Összeállította: Kisgyörgy Ilona Társaságiadó-bevallási nyomtatvány jellemzői, buktatói, gyakorlati alkalmazása Összeállította: Kisgyörgy Ilona

Vállalkozások besorolása

Társaságiadó-bevallás Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. (2011. dec. 31-én az MNB árfolyama 311,13 Ft/€.).) Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

Társaságiadó-bevallás A Kk. tv. szerinti minősítéshez az irányadó utolsó beszámoló – főszabályként – a 2010. évi elfogadott éves, vagy egyszerűsített éves beszámolója alapján határozza meg besorolását. A 2011-ben újonnan alakult adózó a minősítést a várható adatai (üzleti terve) alapján teszi meg.

Társaságiadó-bevallás A két éves szabály azt rögzíti, hogy ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a KK. tv. 3. §-ában meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikro vállalkozáskénti minősítését, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól

Adómértéke: Társasági adó mértéke 500 millió forint adóalapig 10 %, 500 millió forint felett 19%

A jövedelem-(nyereség-)minimum A jövedelem- (nyereség-) minimum összegének meghatározásával számolni kell! Amennyiben az adózó adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét, akkor választása szerint adókötelezettségét vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján, vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap szerint állapítja meg.

Társaságiadó-bevallás Az az adózó, aki úgy dönt, hogy nem alkalmazza a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján történő adó megállapítást, hanem az általános szabályok szerint számolja ki az adóalapját, illetve az adót, az erről a döntéséről a bevallásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 91/A. §-a szerinti nyilatkozatot köteles tenni.

Társaságiadó-bevallás Ha az adózó nem választja a nyilatkozattételt, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kell kiszámolnia a társasági adót. Adóalap: - adózás előtti eredmény, vagy - adóalap közül a magasabb, vagy - a„Korrigált bevétel” 2%-a

Társaságiadó-bevallás + Bevételek (a számviteli törvény szerint) – Költségek, ráfordítások (a számviteli törvény szerint) = ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (az eredménykimutatásból) + Növelő tételek – Csökkentő tételek = ADÓALAP SZÁMÍTOTT ADÓ – Kedvezmények = FIZETENDŐ ADÓ

Adóalap-csökkentő tételek 1./ veszteség-elhatárolás: A tao-törvény 17§-a szerint amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Adóalap-csökkentő tételek Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

Adóalap-csökkentő tételek A bevallás kitöltésekor minden esetben figyeljünk a 1029-03-01-es lap 1. sorának a.) oszlopára. Ide kell írni az adóévet megelőzően keletkezett negatív adóalapból a következő év(ek)re továbbvitt összeget. Ez az összeg nem tartalmazhatja a b) rovatban szereplő, az adóévi adóalap csökkentéseként már figyelembe vett összeget. Ezt tehát azoknak is ki kell tölteni, akik az idén is veszteségesek, és a korábbi évekből áthozott veszteséggel most nem csökkentik az adózás előtti eredményt.

Adóalap-csökkentő tételek A korábbi években keletkezett veszteségekre mindig az adott évi szabály az irányadó. 2003-ig érvényes szabály szerint amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Ez a rendelkezés az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát.

Adóalap-csökkentő tételek 2004 és 2008 között amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben foglaltakat figyelembe véve csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az előbbi rendelkezés csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha - az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes - értékének 50 százalékát, vagy - az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt

Adóalap-csökkentő tételek 2009-től amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése A Tao.-törvény a Számviteli törvényben meghatározottakhoz képest másképpen szabályozza az értékcsökkenés rendszerét: a társasági adóalap meghatározása során alkalmazható leírási kulcsokat (%) állapít meg és rendel alkalmazni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírása adóalap csökkentő tétel.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése 1129-03-01/ 04. sorában kell szerepeltetni továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz - állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, (kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következett be, és teljesülnek a Tao. tv. 16. § (13)- (15) bekezdéseiben előírt feltételek), - forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékét, illetve annak a készletre vett hulladékanyag,haszonanyag értékét meghaladó részét, feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Sztv. szerint az adózás előtti eredmény terhére (költségként, ráfordításként) számolta el

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése 2006. január 1-jétől a 100 ezer forint egyedi beszerzésű eszköz az Sztv. rendelkezéseivel azonosan egy összegben is elszámolható. Értékvesztés: Kifizetés esetén csökkenti az adóalapot,de a számviteli politikában rögzíteni kell!

Fejlesztési tartalék - adózás előtti eredmény 50%, de maximum 500 millió - 4 éven belül beruházásra kell fordítani, (szellemi termék) - 2008-ig képzettekre: 6 éves a felhasználás, 2009-től 4 év - Lekötött tartalék képzés! Nem teljesítés esetén kamatostul kell kifizetni

Kapott osztalék Tekintettel arra, hogy az osztalékfizetés csak az adózott eredmény terhére történhet, – a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében – a kapott osztalék címén elszámolt bevételt adóalap csökkentő tételként kell figyelembe venni (annál a vállalkozásnál aki az osztalékot kapja). Nem lehet azonban adóalap csökkent tételként figyelembe venni az ún. ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék címén elszámolt bevételt.

Befektetés kivonása révén realizált nyereség Ebben a sorban kell szerepeltetni a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kivonásakor, vagy részbeni kivonásakor, ha a kivezetés oka: - a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása abban a vállalkozásban, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, vagy - a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik – jogutód nélkül vagy átalakulás miatt megszűnik és a tag a jogutódban nem kíván részt venni, vagy - a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik – kedvezményezett átalakulásban vesz részt.

Befektetés kivonása révén realizált nyereség Nem érvényesíthető csökkentő tétel, ha a vállalkozás, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő átalakulásban vesz részt. Ha a kivezetés kedvezményezett átalakulás miatt történt, az adózó választhatja a könyv szerinti értéket meghaladó ellenérték csökkentő tételkénti alkalmazását.

Befektetés kivonása révén realizált nyereség Itt kell szerepeltetni továbbá az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-át a feltételeknek történő megfelelés esetén.

Képzőművészeti alkotás beszerzése Itt kell feltüntetni a 2009. december 31- éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési érték 20 százalékát – a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerinti feltételekkel – ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta az adózó.

Beruházási kedvezmény A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is). Ha a kedvezményt a bevallásban nem vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel utólag nem érvényesíthető.

Befektetés kivonása révén realizált nyereség Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját: 1. a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint 2. a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá 3. az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás,átalakítás értéke, valamint 4. az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után.

Befektetés kivonása révén realizált nyereség A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy csak az az adózó érvényesítheti,amelynek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész- tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt. Az adózás előtti eredményből ténylegesen levonható összegre vonatkozó korlátozás szerint a csökkentő tétel nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál sem.

Behajthatatlan követelés, értékvesztés A Tao tv. 2009. évben beiktatta a behajthatatlan követelést, mint fogalmat, mely – a számviteli törvényben definiáltakon túl – behajthatatlan követelésnek tekinti azon követelés bekerülési értékének 20 %-át is, melyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). Ezen követelések ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alapban elismert (maximum a nyilvántartott értékvesztés mértékéig).

Behajthatatlan követelés, értékvesztés A számviteli törvény 3§ (4) 10. pontja alapján behajthatatlan követelés az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

Elengedett bírság, jogkövetkezmények Itt kell szerepeltetni a bírságnak, továbbá az Art.-ban és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt (és megfizetett) jogkövetkezményeknek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összegét.

Foglalkoztatási kedvezmények Az adóalapot csökkenti: az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 %-a, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, - a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl

Behajthatatlan követelés, értékvesztés legalább 50 % megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, - az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott adótartozása,

Létszámnövekmény kedvezménye 2005-től alkalmazható ez az adóalap- csökkentési lehetőség, viszont kizárólag azok élhetnek vele, - akik az év első napján mikro vállalkozásnak minősülnek. - A szabályozás szerint az adóalapot csökkenti az adóévi átlagos állományi létszám-növekmény és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének a szorzata. Adóalap-csökkentés: 882.000 Ft / fő Adóév + 3 évig kell fenntartani

Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei A számviteli szabályok alapján egyszer már ráfordításként figyelembe lehetett venni az adózás előtti eredmény kiszámítása során, de emellett a Tao.- törvény lehetővé teszi, hogy az adóalany ugyanezen költségeit még egyszer – ezúttal adóalap csökkentő tételként – figyelembe vegye, elszámolja

Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei Az adóévben felmerült teljes közvetlen költség levonása esetén az adóévben az állami adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben kapott támogatással, értékcsökkenéssel egyező levonás esetén az adóévben az adózás előtti eredmény javára elszámolt támogatással kell a levonható összeget csökkenteni. Az adózó az így meghatározott összeg háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, mely az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősűl.

Adomány - Kiemelten közhasznú szervezetnek adott (50%) - Közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetnek adott tartós adományozási szerződés alapján adott (20%) - Magyar Kármentő Alapnak (50%) Az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez a kiemelten közhasznú szervezettől igazolással kell rendelkeznünk.

Egyéb csökkentő tételek: - kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, - kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 %-a, - céltartalék képzése, - Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás előtti eredmény alacsonyabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás előtti eredmény + A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménycsökkent hatása = Adóalap

Adóalap növelő tételek 1./ Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli) a számvitel szerint Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg.

Követelésre elszámolt értékvesztés Itt kell szerepeltetni az adóévben követelésre (követelésjellegű más eszközre) elszámolt valamennyi értékvesztés együttes összegét. Nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni a hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összegével.

Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés Az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés Fontos az is, hogy csak azok az elengedett követelések tartozhatnak ide, amelyek a bírósági úton érvényesíthetők lennének.

Alultőkésítés Ha a tulajdonosok a finanszírozást jelentős részben tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják, akkor jövedelmük kamatként fog megjelenni, amit nem befolyásol a társaság gazdálkodásának eredménye, és mindemellett a társasági adóztatás szempontjából a tulajdonosok számára kedvezően, az állam számára pedig hátrányosan a társaság a kamatfizetési kötelezettségét a ráfordításai között számolja el, ami a társasági adóalapját csökkenti.

Alultőkésítés Az így kifizetett kamat adózásból való kikerülésének megakadályozását szolgálja az a szabály, miszerint az adóalapot növeli a kapott kölcsön, valamint minden más, kamatozó, a mérlegben kimutatott, hitelviszonyt megtestesít értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősül kötelezettség kamata adóévi napi átlagos állományának a saját tőke adóévi napi átlagos állománya háromszorosát meghaladó részére jutó arányos része.

Alultőkésítés Alultőkésítés tehát akkor következik be egy társaság életében, ha a gazdálkodás viteléhez nem áll rendelkezésre elég forrás, és emiatt a saját tőkéhez (saját forráshoz) viszonyítva jelentős külső forrás (tartozás) bevonására van szükség. Ezért ezt az adóalap-növelő tételt alultőkésítési szabálynak is nevezik.

Alultőkésítés Fontos, hogy a szállítói szerződésekhez kapcsolódó kamat miatt nem kell adóalap- korrekciót elvégezni. Mivel a késedelmi kamat funkcióját tekintve nem (pénz)kölcsönhöz kapcsolódik, hanem egy szerződésben vállalt kötelezettség késedelmes teljesítésének szankciója, azt az Sztv. sem tekinti kamatnak.

Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés Itt kell szerepeltetni, ha az adózó ellenőrzött külföldi társaságban rendelkezik részesedéssel, e részesedésre értékvesztésként, árfolyamveszteségként elszámolt összeget, továbbá a részesedés bármely jogcímen történő kivezetésekor, értékesítéskor, apportáláskor a kapott bevételt meghaladó ráfordítás összegét, vagy a bejelentett részesedéshez kapcsolódó az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó részét.

Céltartalék Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben a várható kötelezettségekre és a költségekre képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központi Rt. által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) ráfordításként elszámolt összegét,

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások Az adóalapot növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, a számviteli szabályok alapján az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével.

Bírság, jogkövetkezmények Itt kell szerepeltetni a jogerős határozatban megállapított bírság, valamint az Art. és a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezmények miatti kötelezettségek (pl. késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, járulékbírság) ráfordításként elszámolt összegét, kivéve, ha az önellenőrzéshez kapcsolódik. Nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni az adózók szerződéses kapcsolatából eredően felszámított, költségként elszámolt késedelmi kamat, kötbér összegével.

Tartós adományozás meghiúsulása Ha a tartós adományozásra tekintettel többletkedvezményt számolt el, de a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat valamely okból a 2010. adóévben – illetve az üzleti évben – nem teljesítette. Meg kell növelni az adózás előtti eredményt - a korábban érvényesített többletkedvezmény összegével, ha az adózó a szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, - a korábban érvényesített többletkedvezmény kétszeresével, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek megfelelően.

Kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezmény kétszerese Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg (ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is az egyéni cégnél) kétszeresét kell megfizetni, amennyiben a beruházást, szellemi terméket az adózó az adóévet követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan külső ok miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba, vagy az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, elidegeníti, apportálja, térítés nélkül átadja stb

Létszámnövelési kedvezmény szankciója létszámcsökkentés esetén ha a kedvezmény igénybevételét követő három adóéven belül az átlagos állományi létszám az előző adóévhez viszonyítva csökken, akkor növelő korrekciós tételt kell alkalmazni. Növeli az adózás előtti eredményt az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenérték Az adóalap-módosítás kiinduló pontja a szokásos piaci ár meghatározása. A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: összehasonlító árak módszerével viszonteladási árak módszerével költség és jövedelem módszerrel egyéb módszer alapján

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenérték Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás előtti eredmény magasabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás előtti eredmény – A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménynövelő hatása = Adóalap

Szoftverfejlesztő bérköltségének kedvezménye Az a társaság, aki szoftverfejlesztőt alkalmaz a szoftverfejlesztő bérköltsége után 10 %-os, kis és középvállalkozás pedig további 15%-os mértékű (azaz akár 25%-os mértékű) adókedvezmény igénybe vételére jogosult. Ezzel a kedvezménnyel a nyereséges vállalkozások 10%, illetve 25%-al mérsékelni tudják bérköltségüket.

Kamatkedvezmény Az adókedvezmény az adóévben kifizetett kamat 40 százaléka, legfeljebb a 2003. december 31-éig megkötött hitelszerződés esetén 5 millió forint, illetve a 2004. évtől kötött hitelszerződés esetén 6 millió forint.

Fejlesztési adókedvezmény A fejlesztési adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján a Kormány engedélyezte, illetve 2004. január 1-jét követően benyújtott kérelem esetében a minisztérium határozatban engedélyezte. 2005. július 1-jétől 100 millió euró feletti beruházások alapján igénybe vehető adókedvezményhez szükséges engedélyt a minisztérium adja. Más – 2005. július 1-jétől is –esetben az adókedvezmény igénybevételének feltétele a beruházás megkezdése előtt a Pénzügyminisztériumhoz történt bejelentés.

De minimis támogatások Adóalap-kedvezmény - Létszámnövekmény - Beruházási kedvezmény Adókedvezmény - Kkv-k kamatkedvezmény - Szoftverfejlesztők kedvezménye

Előtársasági időszak 2011. adóév időtartama: Előtársasági időszak: • Alapítás időpontjától a cégbejegyzésig, elutasításig,eljárás megszűntetéséig • Alapítás időpontjától 2011. dec. 31-ig (ha vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg) •Előtársasági időszak utáni adóév: 2011.évi cégbejegyzéstől 2011. dec. 31-ig

1129-es bevallás 2011. adóév időtartama: •Megszűnés: 2011. jan. 1-jétől az éven belüli megszűnésig •Átalakulás: • Jogelődnél 2011. jan. 1-jétől az átalakulás napjáig • Jogutódnál az átalakulás napját követő naptól 2011. dec. 31-ig •Felszámolás, végelszámolás: • 2011. jan. 1-jétől a kezdő napot megelőző napig • Az eljárás befejezését követő adóév: 2011. évi lezárást követő naptól 2011. dec. 31-ig

1129-es bevallás Az általános szabály szerint a 1129. számú bevallást 2011. május 31-éig illetve az eltérő üzleté évet választók esetében adóév utolsó napját követő 150. napig kell benyújtani.

Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványt Bevallás lépései: 1. lépés: az előlapon és a főlapon töltsük ki az adózóra vonatkozó információkat 2. lépés: 7-es lapon meghatározzuk az adózás előtti eredményt 3. lépés: 3-as és 4-es lapokon kitöltjük az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételeket

Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványt 4. lépés: a főlapon jelöljük, hogy a nyereségminimum szabályainak megfelelően melyik nyilatkozatot választjuk 5. lépés: az 1. lapon meghatározzuk a végleges adókötelezettséget, ha kell, akkor itt töltjük ki nyereségminimum szerinti adót. 6. lépés: ha nyilatkozattételi kötelezettségünk van (mert nem az adófizetést választottuk) akkor töltsük ki a 10-es lapot.

Hogyan célszerű kitölteni a nyomtatványt 7. lépés: az 5-ös lapon kitöltjük az adókedvezményeket 8. lépés: a 6-os lapon meghatározzuk az elkövetkező időszakokra az előlegek mértékét 9. lépés: a 2-es lapon töltsük ki a deminimis támogatások összegeit. 10. lépés: töltsük ki az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó lapokat is: a mérleghez kapcsolódókat és egyéb tájékoztató adatokat.

Évet záró bevallások - 1171 áttérés EVA tv. hatálya alá - 1143 EVA bevallás - HIPA bevallás

1171EVA számú bevallás E bevallást kell benyújtani a társasági adó hatálya alól 2012. január 1-jével kikerült jogi személynek, jogi személyiség nélküli társaságnak, ha a 2012. adóévi adókötelezettségét az egyszerűsített vállalkozói adó rendelkezései szerint teljesíti.

bevallásra kötelezettek - jogi személyek, - jogi személyiség nélküli társaságok, ha a 2012. adóévi adókötelezettségét az Eva tv. rendelkezései szerint teljesítik.

A bevallásra kötelezetteknek ezt az adóbevallást kell benyújtani, függetlenül attól, hogy az adózó a 2011. évben egyszeres, vagy kettős könyvvitelt vezetett. A 1171EVA bevallást kell benyújtani alap, javítás, helyesbítés, és önellenőrzés, esetében is.

Az adózónak áttérésnél az általános adóalap- növelő, illetve adóalap-csökkentő jogcímeken túlmenően figyelembe kell vennie a társasági adóalap módosításának különös szabályait is. Az adózó a Tao. tv. hatálya alóli kikerüléshez kapcsolódó jelen bevallását az adóalanyiság megszűnésének naptári évében az adóév első napjától – általános esetben január 1-jétől – az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakra vonatkozó beszámolója alapján készíti el.

Ha 2111. adóévre vonatkozó eva hatálya alá történő bejelentését nem tehette volna meg, akkor köteles a 2011. adóévre vonatkozóan a Tao. tv. előírásainak megfelelő adóbevallást benyújtani. Ebben az esetben az állami adóhatóság jelen adóbevallásának adatait hivatalból törölni fogja.

A 2011. évi társasági adókötelezettséget az egyszeres könyvvitelt vezető adózó a pénzforgalmi nyilvántartások 2011. december 31-ei fordulónappal történő lezárása, az egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés, valamint részletező (kiegészítő, analitikus és egyedi) nyilvántartások alapján állapítja meg.

A 2011. évi társasági adókötelezettséget a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó a 2011. december 31-ei fordulónappal elkészített beszámoló, valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások alapján állapítja meg.

A társasági adóalapot az adózás előtti eredményből kiindulva kell levezetni. Az adózás előtti eredményt az Sztv. szerint vezetett nyilvántartások alapján kell megállapítani. Az adó alapjának megállapítása során alkalmazandó módosító (csökkentő, növelő) tételek számításához a Tao. tv. megjelölt törvényi hivatkozásait kell alapul venni. Számolni kell a jövedelem- (nyereség-) minimumot is.

Ha az adózónak külföldön van telephelye, és a telephelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére, akkor a jövedelem-(nyereség-) minimum nem tartalmazza a külföldi telephely korrigált bevétele alapján számított jövedelem- (nyereség-) minimumot.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó összegének megállapítása A közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak kell kitöltenie az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján ,amelyik úgy nyilatkozott bejelentkezésekor, hogy az üzleti évet követő adóévben az EVA-val összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem az Sztv. rendelkezései szerint, hanem az EVA tv-ben meghatározottaknak megfelelően teljesíti. (Bevételi nyilvántartás)

A bevételi nyilvántartást választó közkereseti társaságnak, betéti társaságnak az evába történő átlépéskor rendezni kell a korábban felhalmozott eredménytartalékot, azaz a 2012. január 1-je előtt keletkezett vagyonnövekmény meghatározott – nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő – része után 25 százalékos mértékű adót kell fizetni, s az adó összegét ebben a bevallásban kell szerepeltetni. Figyelem! Az adót három év alatt, egyenlő részletben kell megfizetni; az első részletet e bevallással egyidejűleg, majd ezt követően 2012. február 25-éig, illetve 2013. február 25-éig. Ha előbb megszűnik az adóalanyiság, akkor a fennmaradó részlet egy összegben esedékes.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó levezetése. 1. Eredménytartalék összege (±) 2. Saját elhatározásból lekötött tartalék összege 3. Mérleg szerinti eredmény összege (±) 4. Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség összege 5. Immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (Ez a sor tartalmazza a mérlegben/egyszerűsített mérlegben szereplő nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét. (Az elkülönítést az összesen adatból kell elvégezni a nyilvántartás alapján.) Az értékhelyesbítések nem szerepelhetnek az összeg meghatározásában. Adóalap [±01.+02.±03.+04.–05. sorok](±) Osztalék utáni adót kiváltó adó = adóalap x 25 % adó

1043. számú bevallás az egyszerűsített vállalkozói adóról, az egyéni vállalkozó járulékairól, az általános forgalmi adóról, a szakképzési hozzájárulásról, a társasági adókötelezettségről az egyszerűsített vállalkozói adó alanya részére

Bevallás benyújtásának határideje az Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében 2011. május 31. Az egyszerűsített vállalkozói adó összegének megállapítása Az adóévben megszerzett összes bevétel. (Bevétel az Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében az Sztv. rendelkezései szerint elszámolt -a beszámoló eredménykimutatásában kimutatott- árbevétel, bevétel)

Összes bevételt (eva alapját) növelő tételek Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel Kapott előleg összege Passzív időbeli elhatárolás összege Megszűnésig meg nem szerzett bevétel Egyéb, az összes bevételt növelő összeg (Ide írja az Sztv. hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a bejelentés adóévét követő első adóévben az adóévet megelőző üzleti évre készített egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között kimutatott bevételt)

Összes bevételt (eva alapját) csökkentő tételek A kapott előlegből elszámolt vagy visszafizetett összeg Aktív időbeli elhatárolás összege Egyéb, az összes bevételt csökkentő összeg (Ide írja a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel károkozótól, annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összegét)

Az eva alapja és az adó mértéke Az eva alapja, mely az adóévben megszerzett összes bevétel,módosítva a felsorolt jogcímekkel. Amennyiben a bevétele a 25 millió forintot meghaladja és adóalap korrekciót is kell alkalmazni, akkor a bevételnek a 25 millió forintot meg nem haladó részére alkalmazható az adóalap-növelést vagy csökkentést eredményező korrekció.

Egyszerűsített vállalkozói adó Ha az EVA alap összege pozitív, annak 30 százalékát kell szerepeltetni adóként a 25 millió forintot meg nem haladó adóalap tekintetében. Abban az esetben, ha törvényi értékhatárt meghaladó bevételt szerez, úgy az értékhatárt meghaladó része 30 %, vagy 50%-át is vegye figyelembe az adó összegének megállapításakor, attól függően, hogy a bevallási időszak "ig" dátuma 2010. május 14. előtti, vagy utáni.

Egyszerűsített vállalkozói adó amennyiben a 25 millió forint bevételi értékhatár átlépését – egyben az adóalanyiság megszűnését – eredményező bevétel legkésőbb 2010. május 14-én befolyik, akkor a felettes rész után is 30 százalék az adó mértéke; amennyiben az adózó bevétele 2010. május 15-én vagy azt követően haladja meg az adóalanyiság feltételként előírt 25 millió forintot, és olyan számlát bocsátott ki, amelyet a 25 millió forint bevételi értékhatár átlépésekor bevételként eddig az időpontig nem szerzett meg, akkor a megszűnésig megszerzett és a törvényben foglaltak alapján, EVA alapba számító együttes összegnek a 25 millió forint feletti részére az adó mértéke 50 százalék.

Feltüntetjük Az I-II-III. negyedévre megállapított adóelőleg összege, Az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg és a feltöltési kötelezettség bevallása Feltüntetjük Az I-II-III. negyedévre megállapított adóelőleg összege, 2010. december 20-áig esedékes, megfizetett feltöltési kötelezettség (Az adóelőleget december 20-ig az adóévi várható fizetendő adóösszegére (100 százalékára)ki kell egészíteni. Amennyiben december 20-ig az adóévi várható adó összege legalább 90%-os mértékben nem került megfizetésre, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözetét 20%-ig terjedő mulasztási bírság terheli.)

bevallásban kell bevallani. Bevallás az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany társasági adókötelezettségéről és késedelmi pótlékáról Az Eva tv. hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban az eva-s időszakot megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség - ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette -, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő eva bevallásban kell bevallani. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

Az általános forgalmi adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása Az Eva tv. hatálya alá tartozó adózónak - az alábbi ügyletek - esetében az általános forgalmiadót az eva bevallásában kell szerepeltetnie és az eva bevallás benyújtására vonatkozó határidőig kell megfizetnie. Vagyon kivonása után A Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybe vett, belföldön teljesített szolgáltatás után Fordított adózás alá eső, belfölditől beszerzett egyes termékek beszerzőjeként, belfölditől igénybevett egyes szolgáltatások igénybevevőjeként, a beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás után

A szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. Amennyiben az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti a hozzájárulás mértékéig. A szakképzési hozzájárulás előlegét is negyedévenként kell megállapítani és az eva előleg fizetésének határidejével megegyezően kell megfizetni. A negyedévenkénti hozzájárulás összegének megállapításakor a tárgynegyedévi csökkentési lehetőség is érvényesíthető.

Beszámoló benyújtása Sztv. hatálya alá tartozó EVA vállalkozás beszámolójának benyújtási határideje: május 30-a. - osztalék kiadása, - pénzkezelés

Iparűzési adó bevallása Minden adóalanynak 05.31-ig 2011 évi kötelezettség bevallása, különbözet befizetése 2012.07.01 – 2013.06.30 közötti előleg bevallása PÉLDA: 2011 évben az iparűzési adó alapja 5.000.000 Ft Az iparűzési adó mértéke 2011-ben 1,8% 2012-ben 1,7% 2013-ben 1,6% 2012. március 15-ig fizetési meghagyás alapján kivetett előleg 50.000 Ft

Példa… 2011 évben (adó: 1,8%) 2012. szeptember 15-i előleg iparűzési adó alapja 5.000.000 Ft Bevallott iparűzési adó: 90.000 Ft 2012. szeptember 15-i előleg Egész évre: 5.000.000 * 1,7% = 85.000 Ft Második félévre: 85.000 – 50.000 = 35.000 Ft 2013. március 15-i előleg 2011. egész évre: 5.000.000 * 1,6% = 80.000 Ft Első félévre: 80.000 / 2 = 40.000 Ft

HIPA megosztás A helyi iparűzési adó alapjának megosztása: 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő adóalapmegosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.

1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén

1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek - termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át

Egyéb megosztási módszer Építőipari tevékenységnél: Az adóalap 50%-át a székhelye, a másik 50 % telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összege alapján kerül felosztásra.

Egyéb megosztási módszer A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.

Köszönöm a figyelmet!