Ipari kontra információs társadalom Információs társadalom 4. előadás

OKTATÁS – legfőbb kincsünk vagy lélekgyilkolás? Azok a gyerekek – főleg a lányok –, akik már 14 éves koruk előtt aktív szexuális életet élnek, gyakran azért kezdenek bele a korai tapasztalatszerzésbe, mert tanáraik rendszeresen megalázzák őket verbálisan. Szülők, tanárok, gyerekek – milyen minták milyen fejekben? Hol vannak a Holt költők? X-világ…

Masuda IPARI TÁRSADALOMINFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Innovációs technológia Mag Gőzgép (erő)Számítógép (memória, számítás, vezérlés) Alapvető funkció A fizikai munkaerő helyettesítése, kiegészítéseA szellemi munkaerő helyettesítése, kiegészítése. Termelő erő Anyagi termelőerő (Az egy főre eső termelés növekedése)Információs termelőerő (az optimális cselekvésválasztás képességének növekedése) Társadalmi gazdasági szerkezet Termékek Hasznos javak és szolgáltatásokInformáció, technika ismeretek Termelő központ Korszerű gyár (gépek, berendezések)Információs közmű (információs hálózatok, adatbankok) Piac Új világrészek, gyarmatok, fogyasztói vásárlóerőAz ismeretek határának kitolódása, információs tér Húzó iparágak Gyáripar (gépgyártás, vegyipar)Intellektuális iparok (információs ipar, ismeretipar) Ipari szerkezet Elsődleges és másodlagos szektorMátrix ipari szerkezet (elsődleges, másodlagos, harmadlagos, negyedleges) ipari rendszerek Gazdasági szerkezet Árutermelő gazdaság (munkamegosztás, a termelés és a fogyasztás szétválasztása) Szinergikus gazdaság (közös termelés és megosztott hasznosítás) Társadalmi- gazdasági alapelv Ártörvény (a kínálat és a kereslet egyensúlya)A célok törvénye (a szinergikus előrecsatolás elve) Társadalmi-gazdasági alany Vállalat (magánvállalat, közös vállalat, harmadik szektor)Önkéntes közösségek (helyi és információs közösségek) Társadalmi- gazdasági rendszer A tőke magántulajdona, szabad verseny, a profit maximalizálásaInfrastruktúra, szinergia-elv, a társadalmi előnyök elsőbbsége Társadalmi forma Osztálytársadalom (központi hatalom, osztályok, ellenőrzés)Funkcionális társadalom (sokközpontú, funkció, autonómia) Nemzeti cél GNW (nemzeti összjólét)GNS (nemzeti összelégedettség) Kormányzati forma Parlamenti demokráciaRészvételi demokrácia A. társadalmi változás ereje Munkásmozgalmak, sztrájkokLakossági mozgalmak, bírósági eljárás Társadalmi problémák Munkanélküliség, háború, fasizmusJövősokk, terror, a magánélet megsértése Legmagasabb foka Magas szintű tömegfogyasztásMagas szintű ismerettermelés ÉrtékekÉrtékrend Anyagi értékek (fiziológiai igények kielégítése)Időérték (célmegvalósítási igények kielégítése) Etikai szabályok Alapvető emberi jogok, emberiességÖnfegyelem, társadalmi hozzájárulás A kor szelleme Reneszánsz (az ember felszabadítása)Globalizmus (ember és természet szimbiózisa)

DANIEL BELL PreindusztriálisIndusztriálisPosztindusztriális Termelési mód KitermelőTermelőFeldolgozó; újrahasznosító Gazdasági szektor Elsődleges Mezőgazdaság Bányászat Halászat Favágás Olaj és gáz Másodlagos Árutermelés Gyártás Tartós iparcikkek Nem tartós iparcikkek Építőipar Szolgáltatások HarmadlagosNegyedleges KözlekedésKereskedelem KözüzemekPénzügy Biztosítás ÖtödlegesIngatlan Egészségügy, oktatás, kutatás, kormányzat, kikapcsolódás Átalakulást hozó erőforrás Természetes energia Szél, víz, igásállatok, emberi izomerő Gyártott energia Áram--olaj, gáz, szén, atomenergia Információ Számítógépek, adatátviteli berendezések Stratégiai erőforrás NyersanyagokFinánctőkeTudás Technológia KézműiparGépi technológiaIntellektuális technológia Tudásbázis Kézműves, fizikai munkás, gazda Mérnök, betanított munkásTudós, műszaki és professzionális foglalkozások Módszertan Józan ész, próba-szerencse; gyakorlat Empiricizmus, kísérletezésAbsztrakt elméletek, modellek, szimulációk, döntéselmélet, rendszerelemzés Időperspektíva Múlt-orientáltAd hoc alkalmazkodó képesség, kísérletezés Jövő-orientált: előrejelzés és tervezés Tervezés Játék a természet ellenJáték a mesterséges jövő ellenSzemélyek közötti játék Vezérelv Hagyomány-központúságGazdasági növekedésElméleti ismeretek kodifikációja

Alap-kategóriaMérés és „átbillenési pont” (tipping point)Metafora Termelés (Gyártás) Az információs szektorhoz tartozó, információ- és tudásterméket gyártó vállalkozások aránya a többi szektorhoz képest (relatív dominancia: amikor ez a legnagyobb szektor; abszolút dominancia: amikor ez a szektor egymaga 50% felett produkál, tehát egyedül nagyobb, mint az összes többi). információipar, tudásipar, információ- és tudásipar, információgazdaság, tudásgazdaság, tudás-alapú gazdaság Foglalkoztatás Az információs és tudásszektorban foglalkoztatottak száma és aránya a többi szektorhoz képest (relatív dominancia: amikor ez a legnagyobb szektor; abszolút dominancia: amikor ez a szektor egymaga 50% felett produkál, tehát egyedül nagyobb, mint az összes többi). fehérgallérosok, információ-és tudásmunkások, immateriális dolgozók, tudásosztály Munka A végzett tevékenység jellege szerint hányan és milyen mélységben foglalkoznak „hivatás- szerűen” információs tevékenységgel (lélektani határ: 50%). szimbólumfeldolgozók, intelligencia, agymunkás (brainworker, mind worker) Erőforrás és technológia Az információ és a tudás belép a hagyományos erőforrások és tőkeformák mellé (a növekedés elmélete és a számvitel törekszik a matematizálásra, de egyelőre nincsenek elfogadott algoritmusok). (Azt azonban már mérik, hogy az információ- és tudástechnológia milyen mértékben járul hozzá a növekedéshez.) szellemi tőke, humán tőke, információs tőke (information capital), vállalati információs és tudásvagyon Jövedelem és vagyon Nemzetállami szinten a GNP, az egyén szintjén a havi kereset mértéke. (Elfogadott mérések arra vonatkozóan, hogy mekkora összegekről van szó, nincsenek – ráadásul ez az információs társadalomba való belépés időfüggvényével változik is. Az USA-ban az 1960-as évek fordulóján 5000 dollár/fő/hó jövedelem volt a lélektani határ.) jóléti társadalom (affluence), jóléti állam (welfare state) Fogyasztás A vásárolt információs és kulturális javak, eszközök és szolgáltatások aránya a fogyasztói kosárban, különös tekintettel a médiatartalmakra (lélektani határ: 33%). consumer society, prosumers, mediatizált társadalom Végzettség (iskolázottság) A felsőfokú végzettségűek (diplomások) aránya a társadalmon belül. Lélektani határ: 50%. tanuló társadalom, meritokrácia Megismerés A megismerés mérhető dimenzióiban (mikroszkopikus nagyságrendek, csillagászati távolságok és méretek, felderített genomkombinációk, jelfeldolgozás stb.) elért eredmények és nagyságrendek. (Ennek a „skálája” még kidolgozásra vár.) élethosszig tartó tanulás, tudományos forradalom, nano-skála, peta-skála Konfliktus- kezelési mód és hatalomtechnika A hagyományos hadviselési formák felcserélése, a gazdasági érdek-ütközések információs síkra terelése (üzleti hírszerzés, innovációs verseny). A társadalom „demokrácia-állapota”, a kontroll típusai és közvetítői. (A demokrácia „fokának” mérésére több módszer is elterjedt.) információs hadviselés, cyberháborúk, üzleti intelligencia, bürokrácia, kontrollválság-és forradalom, kockázattársadalom Inter- konnektivitás A kölcsönös összekapcsoltság mértéke (telefonhálózatnál: 50% feletti ellátottság elérése). telematikai társadalom, „behuzalozott társadalom” Világkép és logikai keret A statikus, ill. energaközpontú világképet felváltotta-e már az információ-központú világkép? Elemzési-értelmezési keret-e már a globális rendszerszint és az „űrkorszak”? Jellemző-e a jövőre orientáltság globális falu, technokultúra, információs civilizáció

A 19.sz. utolsó harmada Modern köz-és felsőoktatás Modern politikai rendszerek Modern tudomány Modern tömegsajtó BÜROKRATIKUS KONTROLL PIACI KONTROLL

A paradoxon: Az információs-és tudásfolyamatok intézményi szereplői, MÁR az ipari korszakban is (előzményeik pedig a pre-modernitásban) EBBŐL: a kontrollforma számít, nem a technológia Technológiai innovációk szép számmal, de hol vannak a társadalmi innovációk? MIKÖZBEN: a innovációs igény, az alternativitás (oktatás, politika, tudomány, sajtó) keresése folyamatos, az intézményi bürokráciák a múlt századi funkcióikba „merevednek”

Informatizálás az iskolákban: egy példa Modernizál, de nem hoz új kontrollstruktúrákat Rövid távon: (tanári) ellenállás, diszfunkciók, ipari korszakos szemléleti keretek Középtávon: tanítási folyamat korszerűsítése, támogatása, egy konstruktivista pedagógiai fordulat előkészítése Hosszú távon: a régi kontrollstruktúra lassú lebontása, hozzájárulás az új kontrollstruktúra felépítéséhez

Aki ezt mindenkinél jobban látta A humanizálás legfőbb akadálya maga az intézmény – és a világ bürokráciái „egyesülnek” is Ivan Illich (1926 – 2002)

Tudomány: mik is a célfüggvények? Mennyire nyílt? A régészek esete Az Akadémiák esete A források allokálásának szervezetszociológiája A kontrollválság jelei Élet Parochiában

POLITIKA „Ikszek” és „ipszilonok” Hatalom Rövid táv Natív kompetencia Nyelvismeret hiánya „Megakadályozás” Személyes túlélés A „nép” manipulálható csürhe Feladat és küldetés Hosszú táv A tanulás éthosza Nyelvtudás „Megcsinálás” Félelem az ország leszakadásától A „nép” okos gyülekezet (smart mob)

Például a szociálpolitika Állami gondozottak – erőforrás vagy ballaszt? Mi a kibocsátás szerkezete? Problémafenntartó, juttatásos alapviszony Hol van a problémamegoldó, szerződéses alapviszony? (Csepeli) Gyerekbántalmazás, családon belüli erőszak Betört Ablakok Országa Illich árnyéka

1.0. Ipari logika 2.0. Hibrid és átmeneti logika 3.0.Infor- mációs társadalmi logika OKTATÁSMunkaerőpiaci minimum meglegyen „Érted haragszom, nem ellened” Milliónyi kis tudáskazán KÖZ- IGAZGATÁS AlattvalóÜgyfélKo-produktív partner TUDOMÁNY„Sétáló jogalanyok” Küldetés és forrás Részvételi tudomány SZOCIÁL- POLITIKA IzolációTársadalmi béke Tudásvagyon- gazdálkodás

Idő-érték és önfejlesztés A multimilliomos dzsesszdobos Mindenki tudományos projektek résztvevője - a Wunderkind alkonya Mindenoldalúan fejlett személyiség redivivus Csak kisgyermekkortól felfelé – Critical Thinking A (választási) szabadság ára Alapértékek és funkciók újragondolása

Ne felejtsük: A korszerűsödés nem természettörvény: Van hová visszalépni! Van mit veszteni! Piac, kapitalizmus, többpártrendszer, állami közoktatás mindenütt – a különbségek a kontrollmechanizmusokban, a küldetésnyilatkozatokban, a szervezeti kultúrában és a „stakeholderekben” A bürokratikus kontroll egykor forradalmi újdonság volt: ma visszahúz és az egyenlőtlenség melegágya A kontrollstruktúrák a fejekben és a szervezeti és működési szabályzatokban vannak kódolva

Hungarikum A magyar népesség egyharmada ebben a pillanatban is ki van zárva az információs társadalomból – Uniós rekord Az információs társadalom folyamatosan értékelődik le a politikai diskurzusban

Szegedikum Vajon kik a MENTORPROGRAM legnagyobb ellenfelei? Válasz: a tanárok

Útravaló Ismerd fel és azonosítsd az X-világ erőit, amelyek globális, regionális és nemzeti szinten is hatnak, de jelen vannak akár civil szerveződésként is, vagy éppen egy viselkedésmintázat formájában a fejedben. Ne elégedj meg az ipari korszak legrosszabb hagyományaira emlékeztető lumpenpolitika fáradt bírálatával, önkormányzati és országos szinten is élj jogaiddal, és akarj még többet. Ha gyermekedet, testvéredet, ismerősödet az iskolában megszégyenítik, megalázzák, mert „rendnek kell lennie”, vagy nem kapja meg az adódból a megfelelő „kiszolgálást”, ne menj el szó nélkül mellette. Ha fogyasztóként nem vesznek partnerszámba a piac szereplői, változtasd meg a viselkedésed. Ha a digitális világba beleszületett gyermekeinken és az ő szürkeállományukon és képességeiken múlik a jövő, akkor meddig maradhat létező és elfogadott gyakorlat a gyermekbántalmazás és az iskolai szegregáció? Miként lehet a friss szakértelemmel, diplomával rendelkező kismamák munkaerőpiaci visszatérését meggyorsítani és elősegíteni, hogy kevesebb tudásvagyon menjen veszendőbe? Már az is tett-értékű, ha beszélnünk, vitatkozunk minderről.