Az ökológiai gazdálkodás fogalma:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Advertisements

Új Védjegy tanúsítja a magyar sertéshús kiváló minőségét
„Hungarikum” ELIT Klaszter Ülés Minőség biztosítás/minősítés alapjai Prof. Dr. Szigeti Jenő egyetemi tanár, intézetigazgató Szarvas
A védjegytörvény és a jogharmonizáció Dr. Fazekas Judit Európai Uniós és Büntetőjogi Szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest, 2007.
HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Az ökológiai gazdálkodás előírásai és a feldolgozás
A hamisított és illegális növényvédő szereknek HuCPA.
Stratégia és minőségügy KERESSÜK MEG A MINŐSÉG 3 LEGJOBB SZINONÍMÁJÁT!
Kereskedelem Szakmacsoport
A környezetirányítás jogszabályi háttere
A környezetbarát növénytermesztés
Termesztő berendezések alatti növényvédelmi munkák.
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
Biogazdálkodás.
Minőségbiztosítás és tanúsítás
Előnyök és alkalmazási területek
A fogyasztók tájékoztatása
Dr. Szilágyi János Ede ME-ÁJK december 2.
Az elektronikus aláírás állami elismerése
Az állattartó telepek nyilvántartásainak szabályos vezetése
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM A HULLADÉK.
Biogazdálkodás. Maga az elnevezés országonként változik (organikus, ill. szerves, biológiai, ökológiai stb.), lényegében azonban ugyanazt jelenti: olyan.
Bioélelmiszerek Készítette: Sorbán Sarolta
Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola
SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
Fontos élelmiszerjogi szabályok KKV szemszögből. Szabályok a mindennapokra Ami egy KKV-nak nehezebb – Címkézés – Állítások – Fogyasztóvédelem – Nyomonkövethetőség.
Tisztelettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! Nagy Endre bányafelügyeleti főmérnök Pécsi Bányakapitányság Nagy Endre bányafelügyeleti főmérnök Pécsi.
B I O F A R M Integrált ökogazdálkodási K+F EU programok, állatbarát lovarda és regionális nagytestű állatkórház
Biopeszticidek Készítette: Pásztor András március 22.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
AZ ÉLELMISZER MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A TERMÉKELŐÁLLÍTÁS SORÁN
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Bioenergiák: biodiesel, alga olaj
A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE
A hamisított és illegális növényvédő szereknek HuCPA
A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai
Tájékoztató A hígtrágya kijuttatásával és tápanyagként történő hasznosításával kapcsolatos talajvédelmi előírások betartásáról és az adatszolgáltatási.
1169/2011/EU jelölési rendelet
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Minőségbiztosítási ismeretek
Környezetvédelem.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Fekete – fehér. Igen – nem
Az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályok
Fenntartható tápanyag-gazdálkodás –energianövények
Szőlészeti és borászati szabályozás. Szabályozás feladatai ► Áruk szabad mozgását és a versenysemlegességet biztosítani (borászati eljárások, jelölés,
Tápanyagutánpótlás az ökológiai gazdálkodásban. Szerves anyag tápanyag 1. Humifikáció szerves anyag + talajlakó állatok felaprózódás = növényi anyagot.
Talajművelés szerepe az ökológiai gazdálkodásban.
Mezőgazdasági termékek élelmiszerbiztonsága Az élelmiszer-biztonság hazai jogforrási és ellenőrző szervei.
Környezetvédelem és vízgazdálkodás Mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosítása.
Biokiskert méreg nélkül. Mit érdemes termelni? Általában megbízható: gabonafélék, hagyma, káposzta, burgonya, brokkoli, padlizsán, spenót, póréhagyma,
A VÉDJEGY Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szép Erika.
Agrár-környezetgazdálkodás Állattenyésztés környezeti hatásai.
Ö kológiai termékek jelölése Juhász Ágnes NÉBIH ÉTbI Élelmiszer-forgalmazás Felügyeleti Osztály
Ökológiai állattenyésztés
Keményítőiparok (kukorica, burgonya, búza) Cukorgyártás
Agrár-környezetgazdálkodás
A biológiai energia-transzformáció társadalom-gazdasági vetületei
Előadó: Kujáni Lászlóné Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az SZMBK Intézményi Modell
A védőkesztyűk új szabályai
Előadás másolata:

Az ökológiai gazdálkodás fogalma: Szintetikus műtrágya és növény védőszer nélküli Szerves tárgyázás Biológiai növényvédelem Természetes biológiai ciklusokon alapuló gazdálkodás /új minőség/ Előadó: Dr. Frank József MTA Doktora

Az ökológiai gazdálkodás főbb alapelvei /új szemlélet/ Zárt, helyi forrásokra épülő gazdálkodás Hosszú távú talajgazdálkodás Az erózió, tápanyagkimosódás, növényvédőszer maradványok minimalizálása A termékek tápértékének biztosítása Fosszilis energia használatának minimalizálása Az állatok fiziológiai és etológiai igényeinek kielégítése A termelői kör megélhetésének biztosítása Állattartás nem használ hormonokat, antibiotikumokat /csak járvány esetén használ/ Elutasítja a GMO-t a növény- és állattenyésztésben Megőrzi a biodiverzitást

Az átállási és ökológiai szántók vetésszerkezete, 1998 Megnevezés Az átállási szántók Vetésszerkezet (%) Az ökológiai szántók vetésszerkezete (%) Ugar, parlag 4 1 Egyéb ipari növények 3 Zöldségek 2 Gyógy- és fűszernövények Őszi búza 26 29 Egyéb gabonafélék 13 11 Héjnélküli olajtök 15 Napraforgó 12 Lucerna 9 5 Egyéb pillangós 10 7 Kukorica Összesen 100

A minőség fogalma: A minőség leírása: a minőség = szép, jó, igaz → köznyelv a minőség = a minősítő személy értékítélete → filozófia a minőség = átadott érték → minőségügy A minőség leírása: a termelési és fogyasztási folyamatban érdekeltek igényeik kielégítésére mennyi értéket kapnak.

A minőség az érdekeltek megelégedettségére vonatkozó értékítélet A termelési és a fogyasztási folyamatok minősége SIKER NYERESÉG IGÉNYKIELÉGÍTÉS VÉDELEM VÉDELEM SERKENTÉS A TÁRSADALOM ÉRTÉKÍTÉLETE A TERMELŐ ÉRTÉKÍTÉLETE A FOGYASZTÓ ÉRTÉKÍTÉLETE KÖRNYEZET TERMELÉSI FOLYAMAT FOGYASZTÁSI FOLYAMAT TERMÉK Nem a terméknek, hanem a termelési és fogyasztási folyamatoknak van minősége. A termék a minőség megtestesítője.

A minőség az érdekeltek értékrendjétől függő szubjektív fogalom A minőségügyben van megfelelőség is, ami nem azonos a minőséggel. Jellemző Minőség Megfelelőség Fogalma elsődlegesen szubjektív objektív dimenziója érték naturális tulajdonságtípusa funkcionális leíró mérhetősége nehezen könnyen jelentősége alapvető másodlagos

A termelési és fogyasztási folyamat biztonsága A termelés kritikus pontjainak ellenőrzése - önellenőrzés - hatósági ellenőrzés A fogyasztás biztonsága → fogyasztásvédelem

Minőségügyi szabályozási rendszernek két összetevője van. I. Nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer Ökogazdálkodást szabályozó 2/2000 FVM-KÖM együttes rendelete: az alapkövetelményekről a termeléshez felhasználható anyagokról és a felhasználás feltételeiről a feldolgozáshoz felhasználható nem mezőgazdasági eredetű adalék és segédanyagokról a nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági anyagok felhasználási feltételeiről elismert ellenőrző szervezetek feladatairól és intézkedéseiről a termék tanúsításáról

Az ökológiai növénytermesztés alapkövetelményei 1. Átállási időszak - legalább két év - évelő kultúrákban három év 2. Talajkezelés - hüvelyesek, zöldtrágya vetésforgóba illesztése - ökológiai állattartásból származó istállótrágya - kivételesen az ellenőrző szervezet egyetértésével használható talajjavító és trágya anyagok

Ökológia termelésben kivételesen használható ásványi anyagok Ásványi eredetű anyagok - puha, földszerű nyersfoszfát - alumínium-kalcium foszfát csak lúgos talajokon - bázikus salak - nyerskálisók (pl. kainit, szilvinit) - magnéziumsó-tartalmú káliumszulfát nyers kálisóból kinyert, kimutatott káliumhiánynál - természetes eredetű kalcium-karbonát (pl. kréta, márga, mészkő, algamész, foszfát-kréta stb.) - kalcium- és magnézium-karbonát (pl. magnéziummész, magnéziummészkő-liszt, dolomit stb.) - cukorgyári mésziszap - magnéziumszulfát (pl. kieserit) - kalcium-kloridos oldat levélkezelésre, almafáknál kimutatott kalcium-hiánynál - kalciumszulfát (gipsz) kizárólag természetes eredetű - elemi kén - nátrium-klorid kizárólag kősó - agyagásványok (pl. bentonit, vermiculit) - kőzetlisztek (pl. kvarcliszt, bazaltliszt, zeolit, perlit)

Ökológiai termelésben kivételesen használható szerves anyagok Szerves vagy szerves-ásványi eredetű anyagok - istállótrágya extenzív állattartásból, állati ürülék és növényi anyag (alom) keveréke, állatfaj megjelölésével - szárított istállótrágya és baromfitrágya állatfaj megjelölésével - állati ürülékből készült komposzt (baromfitrágyát és komposztált istállótrágyát is beleértve) állatfaj megjelölésével - folyékony állalti ürüléke (hígtrágya, trágyalé) - folyékony állati ürülékkel (hígtrágyalé, trágyalé) felhasználás megfelelő kezelés (fermentáció, hígítás után) - háztartási komposzt külön gyűjtött háztartási hulladékból; csak növényi és állati eredetű hulladékok; zárt gyűjtőrendszerekből - alginit - tőzeg kertészeti kultúrákban - gombakomposzt - gilisztaürülék, gilisztakomposzt - guanó - növényi eredetű komposzt - állati eredetű termékek és melléktermékek: vérliszt , csontliszt, húsliszt, pataliszt, szaruliszt, csontszén, halliszt, toll- és szőrőrlemény, gyapjúszőr,szőrmerészek tejtermékek - növényi eredetű termékek és melléktermékek: olajosmag-pogácsa, kakaóhéj, malátacsíra(sörtörköly) kókuszrost, melasz törköly, cefre vagy cefrekivonat kivéve ammóniumcefre alga és belőle készült termékek kizárólag és közvetlen úton a következő módon kinyert: a. fizikai kezelés, szárítást, fagyasztást és őrlést is beleértve; illetve b. kivonás vízzel,savas vagy lúgos vizes oldattal; c. fermentációval; fűrészpor és faforgács kivágás után kémiai úton nem kezelt fából, fakéreg komposzt kivágás után kémiai úton nem kezelt fából, fahamu kivágás után kémiai úton nem kezelt fából, növényi kivonatok és preparátumok biodinamikus preparátumok

Kártevők, betegségek, gyomok elleni védekezés lehetséges módszerei - rezisztens, toleráns fajták termesztése - vetésforgó alkalmazása - rendszeres talajművelés - biológiai módszerek alkalmazása - fizikai gyomirtással, gyomszabályozással - kivételesen használható anyagok

Biológiai módszerek alkalmazása Biológiai és biotechnikai módszerek - rovarok elleni védekezés természetazonos feromonokat tartalmazó csapdákkal és/- vagy légtérterítéssel, - növényi és állati eredetű riasztó anyagokkal, - természetes ellenségekkel, ilyenek pl. a fürkészdarazsak, rablóatkák, rablópoloskák, gubacsszúnyogfélék, katicabogár, nematódák, - természetes mikroorganizmusokkal, ilyen pl. a Bacillus thuringiensis, granulóz vírus és rovarpatogén gombákkal (géntechnológiával nem módosított szervezetek), - hidrolizált fehérjék (csak csalogatásra), - mechanikus védőeszközökkel, ilyenek pl. a védőhálók, csigák elleni kerítések, enyvezett műanyagcsapdák, enyvezett övek, - sterilizációs módszerrel.

Kórokozók elleni készítmények alkalmazásainak lehetősége az ökotermesztésben Kórokozók elleni készítmények (fungicidek, baktericidek) - kénkészítmények, - szervetlen rézkészítmények (rézoxid, rézhidroxid, rézszulfát, rézoxiklorid), kovaföld, kőpor, - lecitin (genetikailag nem módosított szervezetből), - növényi olajok, - kálium-permanganát (szőlő- és gyümölcskultúrákban), - kalcium-poliszulfid (csak téli lemosó permetezésre szőlő- és -gyümölcskultúrákban).

Állati kártevők ellen használható készítmények az ökotermesztésben Állati kertevők elleni készítmények (inszekticidek, akaricidek) - kénkészítmények, - azadirachtin Azadirachta indica növényből (Neem-kivonat), - piretrinek (Chrysanthemum cinerariaefoliumból extrahált készítmények), - Quassia kivonat Quassia amarából, - Rotenon kivonatok (Derris sp., Lonchocarpus sp. És Therphrosia sp), - Növényi olajok, ilyen pl. a menta-, fenyő-, kömény-, repceolaj, - Paraffinolaj, - Ásványolajok (csak kivételes esetekben szőlő- és gyümölcskultúrákban), - Káliszappanoldatok, - Kalcium-poliszulfid (csak téli lemosó permezetésre szőlő- és gyümölcskultúrákban), - Piretroidok (csak deltamehrin vagy lambdacyhalothrin csapdában, speciális csalogató anyagokkal, Ceratitis capitata ellen), - Diammónium foszfát (csak attraktánsként csapdában), - Metaldehid (csigák ellen csapdában a magasabb rendű állatokat riasztó anyaggal együtt).

Ökológiai gazdálkodás szempontjai az állattenyésztésben Tartási és tenyésztési módok A takarmányozás főbb kérdései, különös tekintettel: a táplálékláncba történő illeszkedésre, az önellátásra, az igényelt takarmány helyben, lehetőleg az állattenyésztő által történő megtermelésére, a legeltetésre,mint a ökogazdálkodáson alapuló állattenyésztés egyik legfontosabb alapjára, együttműködésre a növénytermesztéssel (takarmányvásárlás, melléktermékek felhasználása). 3. Az ökológiai állattenyésztés főbb formái: a) családi gazdaság (esetenként specializáció), b) bemutató gazdaság c) természet- és tájvédelmi területek, d) kiegészítő állattartás

Ökológiai feltételrendszer Tartási mód: természetes környezet, ahol az állat magatartási (viselkedési) formáit kötetlen, kényszermentes környezetben megvalósíthatja. /Férőhely és terület mérete/ Takarmányozás: a természetes vagy termesztett takarmány, csak a szükséges kezeléssel (darálás, roppantás, keverés, szecskázás). Esetenként gépesített kiosztás, adagolás; Fejés: gépi úton, kíméletesen, környzetszennyezés nélkül (állásban vagy fejőházban, keverés vízzel, a tőgy természetes alapú anyaggal történő fertőtlenítése stb.); Szaporítás: természetes fedeztetés,esetleg mesterséges termékenyítés, a hormonkezelés mellőzése; Szállítás: kíméletesen, de az állat-egészségügyi rendelkezések /hatósági előírások) betartásával.; Vágás: a legkisebb szenvedéssel, a szükséges, a szükségtelen, durva beavatkozás (hajtás, tömörítés, ütés) kerülendő, illetve tilos; Ivartalanítás: fizikai úton, felesleges fájdalomokozás nélkül.

Mit ellenőriz az ellenőrző szervezet? A termelés helyszínét és lokalitását A termelési tervet A beszerzett v. alkalmazott termékek dokumentációját (pl. vetőmag stb.) A termelés folyamatának dokumentációját /különösen a vegyszernaplót/ Tárolás biztonságát Szállításkor a csomagolást és jelölést, szállítási okmányokat A felelős személy tevékenységét

Mi kísérli az exportra kerülő termékeket? Magyar Ökológiai Termelést Ellenőrző Rendszer A tanúsítást kiállító szervezet (név, cím, kódszám) A tanúsítvány hivatkozási száma A termék exportőre (név és cím) Ellenőrző szervezet (név, cím, kódszám) A termék előállítója vagy forgalmazója (név és cím) Feladó ország A termék címzettje Rendeltetési ország Rendeltetési hely címe A termék kereskedelmi neve, szállítóeszköz, megjegyzések Bruttó tömeg (kg) Nettó tömeg (kg) Lehetséges egységek A tanúsítvány kiállító szervezet tanúsítja,hogy a fent nevezett terméket a ökológiai gazdálkodás- EU szabályaival összhangban a Tanács 2092/1991/EGK rendelete átvételével készült – 140/1999. (IX.3.) Korm. rendelet és a 2/2000. (I.18) FVM- KöM együttes rendelet szerint állították elő, a 4. pontban nevezett szervezet ellenőrizte. Kiegészítő nyilatkozat (ha szükséges) A tanúsítvány kiállításának helye

II. Vállalati minőségbiztosítási rendszer a piac oldaláról Mérés – laboratórium / pl. kalibrálás/ Szabvány Jogi szabályozás – minőségirányítási rendszerek

Feldolgozó vállalkozás esetén szükséges a minsőségirányítási rendszer Vállalati célrendszer – jövőkép, stratégia Éves üzleti terv Vállalati minőségpolitika Minőségügyi vezető Vezetői elkötelezettség Minőségügyi terv /éves/

A vállalati minőségszabályozási rendszer Termelési folyamatszabályozás Termelési dokumentáció Termelési folyamatellenőrzés

Mi a védjegy? Védjegy jellemzői: Termékhez, szolgáltatáshoz kötődő másoktól megkülönböztető árujelző, mely az áru tulajdonosát védi a piaci konkurensektől. Használata az áru értékét növeli. Védjegy jellemzői: védhető grafikai ábra, szó, szlogen, lógó, ábra leghatékonyabb minőségjelző, reklám funkciójú versenyeszköz kizárólagos jogot ad védjegy használatára korlátlan ideig fenntartható EU-s oltalomra is van lehetőség Nincs felszólalás Lajstromozás VIZSGÁLAT formai; abszolút Elutasítási okok: KUTATÁS Korábbi jogokT Felszólítási Eljárás relatív elutasító okok miatt Bejelentési nap elismerése Közzététel Felszólalás elutasítása Törlés Felszólalásnak helyt adnak Jogorvoslat Kutatási jelentés 3 hónapos Felszólalási időszak

Ki lehet védjegy jogosult? Cég Természetes személy A védjegyeket a Magyar Szabadalmi Hivatal vizsgálja és regisztrálja . A védjegy 10 évig érvényes. Mi a védjegy bitorlás? - következményei: - kérhet(i) bírósági határozatot / a védjegy tulajdonos - bitorló eltiltását oldaláról/ - bitorlásban érintett termékek lefoglalását - kártérítés fizetését - vámhatóság intézkedését

Köszönöm figyelmüket!