Románia

Cseh tájak természeti adottságai - Egyszerű választás Melyik állítás helyes az alábbiak közül? Az ország legnagyobb folyója az Elba. A Cseh-Morva dombvidéken nagy olajmezők találhatóak. Csehország területének legnagyobb része magashegység. Csehország éghajlata melegebb mint Magyarországé. Az ország éghajlata óceáni.

Melyik állítás helytelen az alábbiak közül? A cseh ipar kevés energiát használ fel A cseh gépipar fejlett. Prága ismert kulturális és turisztikai központ. A cseh ipar nagy hagyományokra tekint vissza. Zlín a cipőgyártásról ismert világszerte.

Románia rendkívül sokszínű természeti adottságokkal rendelkezik A hegységektől az alföldekig sokféle tájtípus előfordul. Az ország képének meghatározó eleme a Keleti- és Déli-Kárpátok koszorúja, amelyek a lánchegység keletkezésekor megsüllyedt Erdélyi-medencét ölelik körbe. A fiatal lánchegységtől délre és keletre alacsonyabb térszínek uralkodnak; síkságok és dombvidékek találhatóak itt. A domborzati viszonyok nagy mértékben befolyásolják az egyes román területek éghajlati viszonyait – amelyek pedig sokszínű mezőgazdaság létrejöttének teremtenek lehetőséget.

Románia földjének kialakulása, felszíni adottságai, tájai és ásványkincsei A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A Keleti-Kárpátok több párhuzamos vonulatból áll, amelyek külön hegységekre bomlanak. A külső ív homokkőből épül fel, a belső vonulatok vulkáni eredetűek. A vulkáni tevékenység helyenként ólom-, cink- és rézércet, illetve néhol vulkáni utóműködést hagyott hátra.

Hargitán néhány százezer éve még működtek a vulkánok – a vulkáni kúpok egy-egy helyen még ma is jól megfigyelhetők. A vulkáni utóműködés részei a szénsavas források (borvizek) és a kénes kigőzölgések (torjai Büdös-barlang, ahol régebben a puskapor gyártáshoz szükséges kenet is bányásztak). A Hargita keleti oldalán fekszenek a zárt, hűvös székelyföldi medencék (Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-medence). Kristályos kőzetekből áll a Déli-Kárpátok, amely Románia legmagasabb és legzártabb hegyvidéke, és több helyen az eljegesedés formálta a felszínét. A vonulaton csak az Olt és a Zsil szurdokvölgye tör át. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.

Románia Ipara

Éghajlata, vízrajz A székelyföldi medencékben hűvös az éghajlat, míg az Erdélyi-medence éghajlata télen-nyáron kb. 3 °C-kal hűvösebb az Alföldnél. Szélein több a csapadék, középső része – azaz a Mezőség – szárazabb (5–600 mm). A Havasalföld éghajlatának szárazföldi vonásai kelet felé egyre határozottabban érvényesülnek: a csapadék mennyisége folyamatosan csökken. A tél kissé hidegebb, a nyár pedig forróbb, mint Magyarországon. Moldva dél felé lassan alacsonyodó dombvidékének éghajlata nagyban hasonlít a Román-alföldére. Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). További fontos folyók: a Gyergyói-havasokban eredő Olt, a Déli-Kárpátokból eredő Zsil, amelyek a Dunába folynak, illetve a Tiszát tápláló Szamos és Körösök.

Románia élővilága Romániában található Európa leggazdagabb növényvilága., a terület nagy részét erdők borítják. A Kárpátok gazdag vadvilággal rendelkezik, igen nagy létszámban élnek itt medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék – ennek következtében kedvelt vadászterületnek számít.

Románia éléstára - Havasalföld A Havasalföld feketeföldjei jó adottságokat teremt a növénytermesztéshez. Az itteni szántóföldek nagy részén kukoricát és búzát termelnek. Az ipari növények közül a napraforgó a legfontosabb. A Szubkárpáti-dombság (Olténia) gyümölcs- és szőlőkultúrájáról híres, amelynek tengelye, az Olt fontos nehézipari tengellyé vált. Természeti szépsége és történelmi öröksége miatt a terület turizmusa nagy elehetőségek előtt áll.

Népessége Romániában, sok európai országhoz hasonlóan, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés. Ez a folyamatot az 1990-es évektől fokozta a migráció is. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai Olaszország és Spanyolország voltak, a hasonló (újlatin) nyelvek miatt. Románia többnemzetiségű ország, bár az elmúlt évtizedek vándorlásai és asszimilációs politikája csökkentették a sokszínűséget. Magyarlakta területek A másfél millió főnyi magyarság csak a Székelyföldön alkot egységes tömböt, másutt keveredik a románokéval. Itt volt a 1952-68 között létezett Székely Autonóm Tartomány, amely a megyésítés után szűnt meg. A székelyföldi magyarság mintegy 700 000 főt jelent. A beolvadás elsősorban a Székelyföldön kívül élő szórványmagyarság lélekszámát csökkenti. Az erdélyi nagyvárosok nemzetiségi összetétele az utóbbi pár évtizedben gyökeresen átalakult: az iparosodáshoz és a román állam nemzetiségi politikájához kapcsolódóan a román nemzetiségűek betelepülése következtében a magyarok a legtöbb településen kisebbségbe kerültek.

Az energiahordozókra épült román gazdaság Bár Románia számos ásványkinccsel és változatos természeti adottságokkal, illetve kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, az ország gazdasága az elhibázott gazdaságpolitika következtében nem teljesít a lehetőségeinek megfelelően, bár az utóbbi években gyors fejlődést mutatott. Ennek ellenére a mai napig az Európai Unió egyik legszegényebb tagállama.

A román gazdaság fejlődési irányai A szocializmus időszakában Románia viszonylag önálló gazdaságpolitikát folytatott: a cél az önellátás és az államadósság visszafizetése volt. Ez utóbbi 1988-ra sikerült is, de nagy árat fizetett érte az ország: a gazdaság igen rossz állapotba került az 1980-as évek végére. Ahogy több szocialista országban is, Romániában is jelen volt a „kapun belüli munkanélküliség”, azaz a felesleges munkaerőt is foglalkoztatták. Ez gazdaságtalanná tette a termelést. Mind az 1989-es forradalom előtt, mind pedig utána erősek a nacionalista tendenciák, amelyek szintén rontották a gazdasági fejlődés esélyeit. Az 1990-es években megindult az állásukat vesztettek külföldre áramlása, és Románia az egyik legnagyobb vendégmunkás-sereget kibocsátó európai országgá vált. A szocialista ipar megszűnése után csak lassan indultak meg a külföldi befektetések, aminek következtében elnyúlt a válság, és hosszú gazdasági visszaesés sújtotta Romániát. 2007 óta az ország tagja az európai integrációnak, ami lehetőséget teremt arra, hogy gazdaságilag felzárkózzon.

Az Erdély és Nyugati-peremvidék gazdasági adottságai A jelenkori Erdély hagyományosan Románia gazdaságilag egyik legfejlettebb része, a terület ásványkincsekben is igen gazdag. A medence nyugati szélét fekvő Erdélyi-érchegység területén évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak. Emellett földgázt is bányásznak az Erdélyi-medencében, amelyet Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgoznak fel. A hegyvidékek és az ősi székely illetve szász városok jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkeznek. A nyugati peremvidék a történelmi Partium és Bánság területe, amelynek legfontosabb városai Temesvár (gépgyártás, élelmiszeripar, oktatás), Arad (gépgyártás, vegyipar), Nagyvárad (oktatás, turizmus, timföldgyár), Nagybánya (kohászat). Utóbbi város környékén 2000-ben az aranybányászathoz kapcsolódóan súlyos ciánszennyezés történt, amely óriási károkat okozott a Tisza élővilágában.

A szubkárpáti régió kimerülő gazdasági értékei A Kárpátok déli előtere gazdag kősótelepekben, valamint kőolaj- és földgázlelőhelyekben. A román kőolaj kitűnő minőségű, kitermelése a 19. század közepéig nyúlik vissza, de a készletek már fogynak, a felszínre hozott mennyiség csökken. A lignit ugyanakkor egyre fontosabb kap Románia áramtermelésében, ami kifejezetten káros környezetvédelmi szempontból. A Dunán szerb-román együttműködésben épültek a Vaskapu erőművek amelyeket az 1970-es és 1980-as években adtak át. A kőolajvidék központja, Ploiesti gazdaságát az olaj határozza meg: erre települt vegyipara, illetve a kőolajfúró berendezések gyártása. A havasalföldi városok gépipara is fejlett: Craiovában mezőgazdasági gépeket és autókat gyártanak – az itteni oltcit autógyárat a koreai Daewoo vásárolta meg, ám 2006-ban a román állam visszavásárolta. Pitestiben készülnek a Dacia gépkocsik - a gyárat a francia Renault vásárolta meg, és modernizálta. A legsokoldalúbb szerepkört a körülbelül 2 millió lakosú főváros, Bukarest (Bucuresti) tölti be, amely Románia iparának 1/8-át tömöríti: egyaránt jelentős a gép-, vegy- elektronikai és textilipara, valamint kereskedelemi szerepköre. A főváros relatív súlya egyébként más városok iparosodása miatt az elmúlt években csökkent, nem is olyan régen még az ország ipari termelésének 1/6-át adta.