Az érzelmek

Az érzelem jellemzői (Carlson és Hazfield, 1992 nyomán) az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége a kör-nyezetből származik; általában nem ciklikusan jelennek meg; befolyásolhatják, esetleg akadályozhatják a mindennapi viselkedést; a válasz „belülről” irányított; érzésként, érzelemként élik meg; passzív: inkább a környezet hatására adott reakciók (az érzelmeket inkább átéljük, „elszenvedjük”).

Az érzelem fogalma több objektív és szubjektív tényező össz- játéka, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek; az objektív valósághoz fűződő szubjektív viszonyunk tükröződése közvetlen átélés formájában; a bennünket érő környezeti hatásokat ér- tékelő, minősítő lelki jelenségek.

Az érzelem meghatározása 1 (Oatly és Jenkins, 2001) Az érzelmet az okozza, hogy a személy egy fon-tos dologgal, céllal kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy ese- ményt; az érzelmet pozitívnak érzi, ha az ese- esemény segíti és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását. 2. Az érzelem magja a cselekvéskészség és a ter-vek beindítása; az érzelem elsőbbséghez juttat-ja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelye-ket sürgősségérzettel ruház fel – így megzavar-

Az érzelem meghatározása 2 (Oatly és Jenkins, 2001) hat más mentális folyamatokat és cselekvése- ket, vagy versenghet velük. 3. Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentá- lis állapotként éljük át, amelyet néha testi vál- tozások, kifejezések, cselekvések kísérnek.  Az érzelem összetett, többkomponensű esemény, amely cselekvésre sarkall.

Az érzelmek fiziológiai alapja Thalamus és hypothalamus Limbikus rendszer (amygdala) Agykéreg Vegetatív idegrendszer

Az érzelemkiváltás útjai (LeDoux, 1989) Alsó út: inger – amygdala – érzelmi reakció. Felső út: inger – thalamus – szenzoros kéreg (tudato- sulás) – amygdala – érzelmi reakció  E kettősség felelős azért, hogy elszakadhat egymástól az értelmezés (érzelem) és az ér- tékelés (értelem).

Az érzelmi folyamat összetevői 1 Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra mi- lyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos). Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés. Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gon- dolatok a tervekről, arról hogy hogyan küzd- jünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kon- textusértékelés) és a tervek beindítása (cse- lekvéskészség). Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások.

Az érzelmi folyamat összetevői 2 Érzelemkifejezés: testi változások. Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi ál- lapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók. Érzelmi válaszok: 2. Szubjektív élmény 3. Gondolkodási és cselekvési tendenciák 4. Fiziológiai változások 5. Érzelemkifejezés Személy-környezet érintkezés (kiváltó esemény) Kognitív kiértékelés 6. Az érzelemre adott válaszok Az érzelmi folyamat vázlatos rajza Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 417.o.

Az érzelmek klasszikus elméletei 1 Az érzelmek perifériás elmélete – (James-Lange-elmélet) Az elméletből az következik, hogy a különböző érzelmekkel más-más mintázatú testi válaszok járnak együtt. KIR (agykéreg) – ingerület tárgya (érzékelt tárgy)  az érzelemre jellemző vegetatív arousal inger (S) az érzelem szubjektív élménye (érzés) emocionálisan észlelt tárgy – észlelt arousal James-Lange érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 205.o.

Az érzelmek klasszikus elméletei 2 2. Az érzelmek centrális elmélete – (Walter B. Cannon) A James-Lange-elmélet legfőbb kritikusa: - a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az ér- zelmek forrásai legyenek; - a zsigerek viszonylag érzéketlenek, mivel az érzőide- gekkel való ellátottságuk alacsony; - a belső szervi változások mesterséges előidézése nem eredményez érzelmeket; - a zsigerek és a KIR kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben; - a nagyon különböző érzelmi és nem érzelmi állapo- tokban hasonló visceláris reakciók vesznek részt.

Az érzelmek klasszikus elméletei 3 periféria – specifikus zsigeri- szomatikus változások KIR (szubkortikális agyi területek) inger (S) kéreg - az érzelem szubjektív élménye az agykéregben Cannon-Bard érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 206.o.

Az érzelmek klasszikus elméletei 4 3. Az érzelem kéttényezős elmélete – (Schachter és Singer) az arousal más forrásai általános vegetatív arousal az érzelem szubjektív élménye (érzés) inger (S) az arousal kognitív kiértékelése más információk Schachter-Singer érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 207.o.

Az érzelmek klasszikus elméletei 5 Az elmélet két sajátossága: - az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel; - amennyiben a megnövekedett arousalra nincs kielégítő magyarázat, akkor a környezetben keressük azt. 4. Kiértékelés elméletek – az arousal semlegességét hangsúlyozzák az érzelem szubjektív élménye (érzés) inger (I) kognitív kiértékelés

Az érzelmek klasszikus elméletei (6) 5. Facialis feedback hipotézise - (Tomkins, 1962) mimikai visszacsatolás elmélete Az érzelem szubjektív élményét meghatározza az arckifejezés által okozott fiziológiai vissza- csatolás. (Alátámasztja azt az elképzelést, hogy az érzelemkifejezés fontos az érzelem szubjek- tív élményének kialakulásában.)

Az érzelmek funkciói 1 (Rolls, 2000, Plutchick) Evolúciós funkció (növelik a faj és az egyed túlélési valószínűségét):  felkészítik a szervezetet a válaszra azáltal, hogy egy- részt kiváltják a szervezet fiziológiai aktiválását a cse- lását a cselekvésre (fenyegetettség  harc), más- másrészt a kritikus helyzetekben kész, feltehetően a- daptív választ hívnak elő;  fontos szerepet játszanak a fajtársak közötti kommu- nikációban (az érzelem kifejezésen keresztül jelzést szolgáltat a jövőbeni cselekvésre vonatkozó szándék- ról).  erősítik és szabályozzák a társas kapcsolatokat.

Az érzelmek funkciói 2 (Rolls, 2000, Plutchick) Befolyást gyakorolnak a kognitív folya- matokra azáltal, hogy elősegíthetik és támogathatják az információfeldolgo- zást:  az aktuális hangulat befolyást gyakorol a figyelemre, az észlelési, tanulási és az emlékezeti folyamatokra;  a régi emlékek felidézése is aktiválhatja a hozzákap- csolódó érzelmi állapotot.

Az érzelmek funkciói 3 (Rolls, 2000, Plutchick) Fontos szerepet töltenek be a viselke- désszabályozásban:  szerepet játszanak az inger-válasz mechanisztikus kapcsolat lazításában és irányítják, illetve kiválaszt- ják a számunkra kedvezőbb cselekvéseket;  cselekvésre késztetnek, azaz motiválnak  célirá- nyos viselkedés (az elképzelt jövőbeni lehetőségek- hez kapcsolódó érzelmek cselekvésre mozgósítanak, vagy éppen eltántorítanak tőle);  szerepet játszanak a viselkedés fenntartásában, a ki- tartásban és a célok elérésében;  az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelen- tést nyújtanak a cselekvésről és annak eredményé- ről, befolyásolva ezzel a későbbi viselkedést.

Az érzelmek osztályozása1 Forrásuk szerint  alapérzelmek  magasabb rendű érzelmek Tartalmuk szerint  morális érzelmek  intellektuális érzelmek  esztétikai érzelmek  praxikus érzelmek

Az érzelmek osztályozása2 Az érzelmek polaritása szerint  pozitív-negatív dimenzió  aktivitás-passzivitás dimenzió  feszültség-kisülés dimenzió A kiváltó helyzetekkel kapcsolatosan Az élethelyzetekkel kapcsolatos kog- nitív kiértékelés elemei szerint

Az érzelmek dinamikája Hangulat Indulat Szenvedély

Az érzelmek kifejezése Darwin  az érzelmek kifejezésének és felfogásának képessége velünk születik  az alapvető érzelemkifejezések egyeteme- sek  az érzelmek kifejezését a kultúra, a nevelés erőteljesen befolyásolja Ekman  ún. faciális feedback

Agresszió Agresszió = fajon belüli , szándékos károkozás. Az agresszió fajtái:  a közösség szempontjából:  antiszociális (közösség ellen irányuló),  proszociális (a közösség és az egyén érdekeit szolgáló - az adott társadalmi normáknak megfelelő),  a cél elérésére irányuló – instrumentális,  fájdalomokozásra irányuló – indulati.

Agresszióelméletek (1) Hidraulikus elmélet – Freud halálösztön énre irányul (autoagresszió) külső tárgyra (valódi agresszió) felhalmozódott pszichikus energia szorongás agresszió Katarzis: robbanásszerű kitörés, megtisztulás (csökken a feszültség, de teljes mértékben nem lehet megszüntetni az impulzusokat)

Agresszióelméletek (2) 2. Frusztráció-agresszió hipotézis

Agresszióelméletek (3) 3. Az agresszió mint tanult válasz – szociális tanuláselmélet (Bandura) függőség teljesítmény visszavonulás és lemondás agresszió pszichoszomatikus tünetek „önérzéstelenítés” drogokkal konstruktív problémamegoldás kellemetlen tapasztalatok emocionális arousal A viselkedés elővételezett következményei ösztönzők Az agresszió tanuláselméleti megközelítése Forrás: Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 443.o.

Agresszióelméletek (3) Az elmélet jellemzői: a megerősítés + kognitív folyamatok együttes figyelembe vétele; a megfigyelésen alapuló behelyettesítő tanu- lás jelentősége; az agressziót tanult válasznak tekinti; az agresszió csak egy a frusztráló helyzetekre adott lehetséges válaszok közül; az agresszió, mivel nem rendelkezik a készte- tések tulajdonságaival, a viselkedés elővéte- lezett következményei befolyásolják.