Éntudat – identitástudat - énkép Mit tudunk – mit vélünk tudni magunkról?

Társas összehasonlítás viselkedés a Mások reakciója Gondolat, érzelem Társas összehasonlítás Több tudás Eltérő ambíciók hozzáférhetőség Szelektív emlékezet ambíciók kulcsvonások énfogalom Információk másokkal összehasonlítva, önmagunkról; integráció; énkép

Összehasonlítás másokkal tapasztalatok Összehasonlítás másokkal Énvezérlőkkel öh. önértékelés Énvédő torzításokon átszűrjük / nem az információt gondolat érzelem viselkedés

Az énkép típusai Neisser: Ökológiai én: a fizikai környezethez viszonyított, arra vonatkoztatott, azaz: (vizuális és kinesztéziás benyomások alapján) észlelt én Személyközi én: a személyek közötti kapcsolat, az ott kapott visszajelzések alapján alakul ki. Emóciós és kommunikációs alapjai vannak. Kiterjesztett én: a személyes múltbeli tapasztalatok és a jövőre vonatkozó anticipációk (később bekövetkező dolgok, események, szükségletek stb. előrevetítése, tudatos számításba vétele).

Az énkép típusai Személyes én: annak tudata, hogy az, ami „a fejemben van” csak az enyém; egyéni módon élem meg. (Csak én tudhatom, mit, miért teszek) Konceptuális én: előfeltevések rendszeréből kialakuló én-fogalom (pl.: szociális szerepek és hovatartozás, motívumok, értékek, attitűdök). területei: fizikai test (külső jellemzők, belső működés) személyközi érintkezések (kikkel, mikor, hányszor találkozunk, hogyan vélekednek rólunk) mit tettünk és mit fogunk tenni (miért; hogyan); gondolataink és érzelmeink jelentése (mi a vélekedésünk alapja; milyen érzelmi állapotaink vannak, mik azok kiváltó okai…)

Az identitás rétegei Az identitás összetevőinek rétegei Személyes azonosság: saját létünk folyamatos létezésének élménye; annak élménye, hogy „én vagyok,aki vagyok”; ha megszakad, akkor ez patológiás következményekkel jár Helyzeti identitás: az interakciókban az én definiálása (Johari-ablak modellje – etnometodológia: hogyan tulajdonítanak az emberek értelmet mások szavainak és tetteinek a mindennapi élet, a társas érintkezés során.) Strukturális és történeti identitás: nem alakulhat ki másként, csak külső referenciákhoz képest (pl. nemzeti, kulturális, esztétikai identitás); a társadalmi struktúra külső /ajánló, tájékoztató/ kereteihez köti az én kialakulását

Az identitás értelmezési kereti Lane: Hogyan helyezi el saját személyiségét az ember egy adott társadalomban? Az identitás: konstruktum. A konstruálás menete: Hogyan válaszolja meg az alábbi kérdéseket: Kit és mit érdemes követni? (eszmék, elvek, értékek) Hogyan választ az idő – hely koncepciói között? (Jó helyre, jó időben születtem? Tetszik ez nekem?) Erikson: pszichoszociális identitás Az identitás keret: az „egyetemes” emberiség. Ebben keresi a személyiség a saját helyét, mint individuum. A problémamentes keresés eredménye: énintegritás; problémák estén: identitás-krízis.

Társadalmi identitás – Nemzeti identitás Társadalmi identitás: A ki vagyok én? Hová, kikhez tartozom? kérdések közül arra adja meg a választ, milyen földrajzi környezetben, milyen kultúrával bíró, milyen szociális csoporthoz tartozik a személyiség. Legfontosabb alkotóelemei: nemzeti és/vagy etnikai, vallási, nemi, világnézeti, generációs A nemzeti identitás alapja: önbesorolás (hová tartozónak érzem magam, mely szempont a legfontosabb számomra) – születés, lakóhely, állampolgárság, anyanyelv

Módszerek az identitás elemzéséhez Élettörténet (többféle, annak alapján, kinek, miért mutatjuk be magunkat!) életidő: kronológia életciklus: életkori szakaszokhoz kapcsolódó szociális szerepek, melyeket felvállaltunk életút: konkrét élettörténet – mindaz, amit átéltünk, s ahogy átéltük Taktikák: önigazolás (énvédő mechanizmusok); célszerű alkalmazkodás (válogatás az életesemények között); pozitív benyomás keltése (csak erős oldalunk bemutatása – problémás területek szépítése)

Identitás – problémák Az identitástudat komponensei változnak (életkor, aktuális élethelyzet, értékek)! Probléma: negatív identitás (csak azt tudom, mely értelmezési keretek mentén NEM azonosítom magam, de azt nem tudom, hová igen) „mimikri” (a serdülőkortól kezdve sem gondolom végig szándékosan, hol a helyem a világban, hová tartozom, mit akarok) A konkrét életcélok megfogalmazásához, az érett személyiség szintjének eléréséhez alapvetően szükséges az identitástudat!