A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Pécsi Törvényszék Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001. HARMADIK KÖNYV A JOGI SZEMÉLY A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Dr. Zámbó Ágnes 1

Általános rendelkezések és alapelvek Egységes szabályozás. A kimaradó rendelkezések más jogszabályba (Ctv. módosítás) új jogszabályba (2013. évi CLXXVI. törvény) kerültek, vagy a jogszabályi előírások már nem tartalmazzák (pl.: fizetőképességi nyilatkozat) A normaanyag megismerésének módja változik (Ptk, külön törvények) 2

Az általános szabályok alkalmazási köre a Ptk-beli jogi személytípusokra más jogszabálybeli jogi személyekre a polgári jogi jogalanyisággal rendelkező nem jogi személy szervezetekre terjed ki. Alkalmazandó, ha speciális szabály nem zárja ki (Ptk.3:3.§) A jogi személy jogképessége: abszolút /Ptk.3:1.§(1)(2)bek./ Természetes korlát: csak emberhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek Típuskényszer /Ptk.3:1.§(4)bek./ 3

A jogi személy ismérvei /Ptk.3:1.§(5)bek./ saját név székhely elkülönült vagyon képviselet döntést hozó szerv Helytállási kötelezettség a tartozásaiért A jogi személy saját vagyonával köteles helytállni, tag, alapító nem felel. Kivétel: ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni (Ptk.3:2.§) 4

A jogi személy létrehozásának szabadsága (Ptk.3:4.§) Diszpozitív szabályozás A létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. a tagok, alapítók egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során. Kivétel: nem lehet eltérni a törvényben foglaltaktól, ha az eltérést a törvény tiltja, vagy a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. 5

A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei (Ptk.3:5.§) A létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl a jogi személy nevét, székhelyét, célját vagy főtevékenységét, a létesítő személy vagy személyek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, az első vezető tisztségviselőjét. 6

A jogi személy neve (Ptk.3:6.§) típusára, formájára vonatkozó elnevezés névkizárólagosság valódiság szabatosság Székhelye (Ptk.3:7.§) A bejegyzett irodája (biztosítandó a jognyilatkozatok fogadása, jogszabály szerinti iratok elérhetősége). Tevékenysége (Ptk.3:8.§) Amit a jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. 7

A tagok, illetőleg az alapító vagyoni hozzájárulása (Ptk.3:9.§) Kötelező, nem lehet visszakövetelni. Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. Vagyoni hozzájárulás tárgya (Ptk.3:10.§): pénzbeli nem pénzbeli (dolog tulajdonjoga vagy vagyoni értékű jog) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. Tagsági jogokról nem lehet értékpapírt kibocsájtani, kivétel a részvénytársaság.(Ptk.3:11.§) 8

A jogi személy létrejötte /Ptk.3:4.(4)(5)bek.§/ Bírósági nyilvántartásba vétellel. A bejegyzés jogszabályban meghatározott okból tagadható meg. A jogi személy nyilvántartásának alapelvei (Ptk.3:13.§) Adatot, jogot, tényt bejegyezni csak a jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet. A nyilvántartás közhiteles és nyilvános. 9

A jogi személy létesítésének érvénytelensége (Ptk.3:15.§) A létesítő okirat érvénytelenségére a nyilvántartásba bejegyzését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségének szabályait kell alkalmazni, a jogerős bejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból törlés érdekében, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket kell igénybe venni. alkalmazandó a létesítő okirat módosítása esetén is. 10