Oktatásmenedzsment 2012/2013 – 1. félév

Vezetés Paidagogosz – az antik görög kultúrában – elvezette a gyermeket arra a helyre, ahol szelleme, lelke, teste egészségesen gyarapodhatott. VEZETÉS – a pedagógus munkájának szerves része. Vezetés – olyan tevékenység, amely összefogja egy embercsoport munkáját valamilyen közös cél elérése érdekében.

Kulcsfogalmak 1. – a szervezet. A vezetéshez szükségünk van egy CSOPORTRA (egynél több ember már csoportot alkot). A feladatra orientált csoport a SZERVEZET – mely egyfelől a vezetés tárgya, másfelől a vezetés kerete. Közoktatásban: szervezet az óvoda, az iskola, a kollégium, stb. A szervezet tagjai: gyerekek (diákok), pedagógusok, egyéb dolgozók és a szülők.

Kulcsfogalmak 2. - a cél A szervezetek valamilyen cél érdekében, meghatározott feladatok elvégzésére jönnek létre. A szervezet tagjainak egyéni céljai alárendelődnek a szervezet céljainak. A vezetés – a szervezeti célok érdekében végzett tudatos, tervszerű tevékenység. A közoktatás legfőbb célja a NEVELÉS.

Kulcsfogalmak 3. - vezetési funkciók Minden szervezet vezetésében hasonló funkciók lépnek fel: Tervezés: célok és munkamenet megtervezése. Erőforrások biztosítása: megfelelő anyagi és emberi erőforrások biztosítása a hatékony működtetéshez. Ellenőrzés – visszacsatolás biztosítása. Értékelés, elszámolás. A legmeghatározóbb a DÖNTÉS – a munkamenetet átfogja elejétől a végéig.

Kulcsfogalmak 4. - együttműködés A szervezet céljainak elérése csakis a tagok közötti együttműködés révén valósulhat meg. Az együttműködés sok esetben KONFLIKTUSokkal jár, mivel a szervezet tagjai eltérő értékekkel, érdekekkel rendelkeznek.

Kulcsfogalmak 5. - mások tevékenységére irányultság A vezetés általában mások tevékenységére irányul. A vezetőnek nem feladata a végrehajtás. Közoktatásban: kivétel – a vezető sokszor maga is tanít, végrehajt.

Kulcsfogalma 6. - hatásgyakorlás A végrehajtás nem fizikai értelemben vett ösztökélés révén valósul meg. A hatásgyakorlás, a befolyásolás kommunikáció révén valósul meg, intellektuális síkon.

Kulcsfogalmak 7. vezetési módszerek és stílusok A vezetői tevékenységet mindig jól meghatározott módszerek és stílus jellemzik. Hasonlatosak a nevelési módszerekkel és stílusokkal.

Vezetés - meghatározás A szervezeti célok érdekében a szervezet tagjainak együttműködésére irányuló olyan tudatos, tervszerű, jellemzően intellektuális tevékenység, amely a vezetőknek az emberekre történő hatásgyakorlása révén, sajátos vezetési funkciókban valósul meg, és meghatározott módszereket alkalmaz.

Vezetés – más meghatározás A vezetés = folyamatos problémamegoldás Lépései: A problémák felismerése és feltárása. Elemzés, az okok feltárása A problémák megoldását szolgáló célok meghatározása. A feladatokat kijelölő döntések előkészítése és meghozatala. Végrehajtás és ellenőrzés.

Vezetés = 3 vezetői szerep betöltése Személyközi szerepek: Nyilvános megjelenés szerepe Főnöki szerep Kapcsolatteremtő és –ápoló szerep. Információs szerep: Információgyűjtés Információszétosztás Szóvivőség Döntési szerep: Vállalkozói szerep Zavarelhárító szerep Erőforrás-elosztó szerep Tárgyaló-megelőző szerep.

Vezető Minden olyan személy, aki a fentiekben értelmezett vezetés feladatát ellátja egy szervezeten belül. Vezető szerepeket tölt be a szervezeten belül. Vezetési funkciókat gyakorol a szervezeten belül. Pl. igazgató, igazgató helyette, munkaközösség vezető, osztályfőnök, tanító, stb.

Vezetőség A vezetést ellátó személyek összessége, az első számú vezető és közvetlen munkatársai, akikkel együttesen gyakorolja a vezetési funkciókat.

Vezetés – irányítás - menedzsment A vezetés a szervezeten belül valósul meg, a hierarchia csúcsáról kiindulva. A vezető a szervezet tagja, és így fejti ki tevékenységét. Pl. óvodavezető, iskolaigazgató Kívülről jövő tevékenységet jelöl, létrehoz vagy megszüntethet egy intézményt. Hatása: szabályozás, ösztönzés és szankcionálás. Pl. oktatási miniszter Menedzsment Korszerűen megszervezett vezetőség mely csapatban végzi a vezetés munkáját. Elsősorban a szervezet fejlődésének előremozdítására irányul.

A vezetés szintjei Felső vezetők Középvezetők Közvetlen vezetők Végrehajtók

A vezetés szintjei a romániai közoktatásban Oktatási miniszter Tanfelügyelőség Iskolaigazgató

Az iskola mint intézmény A tanügy elementáris és legfontosabb egysége. Egy nagyobb rendszer szerves része. Szereplői: Ideiglenes pozíciójúak: gyermekek és szüleik. Állandó szereplők: pedagógusok és az őket segítő személyzet. Célja: a gyermekek nevelése, társadalomba való beillesztése, személyiségük fejlesztése.

Pedagógiai vezetés sajátosságai Feladat – alárendelődik a pedagógiai feladatnak, nem tűri a katonai vagy bürokratikus vezetést, Állandó forráshiány jellemzi. Lapos szervezet, a szervezet tagjai nagyjából egy végzettségűek, nincs középvezetői réteg. Kötelező állami feladatot végez el, más jogszabályok érvényesek, mint egy cégnél (nem lehet piacosítani).

A pedagógiai vezetés sajátosságai Túlszabályozott rendszer (állandó reformtörekvések, változtatások, forráshiány, stb). Szakmailag autonóm rendszer. Demokratikus vezetési stílus jellemzi (a nevelőtestület együttesen hoz döntéseket). Az első számú vezető kinevezése eltérő: politikai kinevezés, most tantestület választja.

Vezetési stílusok Döntésközpontú elméletek (Lewin) Autokratikus (diktatórikus) Demokratikus Laissez-faire (ráhagyó) Személyközpontú elméletek Feladatorientáltság Kapcsolatorientáltság mentén vizsgálják a típusokat.

Autokrata A vezető maga jelöli meg: a feladatokat, a feladatok megoldásának minden lépését, Ő rendelkezik a megoldáshoz szükséges minden információval, Mérlegel, Egyedül dönt. Egyedül ellenőriz és értékel, Az értékelést nem osztja meg másokkal.

Autokrata Ideig-óráig eredményes Előnyök Hátrányok Ideig-óráig eredményes Gyors, határozott, egyértelmű intézkedések. Kényelmes, a beosztottak csak a feladatokat végzik, nincs semmi felelősségük. Az iskolában gondolkodó, szuverén emberek vannak, akik nem tűrik hosszú távon ezt a vezetési stílust. Ellenállás: passzív ellenállás, Szabotálás, lázadás.

Demokrata Előnyök Hátrányok A beosztottak azonosulni tudnak a célokkal, hiszen részt vesznek a megfogalmazásukban. Ötleteik vannak, az intézmény innovatív lesz. Önálló, felelősségtudatos dolgozók. Jó hangulat, pozitív légkör, mely kihat a nevelő tevékenységre is. Időigényes, mert az érdekek egyeztetése hosszas folyamat, és nem mindig vezet eredményhez. Sok a konfliktus, amit ha nem megfelelőn kezelnek, megmérgezi az iskolai légkört. Szükséges a tapasztalt, jó vezető, aki uralja a helyzetet.

Laissez-faire A be nem avatkozás elvét hirdeti. A beosztottak irányítása minimális. Kiadja a feladatot, de utána nem ellenőrzi.

Laissez-faire Tehermentesíti a vezetőt Előnyök Hátrányok Tehermentesíti a vezetőt Maximális önállóságot biztosít a beosztottaknak. A szervezet visszafejlődését eredményezi. Nincsenek irányjelző pontok Mindenki a maga útját járja. Megszűnik a szervezeti viselkedés. Az iskola nevelési tevékenységére is rossz hatással van, felőrli a rendszert.

Likert és munkatársai Vezetési stílusok: Keménykezű parancsoló (autokrata) Jóakaratú parancsoló (paternalista) Konzultatív (demokratikus) Részvételi csoport (demokratikus)

Tannenbaum és Schmidt Vezetési stílusok: A vezető meghozza és bejelenti döntését. Eladja döntését Elmondja gondolatait és felszólítja beosztottjait, hogy tegyenek fel kérdéseket Bejelent egy döntést úgy, hogy azon még változtatni lehet. Előadja a problémát, meghallgatja a javaslatokat, majd dönt. Megállapítja a határokat, a csoport hozza meg a döntést. A vezető lehetővé teszi, hogy az előírt korlátokon belül a csoport hozza meg a döntését.

VEZETŐTÍPUSOK Gondoskodó Kompromisszumos Komplex Közönyös Technokrata AZ EMBEREK IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG Gondoskodó Kompromisszumos Komplex Közönyös Technokrata A SZERVEZET FELADATAI IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG

HATALOM A vezetés feltétele és eszköze a hatalom. Sokszor ellenérzést vált ki az emberekből, ha nem megfelelően használják. A hatalom nem uralkodás mások felett, hanem a közösség szolgálata. Igazgató – vezeti a diákokat vezető pedagógust!!! Nem szabad visszaélni a hatalommal. Jellemzője az autoritás.

Az autoritás fajtái Hivatali autoritás: a vezetői pozícióból eredő törvényes hatalomból ered, a státusz vonja maga után. Funkcionális autoritás: az elvégzendő feladat a forrása. Személyes autoritás: a személyiség erejéből fakad. Szakmai autoritás: a szakértelemből fakadó autoritás.

Felhasznált könyvészet: Hoffmann Rózsa: Vezetés pedagógusszemmel. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2oo5