MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ 2009. február.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A képzett szakemberekért A HEFOP és programok szinergikus eredményei Budapest május 20.
Advertisements

A felsőoktatási szakképzési programok
A többfokozatú képzés kezelésének problémái a TVSZ-ben László Gyula.
A Leonardo kísérleti projekt célja: Az AIFSZ (illetve az ISCED szintnek megfelelő) képzések európai és hazai felmérése, elemzése Egy konkrét AIFSZ képzés.
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
A bolognai folyamat 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter december 14.
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE
A felsőoktatás (hozzáadott) értéke
ÚJ DIMENZIÓK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZERKEZETI, TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A LEONARDO KÍSÉRLETI.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat.
Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME.
Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés perspektívái szeptember 30 - október 1. Pécs Trendek és politika a magyar felsőoktatásban.
Kiadványaink Országos Felsőoktatási Információs Központ.
1 Kormányszóvivői tájékoztató Magyar Universitas Program június 16. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja.
Tanárképzés : modellváltás a Bologna folyamatban „Apu, hogy megy be?” (Egyszerű kérdések – világos válaszok kellenek.) Bazsa György az FTT elnöke OM, Budapest,
A bolognai folyamat – Párizs: Sorbonne-i Nyilatkozat Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország  hallgatói és oktatói mobilitás.
dr. Sediviné Balassa Ildikó Projektzáró konferencia
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Mesterképzés az EKF-en
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
A megújuló tanárképzés
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Képzések a pécsi bölcsészkaron
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
Radnainé Gyöngyös Zsuzsanna egyetemi docens tanszékvezető
Tájékoztató Tájékoztató a BA/BSc képzésekben résztvevő hallgatóknak a szakirány választás, a tanári mesterképzésbe való belépés feltételeiről és lehetőségeiről.
KOMPETENCIA- KOMPETENCIA- ALAPÚ OKTATÁS.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
Diplomás pályakövető rendszer TÁMOP és TÁMOP kapcsolata Educatio Kht. Horváth Tamás felsőoktatási igazgató március 4-6.
Felsőoktatási szakok részletes bemutatása tanulható tantárgyak, választható specializációk, elsajátítható kompetenciák FELVÉTELI TÁJOLÓ 2009.
Intézményi pályakövetés központi támogatása - TÁMOP Educatio Kht. Horváth Tamás felsőoktatási igazgató Budapest, március 24.
TÁMOP szakmai támogatás Educatio Nonprofit Kft
TÁMOP fenntartás és további fejlesztések tervek november 17. Szeged Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezető.
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
Mesterszakok Dr. Bazsa György, a MAB elnöke → Listák FTT ülés – október 10.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
Szakképzési programok kidolgozása az FSZ szakképesítésekhez
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó FSZ és felsőoktatás Eredmények és dilemmák április 15.
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
Erdőmérnöki Kar QUO VADIS ERDÉSZETI OKTATÁS? Mészáros Károly dékán.
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Természettudományi KKK-k elemzésének tapasztalatai Erostyák J. (PTE) – Kiss F. (NYF) – Mezősi G. (SZTE) – Varga Zs. (SZTE)
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
A tanárképzés szerkezete
TÁMOP D IPLOMÁS P ÁLYAKÖVETŐ R ENDSZER. Pályakövetés – Miért is hasznos? definíció: pályakövetés=pályakövető kutatások+alumni szolgáltatások; intézményi.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
A KKK-rendszer és az OKKR viszonya a felsőoktatásban
Szaktanácsadói tevékenységek, kompetenciák
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
Kommunikáció a felsőoktatásban Rós László PTE BTK, április 14.
Bolognai Folyamat a az európai és a hazai mérnökképzésben Jobbágy Ákos BME november 17.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.
Felnőttképzés és felnőttoktatás a felsőoktatásban Fekete Ilona Dóra Eger 2011.
Az Országos Képesítési Keretrendszer hatása a képzési és kimeneti követelményekre a felsőoktatásban Temesi József, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Gyakorlás – gyakorlat – gyakornok Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni:
A Felsőoktatási Regisztrációs Központ és a felsőoktatás Bakonyi László, főigazgató.
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
ORSZÁGOS FELNŐTTKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA
Előadás másolata:

MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ február 4-6.

Vázlat A helyzet statisztikai megközelítésben Releváns nemzetközi megközelítések Társadalmi relevancia, sztenderdizűció, minőség Képzési szerkezet és tanterv Tanulási eredmény alapú megközelítés Az OKKR funkciója Pályakövetés

Forrás: OKM Oktatási Évkönyv 2007/2008

Forrás: OKM statisztika – Tucsni Anna szerkesztése

Diplomát szerzettek száma között Forrás: OM statisztika 2006

Dr. Veres Pál11

Államilag támogatott keretszámok a felsőoktatásban Forrás: Kormányrendeletek az államilag finanszírozott hallgatói létszámról

Államilag finanszírozott keretszámok a felsőfokú szakképzésben Forrás: OFIK

Dr. Veres Pál15 Forrás: OM statisztika

Dr. Veres Pál16 Forrás: OM statisztika

6 szemeszter/ 180 kredit Doktori képzés (PhD) Osztatlan képzés 4 + szemeszter/ 120 kredit Mesterképzés (Master) 6 + szemeszter/ 180 (+30) kredit Felsőfokú Alapképzés (Bachelor) 4 szemeszter/ 120 kredit Felsőfokú Szakképzés A többciklusú képzési rendszer Munkaerőpiac Más OKJ-s képzés Szakirányú továbbképzés + kompetencia

Kihívások – tanuló szervezet - válasz Kihívás –Tömegesedés –Globalizáció –LLL –Forráshiány Tanuló szervezet - válasz –Kényszer a reakcióra –Szervezet, funkciók átalakítása

A Bologna-folyamat – többciklusú rendszer 1. és 2. ciklus szakképzettséget nyújt –Kompetencia-követelmények –Generalista? Specialista? 1. ciklus felkészít a mesterképzésre –Továbblépési utak Tervezés Validáció Mobilitás elősegítése –Tantervek hazai és nemzetközi egyeztetése Tantervkészítés kapcsolata a minőségbiztosítással Európai szintű tantervek, kurzusok, modulok, taneszközök (módszerek)

EHEA – EU – OECD - UNESCO: tanulás/tanulási eredmény centrikus megközelítés Tanítási és tanulási módszertan –Projekt/feladat alapú megközelítés szerepe nő Kompetencia portfólió - feladatcéllal Kontakt óra és önálló munka aránya –Önálló munka aránya nő Szorgalmi időszak és vizsgaidőszak aránya –Vizsgaidőszak aránya csökken

Tanár irányít, szervez, motivál –Elérhetőség –Feladat meghatározás önálló munkához –Feladat értékelés –Kompetencia mérés/értékelés –Orientáció Tanári (tanszéki) együttműködés –Projekt, feladat több tantárgyat feltételez Gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat szerepe nő –Felhasználók (szervezet, szakemberek) részvétele EHEA – EU – OECD - UNESCO: tanulás/tanulási eredmény centrikus megközelítés

A gazdaság(társadalom) és a felsőoktatás kapcsolata Folyamatos kétoldalú kommunikáció szükséges –Gazdaság Igény közvetítése, Információk átadása Közreműködés a gyakorlati képzésben és szakmai gyakorlatban Közreműködés a mérésben, értékelésben Speciális munkaköri képzések –Felsőoktatás Lehetőségek közvetítése Kimeneti célok meghatározása Módszerek meghatározása Tanulási folyamat vezérlése Mérés – értékelés Közreműködés a speciális munkaköri képzésben Képzési és foglalkoztatási validáció

Sztenderdizáció és minőség A tantervi minőség értelmezése –Promise – ígéret: kimeneti sztenderdek Adott szak kimeneti (kompetencia) követelményei –További konkretizációt, „intézményre szabást” igényel Minőség = tényleges kompetenciák megfelelése sztenderdnek –Folyamat alárendelése a kimeneti követelményeknek –Mérés-értékelés folyamatossága –Mérés-értékelés nyilvánossága –Mérés-értékelés hitelessége

Alap- és mesterszakok kapcsolódása a) Az alapképzésben választott szakiránynak megfelelő mesterszakok Alapszak/ Szakirányok/ FSZ Mester/alap szak Hatékony Szűk merítési bázis

Alap- és mesterszakok kapcsolódása b) Tanulmányok folytatása egy képzési ágon ill. képzési területen belül Alapszak/FSZ Mester/alap szak Kritérium tárgykörök előírása Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis

Alap- és mesterszakok kapcsolódása c) Tanulmányok folytatása eltérő képzési területen Alapszakok Mesterszakok képzési terület (pl. műszaki) képzési terület (pl. gazd. tud.) Kritérium tárgykörök előírása Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis Pl. MBA

A legfontosabb kihívások A tantervfejlesztés hagyományos – akadémikus logikája –Tanszéki dominancia – tanszéki erőviszonyok A javasolt logika: kari dominancia –KKK-k által determinált tartalom és folyamatszabályozás Program (tanterv) fejlesztés –Tantervfejlesztés – funkció, szakma –Felhasználói szféra részvétele –Kari „megrendelői” szerep az oktatási egységek felé a megvalósításra Tananyag Projekt, feladat Módszer –Felhasználói szféra részvétele Tanulásvezérlés – önálló munka dominanciája Kompetencia-alapú mérés-értékelés –Folyamatos mérés

Tanulási eredmény alapú szabályozás Többszintű KKK (képzési és kimeneti követelmények) Szintkövetelmények - OKKR (FSZ, Bsc, Msc, PhD) Képzési terület sajátos követelményei Képzési ág sajátos követelményei Szak sajátos követelményei Szakirány sajátos követelményei Sajátos tanegységi (modul) követelmények

Tanulási eredmény alapú szabályozás EHEA - EKKR – OKKR –Dublini descriptorok –EKKR szintkövetelmények Kimeneti kompetenciák három típusa – tanítási-tanulási –mérési módszerek –Ismeretek elméleti alapok, adatok, tények –Elméleti képzés »Előadás, szeminárium, önálló tanulás, –Ismeretek alkalmazási készsége Feladat, probléma azonosítási és megoldási készsége –Gyakorlati képzés »Projekt feladatok – önálló munka, tanári irányítás, értékelés –Szakmai gyakorlat szerepe: tesztelés – begyakorlás „éles” helyzetben –Személyes kompetenciák Öröklött és tanulható –Munkabírás, pontosság, koncentráló készség, empátia, szorgalom, absztrakciós készség »Folyamatos visszajelzés fontossága

Learning outcome (tanulási eredmény) alapú szabályozás Tanterv és képzési program alkotás új –Szabályrendszere –Szervezeti rendszere Kimeneti követelmény – jogszabály Tananyagegység – kari tantervi bizottság Tanítási-tanulási-mérési módszer – kari tantervi bizottság Megrendelés tanszékek (oktatási egységek) felé Konkrét tantárgyak (modulok) – konkrét módszerek

Tanulási eredmény alapú szabályozás Tantárgyi klaszterek fejlődése – funkcionális integráció Képzési cél Tantárgy5 Tantárgy2Tantárgy3Tantárgy1 Tantárgy6Tantárgy4 KompetenciákSzakmai feladat

OKKR és funkciói Az OKKR típusai: az integráltság foka –Alrendszeri keretek –Teljes integráltság Az OKKR hozzáadott értéke –Alrendszerek tanulási kimenetének egységes értelmezése –Validáció –LLL - mobilitás Szintek és kreditek (K8, K5) –Kredit és kompetencia új viszonya

Pályakövetés Felsőoktatás - DPR – követés a felsőoktatási intézmények által –Educatio – egységes rendszer FSZ is része Kapcsolódás az AVIR-hez Kapcsolódás az ALUMNI rendszerhez Intézményi sajátosságok kezelése Szakképzési pályakövetési rendszer –FSZ tanuló és hallgató is –Szakképző intézmények Adatszolgáltatás a kötelezettről Kötelezettek tájékoztatása –NSZFI Egységes követési rendszer, adatgyűjtés, feldolgozás, tájékoztatás –Szakképzettséget, kompetenciát szerzett személyek Adatot szolgáltatnak Szankció: kizárás képzési támogatásból

Összefoglalás Tantervfejlesztés a sikeres reform feltétele Minőségi tanterv = sikeres együttműködés Vertikális és horizontális integráció A tanszékek szolgáltatási funkciója Hatékony tanterv = funkcionális irányítás és finanszírozás Mérés-értékelés kulcsszerepben Gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat

Köszönöm a figyelmet!