedési szabályokon, hagyományokon át az állami hatalommal kikényszeríthető jogi normákig az állami hatalommal kikényszeríthető jogi normákig melyek a közösség tagjai számára követendőek megkönnyítik az együttműködést és segítségükkel fenntartható a társadalmi rend.

A normák születése „Kölcsönkenyér visszajár” Játékelmélet: a fogolydilemma játék két elitéltje nem egyszer találkozik a játékban, hanem többször, „az élet megy tovább”, a „kölcsönkenyér visszajár”. Játékelmélet: a fogolydilemma játék két elitéltje nem egyszer találkozik a játékban, hanem többször, „az élet megy tovább”, a „kölcsönkenyér visszajár”. Robert Axelrod-féle számítógépes játékban a „kölcsönkenyér visszajár” (angolul „ ti-for-tat” ) stratégia volt a nyerő: amikor az együttműködést együttműködéssel, az árulást árulással viszonozták. Kialakult egy tanulási folyamat, amikor is a játékosok felismerték, hogy hosszú távon a kooperáció a kifizetődő számukra. Robert Axelrod-féle számítógépes játékban a „kölcsönkenyér visszajár” (angolul „ ti-for-tat” ) stratégia volt a nyerő: amikor az együttműködést együttműködéssel, az árulást árulással viszonozták. Kialakult egy tanulási folyamat, amikor is a játékosok felismerték, hogy hosszú távon a kooperáció a kifizetődő számukra. Tehát ha a jövőbeni találkozás valószínűsége elég nagy és a résztvevők felismerik, hogy alapvetően közösek az érdekeik, akkor az együttműködésre van esély. Tehát ha a jövőbeni találkozás valószínűsége elég nagy és a résztvevők felismerik, hogy alapvetően közösek az érdekeik, akkor az együttműködésre van esély.

Hierarchikus centralizált normák „Felülről és kívülről” érkező, hierarchikusan létrehozott, formális kényszerítő erő, ami a legszélesebb értelemben vett közösség résztvevőit arra ösztönzi, hogy járuljanak hozzá a közjószág előállításához, ismerjék fel, rövid távú racionális gondolkodásuk hosszú távon milyen súlyos következményekkel jár. „Felülről és kívülről” érkező, hierarchikusan létrehozott, formális kényszerítő erő, ami a legszélesebb értelemben vett közösség résztvevőit arra ösztönzi, hogy járuljanak hozzá a közjószág előállításához, ismerjék fel, rövid távú racionális gondolkodásuk hosszú távon milyen súlyos következményekkel jár. Lehet transzcendens erő, például a Tízparancsolat, és lehet világi kényszerítő erő, pl. az „állam” (Hobbes „Leviatán”). Lehet transzcendens erő, például a Tízparancsolat, és lehet világi kényszerítő erő, pl. az „állam” (Hobbes „Leviatán”).

Hierarchikus decentralizált normák „Közösségkormányzási” normák A „közösségkormányzási” modell hasonlít a fogolydilemma játék ismétléses megoldására miután egy zárt közösségben az egyének többször találkoznak, miután egy zárt közösségben az egyének többször találkoznak, hosszabb távon élnek együtt, ahol előbb utóbb mindenki számára hosszabb távon élnek együtt, ahol előbb utóbb mindenki számára kiderül ki is a „csaló” avagy potyázó. kiderül ki is a „csaló” avagy potyázó. Tehát jó hírük megőrzése, a közösség többi tagjával szembeni bizalom megtartása érdekében célszerű, hogy inkább a kooperáció normáját válasszák és ne a potyázást, és tartsák be a közösségi szabályokat.

Belső motiváló erők, spontán módon létrejött normák Önzés: az egyén hozzájárulása a közjóhoz közvetlenül, vagy csak „melléktermékként”, de egyben saját hasznát is szolgálja (instabil). Önzés: az egyén hozzájárulása a közjóhoz közvetlenül, vagy csak „melléktermékként”, de egyben saját hasznát is szolgálja (instabil). Altruizmus: jóval „stabilabb” és tartósabb motiváló erő. Az egyén mások – lehet az akár egy személy is – jólétét elébe helyezi a magáénak. Empátiával, a mások iránti együttérzéstől vezérelve járul hozzá a közjóhoz. Altruizmus: jóval „stabilabb” és tartósabb motiváló erő. Az egyén mások – lehet az akár egy személy is – jólétét elébe helyezi a magáénak. Empátiával, a mások iránti együttérzéstől vezérelve járul hozzá a közjóhoz. Kollektivizmus: egyértelműen a közösség érdekében való cselekvést szolgálja. Kollektivizmus: egyértelműen a közösség érdekében való cselekvést szolgálja. Erkölcsi normák, egyetemes emberi jogok által vezérelt együttműködés és hozzájárulás a közjóhoz, mint például a „egyenlőség, testvériség”, az „igazságosság” és ”méltányosság” elve. Erkölcsi normák, egyetemes emberi jogok által vezérelt együttműködés és hozzájárulás a közjóhoz, mint például a „egyenlőség, testvériség”, az „igazságosság” és ”méltányosság” elve. Bizalom: misztikus, nehéz megmagyarázni a kialakulását, bizalom és együttműködés. Bizalmi légkör. Törékeny jelenség, ha elvész, nagyon nehéz visszaszerezni. Bizalom, tranzakciós költségek, gazda(g)ság. Bizalom: misztikus, nehéz megmagyarázni a kialakulását, bizalom és együttműködés. Bizalmi légkör. Törékeny jelenség, ha elvész, nagyon nehéz visszaszerezni. Bizalom, tranzakciós költségek, gazda(g)ság.