Kommunikáció 4. Bemutató Forrás: Barabási Tünde: Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés, egyetemi jegyzet, BBTE

A kommunikáció modellje Csatorna ADÓ üzenet VEVŐ Kódolt Dekódolt jel jel ZAJ -fizikai zaj: háttérzajok -pszichológiai zaj, pl. előítélet -szemantikai zaj: nyelvi különbségek

A kommunikáció alaptételei Nem lehet nem kommunikálni Többcsatornás: verbális, nonverbális Többszintű: információközlés, viszonymeghatározás. Körkörösen zajlik: a másik fél visszajelzései befolyásolják mondanivalómat. Analógiás (pl. mimika) és digitális (pl. nyelvi jelek) elemekből áll. Lehet egyenlő vagy egyenlőtlen.

A kommunikáció formái Egyirányú (pl. könyv) – kétirányú (vita) Közvetlen – közvetett Verbális – nem verbális (elválaszthatatlanok)

A kommunikáció funkciói Tájékoztatás Szocializáció Motiváció Vita és eszmecsere Oktatás Kulturális fejlődés Szórakozás Integrálás Mások befolyásolásának eszköze

Kommunikációs kompetencia Személyes Speciális Szociális Kognitív Forrás: Nagy József, 2000

Általános kognitív kommunikációs képesség Leírás, pontosítás, tájékoztatás, kifejtés, beszámoló, magyarázat, lényegkiemelés, tömörítés, reflektálás, önálló véleményformálás, kérés, érvelés, feltételezés, humor, kérdésfelvetés, stb.

Szociális kommunikációs képesség Érzelmek megfelelő kifejezése Főleg nonverbális, de vannak verbális elemei is. A társas helyzetekben való aktív részvétel feltétele. Pl. érzelemkifejezés, beszédminőség, beszédtartalom, meghallgatási készségek, társalgási alapkészség.

Személyes kommunikációs kompetencia Befogadás és önkifejezés személyes helyzetekben. Pl. zenei, irodalmi ebfogadó és önkifejező képesség, előadói készség, stb.

Speciális kommunikációs képesség Szakterületenként változó. Adjunk példát a tanító speciális kommunikációs képességére-.

Személyközi kommunikáció Teljes személyiségünkkel kommunikálunk. Meghatározza beszédpartnerek társadalmi helyzete.

Személyközi kommunikáció modellje Csatorna ADÓ üzenet VEVŐ Kódolás visszajelzés Dekódolás Megnyilvánulás Benyomás Szándékok Szándékok Érzések Érzések Kimutatott verbális és Kimutatott verbális és nemverbális viselkedés nemverbális viselkedés +az adó szándékainak, érzéseinek értelmezése, értékelése. KONTEXTUS (Közös előtudás)

Kommunikációs technikák Adó Vevő Én-üzenetek: Önfeltáró én-üzenet – a közlő önmagáról beszél Pozitív én-üzenet – a másik valami jót tett és én ezt szóvá teszem. Konfrontáló én-üzenet – a partner viselkedését szeretném megváltoztatni. Részei: Érzések + Viselkedés + következmény Ajtónyitogatók Aktív figyelem technikái: Tisztázás Újrafogalmazás Érzelmek visszatükrözése Fontosság kifejezése Összegzés

Torzulást eredményező tényezők Észlelés Jelentésadás Érzelmek – félreérthetjük Kialakult kép: reális énkép és önismeret pozitívan hat a kommunikáció eredményességére Szándékos torzítás

Kommunikációs gátak Fenyegetés Utasítás, parancs Vádaskodás Stigmázás Kioktatás Fontos információk visszatartása Faggatózás Manipulatív dicséret Kéretlen tanács Rálicitálás Negatív megnyugtatás

Osztálytermi kommunikáció Aszimmetrikus kommunikáció pl. nevelői intézkedések. Információelméleti kommunikáció – a tanulási folyamatok állnak a középpontban. Szimmetrikus kommunikáció – viták, beszélgetések, közös döntések. Egzisztenciális kommunikáció – párbeszéd – a gyermeki kérdezés és vélekedés.

A kommunikáció jellemzői A kommunikáció centruma (tanuló, téma, tanári produkció) A tanári kommunikációban kifejeződő attitűd (gyermekszeretet, lelkesedés, diszkriminálás, stb.) A tanulói kommunikáció szabadságfoka A tanulói kommunikáció irányítástechnikája (félénkebbek szerephez juttatása, nagyhangúak lecsillapítása).

Nevelési kommunikáció szabályozottsága Szabadság – kötöttség viszonya Szabályozottság Az iskolai élet velejárója Hagyományokra épül A szocializációban játszik szerepet. Szabadság – ésszerű korlátok közé szorított Kötött – bürokratikus / rituális meghatározottság.

Verbális kommunikáció Kutatások: Logikus-empirikus irányzat: tanári – tanulói beszéd arányát vizsgálták, stb. Értelmező irányzat: a kiscsoportos beszélgetés haszna a tanulásban 13 évesek esetében. A nyelvi kompetencia feltétele az iskolai eredményességnek. A tanár vezetési stílusa befolyásolja a kommunikációt.

Verbális eszközök Irónia Egyénre szabott névhasználat Magázás / tegezés / személytelenség Argó szavak, diáknyelvi zsargon – népszerűség Humoros kifejezések Önirónia Segítő tanár dicsér, jutalmaz, sok biztatás, nyugodt légkört biztosít.

Nem verbális kommunikáció Kinezika – gesztus, testtartás, mimika, tekintet Érintés – kisebb korban, ha a gyereknek is jó. Proxemika – helyváltoztatás, a diák helye az osztályban. Paralingvisztika – hangerő, hangszín, tempó, akcentus Emblémák – ruházat, hajforma, hajszín, kiegészítők.

Kommunikációs mintázatok Tanuló érdeklődő – a tanár okosabbnak gondolja. Pygmalion effektus – a tanár pozitív elvárása jó hatással van a tanulók teljesítményére. A kisebbek kevésbé képesek egyidejűleg értelmezni a verbális és nem verbális csatornákat.