1 II. Országos Múzeumandragógiai Konferencia Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, október 17. A „Képzeletbeli Múzeum” jelenvalósága a modern művészeti életben Meditációk André Malraux koncepciójának aktualitásáról (Kérdésföltevések, tézisek – textusok, teoretikus töredékek) Dr. Habil. Éles Csaba C. Sc. egyetemi docens Debreceni Egyetem, Neveléstudományok Intézete, Andragógia Tanszék

2 Kérdésföltevések, tézisek (1) Milyen mértékben és mélységben, mennyire intenzíven és adekvátan fogadható be elmúlt korok és/vagy térben távolabbi világok kultúrája, (képző)művészete? Ezek a befogadói élmények milyen szerepeket játszanak az alkotófolyamatokban? Mi a képzelet alakító, kiegészítő, kompenzáló, általában veendő alkotószerepe mindkét alapvető esztétikai cselekvésben?

3 Textusok, teoretikus töredékek (1.) „Egy évszázad óta a művészethez való viszonyunk állandóan intellektualizálódik. A múzeum kényszerűen kérdésessé teszi a világnak minden általa összegyűjtött kifejezését, annak megvizsgálását, ami egybegyűjti őket. »A szem élvezetéhez« az iskolák egymásra-következése, látszólagos ellentmondásuk hozzáadta egy személyes keresésnek, a Teremtéssel szemben a világ újraalkotásának a tudatát. Végül is a múzeum egyike azoknak a helyeknek, melyek a legmagasabbrendű fogalmat nyújtják az emberről.” (A. Malraux: A képzeletbeli múzeum, 1947., 1963.) „Művészetünk lényegileg nem is más, mint a világ humanizációja.” (A. Malraux: Két nemzedék, 1943.)

4 Textusok, teoretikus töredékek (2.)   „A nyugati művész új hivatkozási rendszere, akár tisztában van ezzel, akár nem, immár nem a természet vagy pedig a kifejezés igénye, hanem kinek-kinek a maga Képzeletbeli Múzeuma.”   „A Képzeletbeli Múzeum legmagasabb rendű otthona a művészek koponyája, s a művek fennmaradásának zsűrije azoknak a műveknek összessége, amelyeket ki-ki a halál romjai közül választ ki magának.” (A. Malraux: Az obszidián fej, 1974.)

5 Kérdésföltevések, tézisek (2.) Mit jelent korunk (poszt)modern civilizációjában a kulturális, különösen a (képző)művészeti örökség? Hogyan konfrontálódik és viszonyul egymáshoz a tradíció, a konvenció, a mai és a (poszt)modern? Milyen értelemben motiválja a múlt utókorának művészetét (a művészet metamorfózisa művészetté)? Az örökös keresi-választja örökségét, avagy az örökség teszi ezt örökösével? Esetleg a helyes válasz egy harmadik alternatíva: az örökösödési folyamat egy kölcsönhatásokból álló, kölcsönösen egymásra találó, egymást választó kétirányú folyamat?

6 Textusok, teoretikus töredékek (3.)   A Képzeletbeli Múzeum esetében „nem egy-egy ember legkedvesebb műveinek múzeumáról van szó, hanem egy olyan múzeumról, amelynek műkincsei választanak ki bennünket, nem pedig mi őket.”   „Minden ember Képzeletbeli Múzeuma azokból a művekből áll, amelyek jelen vannak a számára.”   „A Képzeletbeli Múzeum szükségszerűen szellemi jellegű. Nem mi élünk benne,. ő él mibennünk.” (A. Malraux: Az obszidián fej, 1974.)

7 Kérdésföltevések, tézisek (3.) Az „Örök Visszatérés” (Nietzsche) és a „kultúrkörök” (Spengler). Mennyiben maradandóak történet- és kultúrafilozófiájuk kulcsfogalmai? Hogyan illeszkedik a Képzeletbeli Múzeum jelensége a globalizáció, az inter- és/vagy multikulturalizáció, egyáltalán a civilizáció és kultúra viszonyának- konfliktusának kérdéskörébe? Milyen a (képző)művészetek viszonya a vallásokhoz, a mitológiákhoz, a mágiához, a rítusokhoz (a mágia metamorfózisa művészetté)?

8 Textusok, teoretikus töredékek (4.)   „A legrégibb korok csaknem valamennyi alkotása olyan civilizációkban született, amelyek nem ismerték a művészet fogalmát. Az istenek és szentek szobrokká változtak: a Képzeletbeli Múzeum lényege a metamorfózis.”   „A Képzeletbeli Múzeum abban dúskál, ami időben és térben a legtávolabb áll tőlünk – Lascaux-tól az Új- Hebridákig, a mágiától a mágiáig.”   „…maguk a művészetek is fölszabadultak: egy évszázad sem telik bele, s a Képzeletbeli Múzeum első Kincstára mind az öt földrészt átfogja.” (A. Malraux: Az obszidián fej, 1974.)

9 Textusok, teoretikus töredékek (5.)   A múzeum „nem ismer sem oltalmazó istenszobrot, sem szentet, sem Krisztust, sem tisztelendő tárgyat, csak dolgok ábrázolásait, melyek különböznek a dolgoktól maguktól, és létjogosultságukat éppen ebből a fajlagos különbségből merítik. A múzeum a metamorfózisok szembesítése.” (Malraux: A képzeletbeli múzeum, 1947., 1963.)   „A művészet világa nem a halhatatlanságé, hanem a folytonos átalakulásé. Manapság a metamorfózis, az átalakulás a műalkotás igazi élete.” (A. Malraux: Ellenemlékiratok. A pokol tornácának tükre I., )

10 A problémák és szövegszemelvények továbbgondolásához jó egészséget kívánva köszöni meg érdeklődő figyelmüket és szíves türelmüket az az előadó, aki könyvei közül az alábbi kettőt tekinti jelen koncepció-értelmezése általánosabb elméleti hátterének: