A hatvanas években merült föl az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Elkezdett működni 1969-ben az ARPANET, és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között ben megszületett az első program ben jelent meg először az "Internet" kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban ban az ARPANET-ből leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet pedig az első Internetes féregvírus-járvány (worm) éve volt. Több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbit/s-ról 45 Mbit/s-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. „Vint” Cerf amerikai matematikus és informatikus, akire általában az Internet egyik alapító atyjaként hivatkoznak. Kulcsszerepet töltött be a TCP/IP protokollkészlet megalkotásában. Az „Internet Társaság” (Internet Society, ISOC) alapítója volt 1992-ben, amelynek célja az Internet-elérés és - használat terjedésének elősegítése. Az ISOC első elnökeként 1999-ig töltötte be a posztját.

A 80-as évek végén hasonló elvek alapján számos országban szerveződtek gerinchálózatok. A WWW a svájci részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. A Világháló (World Wide Web) pontosabban a HTML, a HTTP protokoll kifejlesztője. Az első weblap, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársaként készített (és általában is az első) a Ez az oldal először augusztus 6-án került ki, és arról szólt, hogy mi az a Világháló, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább.

Az Interneten nincsen központ, nincs "egy" központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával. Az Internet cím felépítése. Az Internetcím négy, pontokkal elválasztott számcsoport xxx.xxx.xxx.xxx Az egyes számcsoportok 0-tól 255-ig vehetnek fel értékeket, így elvileg több mint 4 milliárd darab számítógép azonosítására van lehetõség. Az IP a címek könnyebben megjegyezhetők, ha az egyes számítógépekhez neveket rendelnek. Ezt a rendszert DNS-nek (Domain Name Service) nevezik. A domain név részei: - számítógép címbõl (pl.: ujhelyi); - számítógép-hálózat cím (pl.: sulinet). - legfelsõ szintű domain, vagyis az, amelyik a névben a jobb szélén áll, szervezeti egységet vagy földrajzi nevet jelent. a.) Szervezeti egységek: - com: kereskedelmi szervezet; - edu: oktatási intézmény; - net: hálózati erõforrás; - mil: katonai szervezet; - org: non-profit szervezetek b.) Földrajzi egységek: - at: Ausztria; - de: Németország; - hu: Magyarország

A böngésző programok programok képesek a különböző programozási nyelveken, vagy a Html- kódban megírt oldalakat megjeleníteni. Manapság sokféle böngésző áll rendelkezősünkre. A felhasználók többsége az Internet Explorert, vagy Mozilla Firefoxot alkalmazza. A címsávba kell beírni az URL címeket. A címsáv egy lenyíló lista. Legutóbb beírt URL címek itt tárolódnak. Ha a kért weboldalt a böngésző nem tudja megjeleníteni, hibaüzenetet kapunk. Azt, hogy a böngésző indításakor milyen weblap jelenjen meg, beállíthatjuk. Ezt nevezik kezdő oldalnak, vagy kezdő lapnak. Kérésünkre a böngésző automatikusan elmenti a weboldal címét a könyvjelzők közé. A weboldalt, vagy annak kijelölt részét a fájl nyomtatásra kattintva nyomtathatjuk ki. A weboldalon a számunkra szükséges információt néha nehéz megtalálni. Főleg, ha az oldal sok szöveget tartalmaz. Ekkor a szerkesztés/keresés menüpont segítségével kereshetünk. Amennyiben lassabb a kapcsolatunk akkor letilthatjuk a képek megjelenítését. Így a weboldalak gyorsabban letöltődnek.