Az építési beruházások új jogi környezete a jogalkotó szándéka szerint Dr Szaló Péter szakállamtitkár

Helyzetkép Az építőipari ágazatot az elmúlt időszakban a lassulás és a megtorpanás jellemezte. Okai: Az Európai Unióban a gazdasági fejlődés lefékeződött A világgazdasági hatások kedvezőtlenül alakulása Magyarországon a konvergencia program teljesítése mérsékelte az állami beruházások ütemét. Vetítési idő: 30 mp

Az építőipar legfőbb problémái, kihívásai Nehézkes és bürokratikus engedélyezési eljárás Kevés az ágazatban a jól képzett munkaerő Lánctartozások Növekvő felszámolási eljárások A kormány ezért átfogó intézkedések kidolgozásába kezdett A KSH adatai alapján 2008 I. félévben: 1.946300 m2 lakóépület és 2.050100 m2 nem lakóépület építésére adtak ki új építési engedélyt a hatóságok. Ugyanez az adat 2007 első félévében lakóépületek esetén 1 949 400 m2, ami 98%-a a tavalyi évinek és nem lakóépületek esetén 1 494 600 m2, ami pedig 137,2 %-a a 2007-es évnek. 11 138 darab új befejezett lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, ami 15 %-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában átadott (épített) lakások száma. A kiadott új építési engedélyek száma 20 907 db, ami 0, 8%-kal kevesebb mint a 2007-es év azonos időszaka.

Kitörési lehetőségek Megrendelés állomány növelése: Uniós pályázatok  beinduló építőipari megrendelések Gyorsabb, egyszerűbb eljárás az uniós pályázatokban. Bekért mellékletek, igazolások számának csökkentése, egyszeri hiánypótlás Deregulációs eljárások kibővítése – a vállalkozói terhek csökkentésére. Gyorsítási program az építésügyben. Több mint 30 jogszabályt módosítottunk, megindul a gyorsítási program új szakasza Gyors, naprakész információszolgáltatás az építőipar szereplőinek. Vetítési idő: 1, 5 perc összes idő 4,5 perc

Gyorsítás I. A csomag több mint 30 jogszabály módosítását követően több területen kezdeményezett egyszerűsítést a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan: a terület- és telekszerzésnél, az építési engedélyezési eljárásban, a szakmagyakorlói jogosultságok megszerzésében, az építőipari kivitelezésben, az építési követelmények áttekinthetőbbé tételében.

Gyorsítás I. - Eredmények 30%-kal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, 20%-kal nőtt azok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges, egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti-műszaki dokumentáció tartalma.

Az EU fejlesztési forrásait felhasználó pályázatoknál a kedvezményeztettek előleg felvételi lehetőségét 35-40%-ra növelése az utófinanszírozás lánctartozást fenntartó hatásának csökkentése érdekében Építőipari Piactér portál a kivitelező vállalkozók tájékoztatása érdekében; 1800 Mrd Ft összegű uniós beruházási csomag az egyes beruházások időbeli ütemezésével; Az NFÜ a lánctartozás visszaszorítása érdekében több garanciális jellegű előírást épít be a kedvezményezettel kötött támogatási szerződésbe

2008. ősz A hazánkat is elérő pénzügyi válság az építőipari szakmai szervezetek példa nélküli összefogását és a kialakult helyzet jobbítását célzó közös fellépését eredményezte. A Gazdasági és Informatikai Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés határozati formában elfogadta a szakmai szervezetek által, a Kormány számára összeállított részletes válságkezelő cselekvési programot

36/2009. (V. 12.) OGY határozat az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről 6. Az azonnal megvalósítható intézkedések keretében az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a) az építési piac megerősítése és a közberuházások területén ab) intézkedjen az ajánlati ár bírálat szempontrendszerének az építési ágazat sajátos szempontjait figyelembe vevő átalakításáról. A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendeletnek a 196/2009. IX. 15.) Korm. rendelet 12. §-val módosított 8/A. § (1) és (2) bekezdése

6. ac) gondoskodjon az állami és EU fejlesztési forrásokból megvalósuló beruházások során a teljesítéshez kapcsolódó garanciák relatív felső korlátjának meghatározásáról és alkalmazásáról A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendeletnek a 196/2009. IX. 15.) Korm. rendelet 11. §-val módosított 8. § (5) és (6) bekezdése

A szabályozást október 1-től tartalmazza: 6. ad) biztosítsa a kidolgozott építőipari rezsióradíjnak kötelező alkalmazását a közbeszerzések során, A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló új 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § h) pontja és a 3. § (6) bekezdése.

6. b) a vállalkozások stabilitása érdekében bb) dolgozza ki a „Biztos kéz” programját az építtetői fedezet biztosítása és az építési garanciák általános kezelése érdekében, A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló új 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

7. A rövid távon megvalósítható intézkedések keretében aa) végezze el az építéshez kapcsolódó hatósági jogszabályok felülvizsgálatát és eljárások teljes körének további gyorsítási lehetőségét, A szabályozást október 1-től tartalmazza: Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló új 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

7. ba) vizsgálja meg az építési ajánlatok műszaki és tartalmi összevethetőségét biztosító, egységesen alkalmazandó, építőipari normatíva rendszeren alapuló költségvetés-készítő rendszer bevezetésének lehetőségét A szabályozást 2010. január 1-től tartalmazza: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendeletnek a 196/2009. IX. 15.) Korm. rendelet 12. §-val módosított 8/B. §-a.

7. c) segítse elő a bíróságon kívüli vitarendezés igénybevételének könnyítését, egyszerűsítését Új jogi szabályozási eszközt nem igénylő, eseti szakmai választottbíróság létrehozására a „Gyorsítás-II” program keretében megoldási javaslatot tettünk a szakmai szervezeteket felé.

8. A középtávon megvalósítható intézkedések keretében a) támogassa a szakmai szervezetek olyan önszabályozó tevékenységét, amely arra irányul, hogy építőipari kivitelezői tevékenységet csak olyan vállalkozás folytathasson, amely szakmai regisztrációval rendelkezik, A szabályozást október 1-től tartalmazza: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló új 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 35-40. §.

A Gyorsítás II. csomag fő pillérei Átláthatóság az építési kivitelezésben Szakmaiság biztosítása Jogkövető magatartás erősítése Egyszerűbb engedélyezés az állampolgárok számára is Ellenőrzések erősítése A jogszabálycsomag pillérei az építési kivitelezés és az építési engedélyezés mentén csoportosíthatók.

Lánctartozás megfékezése Csak komplex módon lehetséges A közbeszerzések közérdekű szabályozásával Az irreálisan alacsony ár kiszűrésével A teljesítési garanciák mérséklésével A vállalkozás szigorításával A csapok elzárása – pótmunka, túlmunka szabályozása A fedezet biztosításával Az építőipari kivitelezői nyilvántartás a kivitelező által a nyilvántartásba felvenni kért adattartalmával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet fogja meghatározni. Az építőipari kivitelezői nyilvántartás vezetését közfeladatként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. 39/A.§ rendelkezései részben hatályos rendelkezések. Az új rendelkezésekkel való összhang biztosítása miatti szövegpontosítás új követelményt nem hordoz az (5) bekezdés kivételével. Az (5) bekezdés minden kivitelezőre vonatkozó követelménye az alvállalkozók számára teremti meg a további garanciális szabályokkal azt a biztosítékot, amely az újabb tartozási láncok kialakulásának, az alvállalkozó kifosztásának a fedezethiány miatti lehetőségét végleg kizárja, továbbá egyértelműen megfoghatóvá teszi elvonása esetén a fedezetelvonás bűncselekményének megvalósítását. A (6) bekezdés a fizetési kötelezettség teljesítésének garanciális szabályát megalkotva az alvállalkozók védelmét biztosítja garanciális szabályával, az alvállalkozótól munkát megrendelő kivitelező vállalkozó számára meghatározott legkésőbbi fizetési határidő megállapításával. A rendelkezés elfogadása esetén a szerződésben való eltérés lehetőségét, ezzel az esetlegesen kényszerhelyzetben levő alvállalkozóval szemben az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét kizárja. A másik garanciális szabály az építtetőtől a végszámla teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha az alvállalkozók felé a fizetési kötelezettségének eleget tett, amelyet igazolni köteles. Ezek a rendelkezések a lánctartozások alvállalkozókkal szembeni tömeges visszaélésekből eredő kialakulási lehetőségeit zárják ki.

A csomag törvényi elemei a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIIII. törvény (Étv.) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

Az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló törvénymódosítások főbb elemei: Az állam, a kormány és az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos koordinációs és ellenőrzési feladatainak megerősítése, kiszélesítése az építésügyi feladatok (ideértve a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozóakat is) hatékonyabb tárcaközi koordinálhatósága érdekében.

Az építésügyi feladat-ellátás szervezeti kereteinek olcsóbbá, áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé és működőképesebbé tétele Az építésügyi hatósági rendszer (ideértve a sajátos építményfajták és a műemlék szerintit is) hatékonyabbá és ellenőrizhetőbbé, egységesebbé tétele érdekében az építésügyi hatóság fogalmának meghatározása, Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatainak pontosítása, a feladatellátás érdekében a tervtanácsi és a főépítészi rendszer korrekciója,

Az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárásokat érintő egyszerűsítések: A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra vonatkozó szabályok kiegészítése A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó eljárási könnyítések részleges (azon esetkörben, ahol ezt a Ket. lehetővé teszi) kiterjesztése az egyéb építési beruházásokra is, Új eljárásfajták bevezetése az építtető/beruházó választása alapján, adminisztrációs terhek csökkentése „Ügygazda” közreműködő hatóságként történő eljárásának szabályozása Társhatósági eljárások bevonásának lehetősége az integrált eljárási formába Hatásköri viták megelőzése, ha több építésügyi hatóság eljárására van szükség egy építési beruházás megvalósításához Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési folyamat egymásra-épülése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele Országos szinten egységes elektronikus építésügyi eljárási és nyilvántartási rendszer ütemezett megvalósításának lehetővé tétele

A településrendezési eszköz - mint a hatósági eljárások megalapozója – egyeztetési eljárásának további egyszerűsítése és egyértelműsítése, hatálybaléptetésének szabályozása, továbbá szakmai vizsgálatának szabályai, joghatásának megerősítése az állami főépítész feladatainak bővítésével, elektronikus és mindenki számára hozzáférhető nyilvános nyilvántartás vezetése a megállapított településrendezési eszközökről, illetve azok jogkövetéséről, több település közös építésügyi feladat-ellátásának ösztönzése a társulási főépítész jogintézményének bevezetésével, az egyes tilalmak elrendelésének pontosítása.

Több és jobb szakember biztosítása érdekében az építési folyamat résztvevői szakmagyakorlási feltételeinek további könnyítése A kihívások teljesítéséhez megfelelő számú szakmunkás biztosítása, ösztönzése

Lánctartozás megfékezése Az építési és az építőipari kivitelezési tevékenység megfogalmazása, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása feltételeinek meghatározása, A vállalkozások nyilvántartásának bevezetése az építőipari vállalkozások átláthatóságának, a megfelelő építészeti és építési minőség biztosításának, a feketemunka kifehérítésének, a lánctartozás megakadályozásának és az építőipari válságkezelésnek is egyértelmű feltétele Bíróságon kívüli vitarendezés lehetőségének bővítése, Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása és az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetése („Biztos kéz” program)

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezetével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel (a továbbiakban: Irányelv) összefüggő törvénymódosítások célja: A településrendezési és az építési folyamat résztvevői, a szabályozott szakmák gyakorlói tevékenységének folytatásához szükséges „jogosultsági” feltételrendszer egységes meghatározása. A feltételrendszernek az Irányelvhez történő igazítása Több és jobb szakember biztosítása érdekében az építés résztvevői képesítési, szakmagyakorlási feltételei törvényi alapjainak megteremtése

A Ket. módosításával összefüggő törvénymódosítások koncepcionális elemei: Azon szabályozási elemek kivétele a törvényekből, amelyeket a Ket. kormányrendeleti szinten enged szabályozni Azon szabályozási elemekkel történő kiegészítése a törvényeknek, mely kérdéseket a Ket. csak törvényi szinten enged szabályozni Új eljárásfajták nevesítése A közreműködő hatóság igénybevételének szabályai az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban Az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás szabályainak törvényi alapja A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó kivételes szabályok törvényi alapjai A felhatalmazások pontosítása

Módosultak A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. tv. eljárási szabályai a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. tv.

Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az alábbi kormányrendeleteket módosítja:

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet

A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán szükséges egyes építésüggyel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 121/2004.(IV.29.) Korm. rendelet Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007.(X.4.) Korm. rendelet

az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008.(VI.30.) Korm. rendelet az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI.19.) Korm. rendelet Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002.(III.21.) Korm. rendelet

A csomag az alábbi új kormányrendeleteket tartalmazza 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről

Kérelem és mellékletek Jogerős építési engedély Engedély. hatóság (szakhat.) Engedély. hatóság Helyszíni szemle+ Hiánypótlás I. hatóság II. hatóság III. hatóság Jogerős építési engedély MKEH területi szerve NKH területi szerve Általános építésügyi hatóság Integrált eljárás Engedélygazda: Építéshatósági engedélyezés max. 60 nap Jogorvoslat Döntés

197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről

Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2009. (IX.30.) NFGM rendelet módosította: Az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről szóló 1/2008. (I. 11.) ÖTM rendeletet

Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet

Kivitelezés A lánctartozás megfékezése komplex módon: közbeszerzések közérdekű szabályozása építési szerződéskötés kötelező tartalmi elemeinek kiegészítése irreálisan alacsony ár kiszűrése teljesítési biztosítékok (garanciák) csökkentése vállalkozói kivitelezők regisztrációja pótmunka, többletmunka szabályozása fedezetkezelés intézménye Átláthatóság és bizalomerősítés. A szakmai érdekszövetségekkel együttműködve a lánctartozás megfékezésére komplex szabályozást dolgoztunk ki. Ennek része a közbeszerzések esetén az összességében legkedvezőbb ajánlat, a szerződéskötések írásbeli szabályozásának pontosítása, a teljesítési garanciák reálissá tétele. Az építőipari kivitelezők kötelező regisztrációjával erősítjük a minőségi szolgáltatást, a piacon tiszta és átlátható folyamatot teremtünk. A pót- és többletmunka szabályozásával egyértelművé tesszük a beruházó és a kivitelezők feladatát, pontosan meghatározzuk az utólagos követelések esetét. Az építtetői fedezetkezelő a kisvállalkozók védelmét és az átlátható pénzügyi folyamtok megteremtését szolgálja az építőiparban.

Az építtetői fedezetkezelő rendszere a „Biztos kéz” A tartozási lánc kialakulásához vezető építőipari specialitások: a munkaeredmény és az ellenérték teljesítése időben elválik, a szerződő fél teljesítési készségét illetve teljesítési képességét illetően ismeretlen, a kivitelezőnek még részteljesítés esetén is jelentős összegeket kell megelőlegeznie, a kivitelezési tevékenység eredménye azonnal az építtető tulajdonába megy át. A „biztos kéz” program a bizalom megteremtését, a kockázatok csökkentését célozza meg. Részletes szabályozása az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben

I. építtetői fedezetkezelés Építtetői fedezetkezelő Az építtetői fedezetkezelő közreműködése I. építtetői fedezetkezelés Az építtetői fedezetkezelés alá tartozó építési beruházás Építtetői fedezetkezelő A Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. A Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. A közlekedési beruházásoknál októbertől kötelező a fedezetkezelő alkalmazása, a többi közbeszerzésnél január 1-jétől, míg a magánberuházásoknál jövő év április 1-jétől kell fedezetkezelőt megbízni. Az októbertől induló közlekedési beruházások fedezetkezelője a Magyar Államkincstár, amiért a beruházó havi 100 ezer forintot fizet. Januártól az egyéb közbeszerzéseknél is a kincstár lesz a fedezetkezelő, ugyanennyiért, de áprilistól az 1,2 milliárd forint feletti magánberuházásoknál bank is megbízható, a fedezetkezelési díj pedig alku kérdése. De nyilvánvalóan a MÁK beárazza a tevékenységet. (Ausztriában például a beruházás 1,5 százaléka a díj.) A támogatott beruházásoknál a támogatási előleg szolgálhat az első kifizetés fedezetéül. Ezt ugyan az építtető kapja, de kötelező azt átadnia a fedezetkezelőnek, amely - a megfelelően elvégzett munka igazolása után - kifizeti a fővállalkozót, feltéve, hogy az előbb kifizette az alvállalkozóit. Az építési vállalkozók azért kritizálták a rendszert, mert a fővállalkozónak előbb kell fizetni "lefelé", mint ahogy a pénzéhez jutna. Nos, a Ptk. szabályai szerint a kivitelezőnek ma is rendelkeznie kell a munka elvégzéséhez szükséges forrásokkal, és a sor végén a munkát ténylegesen elvégző alvállalkozó a saját költségén dolgozik. A fedezetkezelő éppen azt garantálja, hogy ne csupán a fővállalkozó, hanem kicsi alvállalkozó is megkapja a pénzét. Ez a rendszer kisvállalkozások védelméről, a rendszer átláthatóságáról szól. Miután a fedezetnek mindig az aktuális építési szakaszra kell rendelkezésre állnia, várható, hogy sok szakaszra bomlik egy építés, ami a kifizetések felgyorsulását eredményezi. Magyar Államkincstár Fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató vagy a Magyar Államkincstár Az építtetői fedezetkezelői feladatellátásba bevonásra kerülő szervezet a) az európai forrásból származó támogatás esetén a kijelölt közreműködő szervezet, b) költségvetési forrás felhasználása esetén a költségvetési forrást rendelkezésre bocsátó szervezet

Az építtetői fedezetkezelő közreműködése 1) biztosítani az építési beruházás fedezetének meglétét Az építtetői fedezetkezelő feladata 2) ellenőrizni a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosíték célhoz kötött felhasználását A KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által létrehozott részvénytársaság, jelezte, hogy szeretne részt venni az építtetői fedezetkezelői feladatellátásban. 3) garantálni a szerződésszerű alvállalkozói teljesítés ellenértékének kifizetését

Elektronikus alvállalkozói nyilvántartás Követi az alvállalkozói teljesítések kifizetését az alvállalkozók nyilvántartására szolgál, amelyet elektronikus alapon a fedezetkezelő működtet közvetlen információtovábbítási lehetőséget biztosít az építetői fedezetkezelő és az alvállalkozó között a bármely szinten elhelyezkedő vállalkozó kivitelező láthatja az általa vállalt kivitelezési munkák végzésében résztvevő alvállalkozók adatait, alvállalkozó, a kapott kód alapján, köteles felvinni szerződésének adatait, teljesítésigazolás adatait az alvállalkozóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett jeleníti meg,

az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15 az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet hatályba lépése A rendelet rendelkezéseit a 2009. október 1-jét követően a) megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre, b) tervezett kivitelezési dokumentációkra, c) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre, d) megnyitott építési napló vezetésére kell alkalmazni.

Az építtetői fedezetkezelő közreműködésére vonatkozó rendelkezések az építési beruházások közül a) a Kbt. hatálya alá tartozó Közlekedés Operatív Program keretében megvalósuló beruházások esetén 2009. október 1-jét követően, b) az egyéb Kbt. hatálya alá tartozó egyéb beruházások esetén a 2010. január 1-jét követően megindított közbeszerzési eljárásokban, c) a Kbt. hatálya alá nem tartozó beruházások esetén 2010. április 1-jét követően kezdődő építőipari kivitelezési tevékenységek tekintetében kell alkalmazni. Az építési szerződés kötelező tartalmára vonatkozó előírások csak olyan elemekkel egészültek ki amelyek rögzítése szerződésmódosítást nem eredményeznek.

www.e-epites.hu