Munkavédelmi technikus képzés Foglalkozás-egészségügy alapvető feladatai

Foglalkozás élettan A fizikai- és a szellemi munka fogalma A megterhelés és az igénybevétel összefüggései Az energia forgalom mérése, a fizikai munka osztályozása Hőterhelés

Kémiai ártalmak Általános rész Méreg fogalma, toxicitás meghatározása Mérgek felszívódása, hatásmechanizmusa, kiürülése Foglalkozási mérgezések általános jellemző

Kémiai ártalmak Részletes rész Fémmérgezések Oldószermérgezések Gázmérgezések Egyéb mérgezések

Porártalmak A munkahelyi porképződés főbb forrásai A por jellemzői Ásványi porok és a szerves porok által létrejött elváltozások

Zajártalmak Az ipari zajok jellemzői, előfordulásuk, hatásuk az emberi szervezetre

Vibrációs ártalom A helyileg ható vibráció és az egésztest vibráció differenciálása A vibrációs ártalom kialakulása, tünetei, megelőzése

Keszon ártalom A légnyomás változás okozta megbetegedés oka, előfordulása A heveny és az idült ártalom jellemzői

Sugárártalom Ionizáló sugárzások Nem ionizáló sugárzások

Foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció Bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás

Foglalkozás-egészségügyi ellátás Szakmai, munkaköri és személyi higiénés alkalmasság Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok fajtái Specifikus szűrővizsgálatok

Foglalkozás élettan Alkalmazott élettani tudomány, amely a foglalkozási tevékenység és a munkahelyi környezet okozta megterheléssel szemben kialakuló humán alkalmazkodást vizsgálja. Fizikai munka osztályozása (a munkavégzéshez szükséges energiaforgalom alapján) [3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM r. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről]: könnyű közepesen nehéz nehéz Dinamikus és statikus izommunka megterhelés → igénybevétel → kifáradás, kimerülés → foglalkozási betegség Szellemi munka: különböző eredetű információk tudatos feldolgozása és a feldolgozás eredményének tárolása, illetve továbbítása.

Hőmunka A dolgozó szervezetét a fizikai munkán kívül a környezeti hőmérséklet is terheli. Klíma: a külső környezet fizikai jellemzőinek összessége. A klíma állapotjelzői: száraz hőmérséklet páratartalom légáramlás sebessége sugárzó hő A maximálisan megengedett effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletek [3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM r. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről]: szellemi munkánál 31 °C könnyű fizikai munkánál 31 °C közepesen nehéz fizikai munkánál 29 °C nehéz fizikai munkánál 27 °C Hőmunka okozta egészségkárosodások: - heveny elváltozások - idült ártalmak Megelőzés: - műszaki, - munkaszervezés, - egyéni védelem, - orvosi alkalmassági vizsgálat

Keszonártalom Kialakulása: Fokozott nyomás alatt a szövetek (vér is) nitrogénnel telítődnek és hirtelen légköri nyomásra visszatérve a gáz buborék formájában kiválik a folyadékból (vérből, szövetnedvből) és/vagy az ereken belül vagy azokon kívül a szövetekben megáll és érelzáródást okoz. Előfordulása: híd- és alagútépítők, búvármunkák, magassági repülők. A légköri nyomásváltozás okozta megbetegedések Barotrauma Heveny keszonbetegség Idült keszonbetegség Megelőzés szabályszerű be- és kizsilipelés [6/1987.(VI.24.) EüM r. a keszonmunkáról] műszaki, munkaszervezési, orvosi alkalmasság, oktatás, felvilágosítás.

Vibráció A periodikus rezgőmozgást végző gépek rezgése a velük kontaktusban levő emberre is ráterjed. A vibráció jellemzői: a frekvencia, az amplitúdó, a szöggyorsulás, a rezgés szabályos, vagy szabálytalan jellege, a rezgés iránya, a rezgés energiája. A vibráció szervezetre gyakorolt hatása függ: a rezgés frekvenciájától, a szöggyorsulástól, a munkakörnyezettől, az expozíciós időtől, a dolgozó egyéni érzékenységétől.

A vibráció fajtái: 1. Helyileg ható Előfordulása: préslégszerszámok, fúrógépek, fűrészgépek használata stb. Szervezetre gyakorolt hatása: csont- és izületi elváltozások, érrendszeri elváltozások, idegrendszeri elváltozások. 2. Egész testre ható Előfordulása: mezőgazdasági gépek használata, munkagépkezelők stb. Szervezetre gyakorolt hatása: gerincbántalmak, belső szervek károsodása, idegrendszeri panaszok. Megelőzés: műszaki, munkaszervezési, orvosi alkalmassági vizsgálat, egyéni védelem. [ 22/2005.(VI.24.) EüM r. a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről ]

Zajártalom A gépek rezgései a levegő hullámok útján terjednek és hangok formájában érik az emberi szervezetet. Hangok fajtái: infrahangok 16Hz alatt hallható hangok 16 - 20000 Hz ultrahangok 20 kHz - 10 MHz Az ipari zaj fizikai jellemzői: hangnyomásszint (dB), frekvencia (Hz), időbeli lefolyás - állandó zaj - változó zaj - fluktuáló zaj - intermittáló zaj - impulzív zaj - impakt zaj Zajexpozíció előfordulása: textil-, nyomda-, fémipar, fémmegmunkálás, gépgyártás, erdőgazdaság, asztalos- és bútoripar

Zaj okozta halláskárosodás, elváltozások: hallásadaptáció halláskifáradás hangtrauma heveny akusztikus trauma dörejártalom elhúzódó akusztikus trauma Megelőzés: műszaki (zajkeltő gépek megfelelő alapozása, burkolása, elhatárolása, karbantartása) munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció megszűntetése) egyéni védelem orvosi alkalmassági vizsgálat (szűrőaudiometria!) [66/2005.(XII.22.) EüM r. a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről]

Sugárzások Fajtái: - ionizáló (az anyagon áthaladva a semleges atomokat ionokra bontja) - nem ionizáló (az anyagon történő áthaladásuk vagy elnyelődésük közben nem ionizálják az atomokat) 1. Nem ionizáló sugárzások: ultraibolya infravörös látható fény lézer elektromágneses hullámok rádióhullámok Mikrohullámok 2. Ionizáló sugárzások: korpuszkuláris (alfa, béta, neutron) elektromágneses (gamma, röntgen)

Lefolyásának szakaszai: kezdeti állapot lappangási állapot 2.1. Korai sugárártalmak Lefolyásának szakaszai: kezdeti állapot lappangási állapot betegség állapota lábadozás szakasza 2.2. Késői sugárártalmak bőrelváltozások, szemlencse hályog, magzatkárosodás, ivarmirigyek károsodása, daganatos megbetegedések. Megelőzés: műszaki (árnyékolás, biztonsági- és jelzőrendszerek) munkaszervezés (expozíciós idő korlátozása) egyéni védelem orvosi alkalmassági vizsgálatok [50/1999.(XI.3.) EüM r. a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről]

Porártalmak Porfajták: szerves szervetlen → ásványi → kristályos vagy amorf → nem ásványi Porexpozícióval járó iparágak: bányászat, építő- és építőanyagipar, vasipar, textil-, fa- és szőrmeipar, malomipar, dohányipar, mezőgazdaság Szervezetbe jutás: légutakon keresztül szájon át Porok sorsa a szervezetben: 20 µm-nél nagyobb szemcsék az orrüreg nyálkahártyáján leülepednek 10-20 µm közöttiek a felső légutakban megtapadnak 5-10 µm közöttiek a gégébe és az alsó légutakba kerülnek 5 µm-nél kisebb szemcsék a léghólyagocskákba jutnak Megelőzés: műszaki (zárt technológia, automatizálás, szellőztetés) munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció megszűntetése) egyéni védelem orvosi alkalmassági vizsgálat oktatás, felvilágosítás [25/2000.(IX.30.) EüM-SzCsM e.r. a munkahelyek kémiai biztonságáról]

Kémiai ártalmak Méreg: az az anyag illetve készítmény, amelyek viszonylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai, kémiai vagy fiziko-kémiai hatásukkal a szervezet életfolyamatait megzavarják, átmeneti, tartós vagy maradandó károsodást okozva. Szervezetbe jutás: bőrön át légutakon keresztül szájon át szemen keresztül Mérgek csoportosítása: eredetük szerint (pl. növényi, állati, ásványi) hatásspektrum szerint - széles spektrumú - szűk spektrumú, vagy szelektív szervezetbe jutás módja szerint (érintőmérgek, légzésmérgek, gyomormérgek) Mérgezések eredete: szándékos véletlen közvetett foglalkozási

Mérgezés lefolyása: heveny félheveny idült Mérgezés tünetei: helyi általános Mérgezés szövődményei: elkerülhető elkerülhetetlen Megelőzés: műszaki (zárt technológia, automatizálás, szellőztetés) technológiai (mérgező hatású anyag kiváltása nem mérgező vagy kevésbé mérgezővel) munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció megszűntetése) egyéni védelem orvosi alkalmassági vizsgálat oktatás, felvilágosítás, személyi higiéne [25/2000.(IX.30.) EüM-SzCsM e.r. a munkahelyek kémiai biztonságáról]