Csehország és Szlovákia
Csehszlovákia: Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után 1918-ban alakult meg 1992. december 31-ig létezett lakosai: csehek, szlovákok, németek és magyarok csehek fejlettebbek, nem bánták a békés különválást
Csehország három történelmi régióra osztható: Csehország, Morvaország, Szilézia fővárosa: Prága hivatalos nyelv: cseh népsűrűség: 133 fő/km² területe: 78 866 km² lakossága: 10,4 millió EU-s tagállam
Mezőgazdaság: égh.: kontinentális jelentősebb folyók: Elba, Sázava, Moldva, Morva, Odera vidékek: Érchegység, Szudéták, Beszkidek, Sumava, Cseh-Morva-dombvidék, Morva-medence, Cseh-medence növénytermesztés: búza, kukorica, cukorrépa, sörárpa, burgonya, komló állattenyésztés: juh, szarvasmarha
Ipar: szénbányászat: barnaszéntelepek (Érchegység déli lábánál), feketeszéntelepek (Felső-Sziláziai-medence) vas-és acélgyártás (Ostrava környéke) nehézgépgyártás gépipar: Skoda, villanymozdonyok, nehézvillamossági gépek textilipar: helyi lenből és gyapjúból- Szudéták
Ipar: fa-és papíripar: bútorok, hangszerek, játékok(Dél-Cseho. folyói mellett) porcelán-és kerámiaipar üveg-és ékszergyártás ceruzagyártás világhírű sörgyártás: Pilsner Urquell, Kozel világhírű gyógyfürdők vízerőművek
Szlovákia főváros: Pozsony hivatalos nyelv: szlovák népsűrűség: 110 fő/km² területe: 49 036 km² lakossága: 5,4 millió EU-s tagállam
Mezőgazdaság: égh.: mérsékelten kontinentális a Kárpátok vonulata nagyon meghatározó legfontosabb folyói: Duna, Vág, Garam, Nyitra, Ipoly, Hernád, Bodrog növénytermesztés: búza, kukorica, cukorrépa és napraforgó, de sokoldalú a zöldség-és gyümölcstermesztés is, burgonya állattenyésztés: sertés, szarvasmarha, baromfi, juh
Ipar: gépgyártás nagy autóipari és elektronikai beruházások vas-és acélkohászat élelmiszeripar idegenforgalom: magyarok által is kedvelt síparadicsomok, barlangok, gyógyfürdők