A bábdarabok dramaturgiájáról Báb-színház A bábdarabok dramaturgiájáról Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14. Tel.: 76/501-770 ¨ Fax: 76/483-282 Galuska László Pál

(Báb)színház az egész világ Galuska László Pál

A gyermekirodalom korcsoportjai 0-2 év (dajkarigmusok) 3-4 év (mondókák, rövid verses mesék) 5-10 év „mesekor” 11-12 meseregény, gyermekregény 13-17 ifjúsági regények Mesedrámák 4 éves kortól (színházi, bábszínházi környezetben!) Galuska László Pál

A bábszínházról A bábjáték a legalkalmasabb a mesei anyag illusztrálására – könnyen, olcsón, hatásosan jeleníti meg a mesei tereket és a szereplőket. A lehetőségek szinte korlátlanok. Szergej Obrazcov: „A bábszínpad a lehetetlenségek színpada”. A bábszínház is színház! (Pl. itt is hat a VIZUÁLIS és az AUDITÍV hatások egysége – nem csak gyermekszínház, de a gyermekek számára ez a legszemléletesebb!) Több a közvetítő réteg (áttételes ábrázolás) „nagyszínház”: szerző-rendező-színész-közönség bábszínház: szerző-rendező-színész-báb-közönség A közönség a bábot látja! Galuska László Pál

A bábjáték varázsa A „megelevenedő anyag” A bábszínpad absztrakt mivolta (fokozottan operál jelzésekkel, szimbólumokkal) Ez együtt jár a típusteremtés és a stilizálás követelményével (a szimbólum tisztasága, érthetősége, értéke) Ezek mesével rokon tulajdonságok (Bettelheim: a mese a psziché mind a három szintjére hat, mert szimbolikus, stiláris a kifejezésmódja) Galuska László Pál

Az óvodai bábjáték A bábu itt a pedagógiai bábjátszás módszertani eszköze lehet. Segítségével ismerkednek meg a legkisebbek az új fogalmakkal, szocializációs szokásokkal. Az erkölcsi, esztétikai vagy az egészségnevelés eszköze is lehet. Szerepe van a gyermek szellemi érettségének fejlesztésében. Felkészítheti a gyermeket a művészi értékek befogadására. Galuska László Pál

Az elemi iskolai bábjáték Az iskolán kívüli nevelés fontos eszköze lehet. Az alsó tagozaton segítheti és színesítheti a pedagógus didaktikai munkáját. A felső tagozaton már akár „komolyabb művészi szintet” is elérhet. (Szőke I.) (Ezzel vitatkoznék! A művészi színvonal MINDEN KOROSZTÁLY MEGSZÓLÍTÁSÁBAN FONTOS ELEM KELL, HOGY LEGYEN!) Galuska László Pál

A szövegkönyv jellegzetességei: 1. A báb „nem szereti” a sok szöveget! A gyerekek nem bírják a hosszú előadást! (kb. 50 perc - max. 1,5 óra-szövegkönyv: kb. 20 oldal) a báb fokozottan igényli az akciót, mivel a hangulatot is mozgással lehet kifejezni! (az „arca” nem mozog) Az élő színésznek írt szöveg a bábnál hatástalan (nem ajánlatos ilyen műveket alkalmazni) Galuska László Pál

A szövegkönyv jellegzetességei: 2. A báb „nem szereti” a nagy játékteret! A színpadtér kicsi Ezért tudni kell sűríteni a rendezőnek, a színésznek, a tervezőnek és a komponistának) a produkciónak precíznek, pontosnak kell lennie! (A pontatlanság a néző számára feltűnő, zavaró, a hibák felnagyítódnak) Fontos színpadi rövidítések alkalmazása (nincs idő a szereplők jellemének részletezésére, az expozíció rövid) Tekintettel kell lenni a bábu mozgatására (fegyelmezett színészi teljesítményt igényel, döntő a színész művészi alkotásmódja – mozgat és játszik) Galuska László Pál

A szövegkönyv jellegzetességei: 3. A báb „nem szereti” a sok szereplőt! A kisszínpadon nem férnek el sokan (mozgatás!) A sokszereplős, bonyolult cselekményű darab a gyermekek számára követhetetlen (A mese is kisepikai műfaj, lineáris szerkezetű, kevésszereplős) Rugalmasabb, mozgékonyabb, ötletesebb előadásmód! Galuska László Pál

A szövegkönyv jellegzetességei: Tekintettel kell lenni a báb típusára! (Pl. marionett, kesztyűs, bunraku, stb.) Galuska László Pál

A kisszínpadi előadás műfajelemei Mesedráma, de ezen belül: A dal, (az ének, a kuplé, a sanzon és a song) nem kifejezetten bábra íródott, óvatosan használjuk! Jól működik az ironizálás, parodizálás A folklór népszokások megjelenítése, mozgással, tánccal. Fontos: a mozgás takarékossága, pontossága, kifejező nagysága (exponáltsága) Az állatmese (nem keverendő a fabulával!) Jobban játszható bábukkal, mint élő színészekkel (állatszereplők) Lényege a rövid cselekmény, csattanós befejezés, elemi ismétlések. Galuska László Pál

A kisszínpadi előadás műfajelemei A pantomim Komikus és komoly is lehet. Beszéd nélküli: ezt a bábu mozgása fejezi ki, ezért szemléletesnek, kifejezőnek kell lennie. He nem: a pantomim „cselekménye” unalmassá, sőt érthetetlenné válik. A szemléltetés lehet metaforikus (pl. animálással), szimbolikus. A poétikus, költői szövegek kerülni kell az előadott szöveg illusztrálásának, „leírásának” profán alkalmazását. Hatását különböző kifejező eszközök felhasználásával (jelzésekkel, színekkel, hanggal, zenével, stb.) lehet aláhúzni, fokozni. Galuska László Pál

Dramaturgia a színművészet, egyik tudományága színjátszás elméleti kérdéseivel foglalkozik: Színház- és drámaelmélet, a színműírás elmélete, a színjáték törvényei, szerkezeti felépítése színpadi hatás Galuska László Pál

Drámaelméleti alapfogalmak (fogalmak és körülmények, amelyekre tekintettel kell lenni a dramaturgiai munka során) Galuska László Pál

A cselekmény szerkezete 1 = a néző előadás előtti lelkiállapota (egyenessel kifejezve) 2 = a néző lelkiállapota (egyenessel kifejezve) az előadás kezdetén 3 = a néző lelkiállapota a dráma csúcspontjánál 4 = a néző lelkiállapota a dráma (az előadás) befejezésekor (katharzis) A = az első feszültség, a meglepetés pillanata B = a tetőpont tragikus pillanata (a „mindent eldöntő” pillanat) C = az utolsó feszültség pillanata Galuska László Pál

A cselekmény szerkezete Kontrapunkt: Az „ellenpont törvénye”. A túlzottan egységes hangolás egyhangúsághoz vezethet, a túlzott feszültség unalmas is lehet. Ezért a be lehet iktatni ún. „retardációs”(hátráltató, késleltető) betéteket. (sírásó jelenet – Hamlet) Ezek lehetőséget adnak a nézőnek arra, hogy „pihenhessen”, és az elkövetkező izgalmasabb jeleneteket „frissebben” átélje. (Gyermek nézőknél fontos!) Galuska László Pál