Őskor/kőkorszak/prehistorikus kor Művészettörténet 1 Őskor/kőkorszak/prehistorikus kor A művészet kezdetei A homo sapiens 40ezer évvel ezelőtt jelent meg a földön. Több 100ezer évig tartott a paleolitikum=őskőkorszak, melynek végén tűnik fel a vadászó, halászó, eszközhasználó és halottait eltemető ember, mely a vallás és a művészet kezdeteit jelenti. A leletek többnyire nyugat-Európából, a Közel-Keletről, és Észak-Afrikából kerültek elő. Mezolitikum=átmeneti kőkorszak i.e.: 15-10 ezer-9ezer Neolitikum=újkőkorszak, csiszolt kőkorszak i.e.: 9000-3000, melyben megtörtént az áttérés a földművelésre, a vándorló törzsek letelepedtek, égetett agyagot használtak, és megszületett a kerámiaművészet. Bronzkor- Közel-keleten, Egyiptomban, Indiában, Kínában megszületik az írás.

Leletek a korszakból: - szakóca, kőbalta, íj-és dárdahegyek - kis ember-és állatalakok, melyek valószínűleg mágikus célokat, vagy termékenységkultuszt szolgáltak, - karcolt, vésett ábrák - barlangrajzok(i.e.: 15-13 ezertől) - keramika-égetett edények, kisplasztikák építészeti emlékek-lakóházak kőből, téglából, dolmenek=álló kőtömbök, melyek tetejére vízszintes kőtömböt helyeztek, -menhirek =álló kőtömbök, sziklába vájt barlangok-ez utóbbiak létrehozásához már fejlett kommunikáció és társadalmi együttműködés volt szükséges. A művészeti tevékenység alapjai: - ábrázolás igénye - díszítés igénye - eszközkészítés - nyomhagyás képmáskészítés, - mágia, halotti kultusz

A wilendorfi vénusz A matriarchális társadalomban az anyáknak volt nagyon fontos szerepük, mivel ők voltak az élet forrásai. Nem véletlen a sok korai vallásban a női istenségek megléte.

A franciaországi Lascaux-i barlang mennyezeti festményei A vágtató, lendületes mozgású állatok ábrázolása jelentős rajzkészségről tesz tanúbizonyságot. Az ábrákat több rétegben, sokszor véséssel is készítették, különböző földpátokat használva, és figyelembe vették a barlang természetes formáját is az állatábrázolásoknál.

A spanyolországi Altamira barlang néhány bölényábrázolása Az őskori sixtusi kápolnaként emlegetett lelőhelyet fantasztikus rajzok sokasága borítja. Sok tudós kételkedik abban, hogy valóban őskori leletekről van szó, olyan jó minőségben maradtak fenn ezek az ábrázolások.

Ugró bölény rajza az Altamira barlangból A barlang ma már nem látogatható, de az ott talált ábrázolásokról másolatot készítettek és ezek megtekinthetőek.

Bölény-Altamira

Ló -Altamira

Lascaux Úgy vélik a barlang szakrális funkciókat látott el, veszélyes állatok (pl: medve, bölény) áldozati helye volt. A rajzok mellett nagy számban látni vonásokat is. Ha valószínűleg tényleges jelentésük nem is volt, felfoghatók mint egy őskori írás példája. A falakon lévő állatok nem a táplálkozási szükségleteket látták el. Keletkezésükkor a környéken nagy számú rénszarvaspopuláció élt, mindennek ellenére mindössze egy ilyen ábrázolás készült. Feltűnő továbbá, hogy a képek se tájat, se növényeket nem ábrázolnak A barlangrajzok többségének a kora nehezen megállapítható a hagyományos kormeghatározási módszerekkel. Pusztán a szénrajzokat lehetett vizsgálni a 14-es szénizotóp vizsgálattal. Ennek eredményeképp 15 000-17 000 évesre teszik a festményeket, azaz az alsó magdaléni korból valók.

Rövidfilm a Lascaux-i barlangról

Afrika-Tassili hegység

Tassili hegység-Afrika

Íjászok-Tassili hegység

Seraf istene

A síró tehén faragás-Afrika, Tassili hegység

. Stonehenge (Wiltshire, Anglia) Salisbury mellett, Wiltshire-ben található Északnyugat-Európa legnagyobb hatású prehisztorikus emléke. A Stonehenge-nek nevezett létesítmény öt, patkó alakban elhelyezett trilitonból (két magas kőáthidalóval) és egy trilitonkoszorúból áll. A nagyon tisztán megmunkált homokkőtömbök a hét métert is elérik, és majdnem ötven tonna súlyúak. Köztük kisebb, de szintén többtonnás „kék kövekből” álló körök állnak. Minden tengely a nyári napfordulópontban fut össze. A 110 méter átmérőjű létesítményt, amely bizonyíthatóan évszázadokig épült, és Kr. e. 2100 körül készült el, a mészkőbe vésett árok veszi körül. Aveburyvel és a megalitkultúra más angliai emlékeivel együtt 1986 óta a világörökség része.

A Piedra Gentil-i dolmen, Spanyolország A hatalmas kőtömbök mozgatásához már szervezett társadalmi forma és fejlett kommunikáció volt szükséges. Ezek az építmények kultikus, vallási, vagy csillagászati megfigyeléseket szolgáló objektumok voltak.

Menhir (magányos kő) Carnac közelében Egyesek szerint fallikus szimbólumok, lehetnek azonban határjelző kövek, ősök lelkének szimbólumai, mások szerint annak kifejezései, hogy az ember függőleges testtartásával kiemelkedik az állatvilágból. Egy másik álláspont szerint csillagászati megfigyeléseket szolgáltak.

Őskori leletek Magyarországon 1976. november 15-én Vértesszőlősőn megnyitották a Magyar Nemzeti Múzeum állandó ősrégészeti kiállítását, a vértesszőlősi előembertelepet. A bemutatott őskori leletek között található az az 1965-ben Vértes László vezette régészcsoport által megtalált 300-350 ezer éves előemberlelet is, amelyet Samu névre kereszteltek. Az 1960-as években a Gerecse-hegység lábánál a Magyar Tudományos Akadémia földrajztudósai komoly kutatásokba kezdtek, amikor véletlenül szenesedési nyomokra és pattintott kovarögökre bukkantak. Pécsi Márton professzor ekkor hívta el Vértesszőlősre a kor legnevesebb magyar régészét, Vértes Lászlót. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként dolgozó Vértes László és kutatócsoportja 1965-ben egy 500 ezer éves őskori településre bukkant. A feltárt leletek között a legnagyobb szenzációt a 300-350 ezer éves Homo erectus nyakszirtcsontja jelentette, amelyet később - egy munkás kérésére - Samunak neveztek el. A régészek feltételezései szerint Samu, a maga 1300 cm3-es agytérfogatával már „intelligens” ember volt, használta a tüzet, kavics eszközöket készített, élelmet pedig elsősorban vadászattal szerzett.

Növénylenyomat mésztufában és emléktábla Samunak

Őskori sír Alsónyék mellett A 2 méterszer 2 méteres sír cölöpszerkezetű, a törzsfőnök nyughelye fölött valószínűleg egy építmény magasodott. Ezt a sír 4 sarkába leásott hatalmas cölöp tartotta. A cölöpök mellé helyezték el az edényeket, amelyekben a halottnak a túlvilági létre szánt ételt és italt helyezték el.

A sír tartalma az elhunyt társadalmi szerepére utal A sír tartalma az elhunyt társadalmi szerepére utal. A leletek között hatalmas csiszolt kőbaltára, kőékre, az ebből az időszakból eddig legnagyobb méretű kőkésre, őstulok szarvra, márvány buzogányfejre, valamint egy csiszolt, formájában már kora rézkori fejszéket utánzó kő harci eszközre bukkantak. "Alakja arra utal, hogy már ismerték a fémfejszéket, de még nem volt fémük és kőből utánozták" - hangsúlyozta Zalai-Gaál István. Mint elmondta, a halott nyakán több száz rézgyöngyből és kagylóból készült ékszert találtak. Kagylóból faragott gyöngysor, korona ékesíti az edényeket is. A kagylók földközi-tengeri eredetűek, az őskori cserekereskedelem útján kerültek ide. Ilyen ékszereket csak a leggazdagabbak vagy a vezetők engedhettek meg maguknak .

Egyéb magyarországi lelőhelyek A Szeleta-barlang szakócái Rudabánya, Onga, Tata, Érd, Subalyuk, Istállóskő