Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos Tanévnyitó Konferencia” Budapest - 2005.09.24. Halász Gábor Országos.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
Advertisements

„A tanárképzés és tanár-továbbképzés jelentősége a lisszaboni és koppenhágai folyamatban” „A Leonardo program mint a szakmai tanár (továbbképzés)
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
„Ezt egy életen át kell játszani”
Nevelés és társadalom.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
Szabó Miklós Az oktatás szerepe a társadalomban. Az oktatás filozófiai alapja „A helyes cselekvéshez és megértéshez szükség van a jó tudására.” (Platón)
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
A Lisszabon-folyamat és az oktatás képzés nemzeti politikája Dr
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Modern tanulási környezet Civitas Pedagógiai Intézet DPM TISZK 2007.
Képesítés – képesítési rendszer – képesítési keretrendszer Alcím Spartathlon km 36 Hour Time Limit.
Egy év az Európai Unióban Arató Gergely Budapest, április 29.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
„Az oktatásra vonatkozó közösségi politika fejlődése” Széchenyi István Egyetem Győr Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Borbély-Pecze Tibor Bors Budapest, június 4.
NAT 2007 kompetenciák.
KOMPETENCIA- KOMPETENCIA- ALAPÚ OKTATÁS.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Képesítési Keretrendszerek Európában
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Szakmai tanulási utak Előadás S truktúrák és folyamatok szekció SZABÓNÉ DR. BERKI ÉVA szakképzési és felnőttképzési szakértő VII. Nevelésügyi Konferencia.
Tájékoztató a Társadalmi Megújulás Operatív Programról.
Miért fontos a komplex rehabilitáció az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája szempontjából? Budapest, december 3.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) NCA-ÖNSZ-08-C-0070 A Társadalmi Megújulás Operatív Programról: a HEFOP.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
Európa 2020 A lisszaboni stratégiát felváltja az Európa 2020 stratégia Az új stratégia központi kérdése az Unió versenyképessége, de más, új célokat is.
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Tantervfejlesztési Hálózat építési Mobilitást segítő Támogatások forrás: „Magyar nyelven Európában” Budapest, április 1.
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Az iskolai pedagógiai program átdolgozásának előkészítése Nevelési értekezlet 2007.szept.20.
Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Keretrendszerek az oktatás rendszerében Felnőttképzés a változó gazdasági és oktatási rendszer környezetében konferencia Eger április
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok rendszere CIVILIÁDA 2006 Budapest, október 18. Kelemen Balázs, főosztályvezető-helyettes.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Metodika és minőségbiztosítás a képesítések OKKR besorolása során: a elv alkalmazása Metodika és minőségbiztosítás a képesítések OKKR besorolása során:
Megjegyzések az Országos képesítési keretrendszer első–negyedik szintjének vitaanyagához Horváth Zsuzsanna — Ütőné Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő.
EKKR-OKKR: az európai folyamat és magyar állomásai
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
2014. november 26. Tordai Péter igazgató Tempus Közalapítvány
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Kulcskompetenciák, munkaerő-piaci kulcskompetenciák
Gyakorlás – gyakorlat – gyakornok Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni:
A különböző eszközök egymáshoz való viszonya IKER társadalmasítás workshop Budapest, április 12.
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
5. Tétel – A Life Long Learning
Előadás másolata:

Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos Tanévnyitó Konferencia” Budapest - 2005.09.24. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

Miért kell az EU-ról beszélnünk? A közösségi politikák egyre nagyobb hatással vannak a tagállamok nemzeti politikáira Az EU tagságunk kezdete óta (2004 május) a közösségi hatások nálunk is egyre erősebben érvényesülnek A kevésbé fejlett tagállamokban, amilyen Magyarország, az EU támogatási politika tovább erősíti ezt a hatást Az elmúlt évben több, ma még kevéssé ismert új közösségi folyamat indult el

Az elmúlt időszak főbb folyamatai Az oktatás további felértékelődése a Lisszaboni Folyamaton belül és a közösségi prioritások újrafókuszálása Kiemelt új kezdeményezések az oktatási ágazaton belül A kohéziós politika új prioritásai Az oktatási programok új nemzedéke

Következtetések a hazai oktatáspolitika számára Hatással lesz a hazai oktatáspolitikai stratégiai tervezésre Ezeket figyelembe kell venni a 2007-2013 közötti fejlesztési politikában Aktív részvétel az európai vitákban, a hazai szempontok érvényesítése Kölcsönös tanulási lehetőségek kihasználása

Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető a következő helyről: www.oki.hu/halasz

Az oktatási ágazat kiemelt helye a lisszaboni folyamatban Az államfők 2000. évi döntése: az európai modernizáció felgyorsítása (időtáv: 2010) A nemzeti politikák erősebb befolyásolása: (új eszköz: a nyitott koordinációs módszer) Az oktatási ágazat kiemelt helye a lisszaboni folyamatban Önálló célok (RMP: minőség, hozzáférés, nyitottság) Módszer (munkabizottságok 10 kiemelt területen) A félidős értékelés: kritika, prioritások jobb fókuszálása és erősebb koordináció

Az „Objectives 2010” folyamat kiemelt témái Tanárok képzése és tanári kompetenciák Kulcskompetenciák Idegen nyelvek tanulása Matematika, természettudomány, technológia Hatékony forrásgazdálkodás Mobilitás és európai együttműködés Nyitott tanulási környezet, a tanulás vonzóvá tétele Állampolgári nevelés és társadalmi kohézió Tanácsadás és orientáció

A prioritások újrafókuszálása A tudásalapú társadalom és tudásgazdaság fő céljaira történő koncentrálás (pl. Eltérő politikák - oktatási, foglalkoztatási, kutatás-fejlesztési és makrogazdasági – szinergiája) Az egész életen át tartó tanulás közösségi politikájának megvalósítása (pl. Tanulás iránti igények és kereslet erősítése) Európai oktatási és képzési térség megvalósítása (pl. OMC megerősítése és közös referenciakeretek létrehozása)

A nemzeti politikák közelítésének új eszközei Indikátorok és referenciapontok (ezekre épülő politikaalakítás és értékelés) Nemzeti és közös jelentések (kölcsönös tanulás, legjobb gyakorlatok) Közös referenciakeretek (a bizalomépítés és a reform támogatásának eszköze) A folyamat megismertetése és láthatóbbá tétele a tagországokban

Kiemelt kezdeményezések az oktatási ágazaton belül A nemzeti oktatáspolitikák közelítésének új eszközei Tanácsadás, orientáció Kulcskompetenciák közös meghatározása A tanári kompetenciák közös keretei Közös kvalifikációs keretrendszer (EQF)

Tanácsadás, orientáció A terület felértékelődése (az oktatási rendszerek fejlődése) Egyéni tanulási felelősség az LLL-ben Európai foglalkoztatási stratégia és LLL politika Közös oktatási célok (RMP) Tanácsi döntés (2004 május) Tág értelmezés (a tanulás egyéni önmenedzselésének támogatása) Nemzeti tanácsadási politikák fejlesztése

Kulcskompetenciák A 13 közös cél közül a második: alapkészségek 2004-es értékelés: itt is legyen közös referenciakeret Kompetenciák meghatározása 8 kompetenciaterület elfogadása Vita után 2006-ban magas szintű politikai elfogadás várható Várható hatás a tantervekre és értékelési rendszerekre (európai standard)

Kompetenciák meghatározása Alapképzés + LLL Három komponens Tudás Készségek Attitűdök Három dimenzió és célcsoport Személyes (önkiteljesítés és személyes fejlődés) Társadalmi (aktív polgári lét és befogadás) Gazdasági (foglalkoztathatóság) Mérhetőség

A nyolc kulcskompetencia terület Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvű kommunikáció Matematikai, természettudományos és technológiai kompetencia Digitális kompetencia Tanulás tanulása Személyközi és polgári kompetenciák Vállalkozói képesség Kulturális kifejezés

A tanári kompetenciák közös keretei A 2004-es értékelés: közös referenciakeret legyen a tanári kompetenciák területén A közös referenciakeret alapelvei: 2005 nyarán „tesztelő konferencia” A kiinduló elvek Általános elvek (pl. „mobil szakma”, iskola-felsőoktatás új kapcsolata, LLL perspektíva) Kompetenciatípusok

A tanári kompetenciatípusok leírása Tudással, technológiával és információkkal végzett munka (pl. „tudásmunkás”, aki tudás rendszerez, átad, megoszt) Emberekkel végzett munka (pl. kooperativitás képessége) A társadalomban és a társadalommal végtett munka (pl. diverzitás kezelése, partnerekkel együttdolgozás)

Közös kvalifikációs keretrendszer A közös oktatási és foglalkoztatási politika kiemelt prioritása Más elemekkel alkot egy rendszert (pl. Europass) Tanulási eredmények (learning outcomes) Komplex, többszintű struktúra Nemzeti rendszerek illesztése Minőségbiztosítási eszköz, EQF MB elvek A konzultációs folyamat 2005 végig zajlik

Az EQF szerkezete Nyolc egymásra épülő szint Mind a nyolc szinten három komponens leírása A megkívánt tudás jellege A megkívánt készségek jellege Kiemelt kompetenciákkal kapcsolatos igény Autonómia és felelősség Tanulási kompetencia Kommunikációs és szociális kompetencia Szakmai kompetencia

Az EQF és a nemzeti kvalifikációk

A minőségbiztosítás elvei az EQF-ban legyen jelen az oktatás minden szintjén belső menedzsment integráns része Intézmények/programok külső értékelése is kontextus, input, folyamat és output Elemei világos és mérhető standardok érintettek részvétele források biztosítása konzisztens módszerek, külső/belső értékeléshez jobbítás/visszacsatolás eredmények hozzáférhetősége

A kohéziós politika új prioritásai Egyeztetés a 2007-13 közötti időszakról ESF határozott hozzákapcsolása a Lisszaboni folyamathoz (közös oktatási, foglalkoztatási és szociális célok) „Az oktatási rendszerek reformjának támogatása” a tudástársadalom igényeihez való alkalmazkodás az oktatás munkaerőpiaci relevanciája

Az oktatási programok új nemzedéke 2007-2013: a programok új nemzedéke Integrált LLL program, egységes irányítás alatt Négy pillér (Comenius, Erasmus, Leonardo, Grundtvig) Erőforrások jelentős növelése (kb. 3,5x) Számszerűsített célok (pl. iskolások 5%-a) A Lisszaboni Folyamathoz való határozott hozzákapcsolás