Önfejlesztő Iskolák Egyesülete (1996-) Árendás Péter – társelnök, Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI, Budaörs Szeged, október 24.

Egy 10 éve működő hálózat  A műhely tartalma: I. Intézmények-hálózatok II. A „közeg”, amelyben létezünk III. Az egyesület megalakulása, mérföldkövek IV. Az egyesület tevékenysége V. Az intézményi prezentáció, mint műfaj VI. Szervezetfejlődési stádiumok VII. A jövő – tervek, célok

I.1. Intézmények-hálózatok, avagy hogy jön létre egy hálózat (szükséges feltételek) ? (a tagintézmény – a rész - szempontjából)  az intézmény tartsa és tarthassa magát autonómnak és (elég) kompetensnek  az intézmény legyen képes nem csak befogadni, hanem közvetíteni is, ez váljon igényévé  a kooperáció és az innováció általános igénnyé és képességgé váljon  az intézmény igényeljen egyenrangúságot, mellérendeltséget, beleszólási lehetőséget  az intézmény törekedjen jellemzően pozitív, de legalábbis veszteségmentes (nem zérus összegű) játszmákra

I.2. Intézmények-szervezetek-hálózatok - hogy jön létre a hálózat ? (az egyesület – az egész – szempontjából)  „rajtunk már csak mi segíthetünk” állapot – természetes önszerveződési helyzet  kezdő lépés (hely, idő, alapfeltételek) – kristályosodási pont  kritikus tömeg (intézményszám) elérése  közös élmény, tevékenység és (tétre menő) produktum  az egymástól való tanulás fontosságának, hasznosságának időben egybeeső felismerése  a fenntarthatóság esélye

II.1. A „közeg”, amelyben létez(t)ünk (a magyar közoktatás néhány jellemzője) tantervi (folyamat) szabályozás  1978 egységes központi tanterv (törzs- és kiegészítő anyag, fakultáció)  1995 NAT (műveltségterületek, PP, HT, pedagógiai szakaszhatárok, tantárgyközi területek)  2000 kerettantervek (PP, HT szerepe ↓, átjárhatóság ↑ )  2002 kötelező jelleg megszüntetése  1999-minőségbiztosítás  2003 NAT magtanterv kerettantervek programcsomagok  2004 a kétszintű érettségi, mint „csúcsszabályozó”

II.2. A „közeg”, amelyben létezünk (a magyar közoktatás néhány jellemzője) kimeneti szabályozás (vizsgák és mérések)  2004 kétszintű érettségi vizsga - élesben  az alapműveltségi vizsga szerepe és bevezetése (!)  a „rendszerbe állított” (PISA, OKÉV, fenntartói, stb.) mérések szabályozó funkciója az értékelésbe bevontak köre (teljeskörű/mintavételes) a mérés célja (fejlesztés/elszámoltatás) az értékelés tárgya, az eredmények következménye (oktatási rendszer / intézmény / pedagógus) külső és belső mérések „helyes” aránya külső standardakhoz/saját eredményekhez való viszonyítás az intézményi szinten rendelkezésre álló kompetencia – teendők, forrásigények

III.1. Az egyesület megalakulása, mérföldkövek  Soros Önfejlesztő Iskolai Program I.  Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete megalakulása  Soros Önfejlesztő Iskolai Program II.  Soros Önfejlesztő Szakértői Képzés  Soros Önfejlesztő Kollégiumok Program  Soros Roma Önfejlesztő Program  SZAKMA Szakiskolai Fejl. Program  JÖN – Junior Önfejlesztő Program

III.2. Az egyesület megalakulása, mérföldkövek 46 alapító intézmény mára 107 intézmény (4100 pedagógus, tanuló – dec. 31.-ei adatok) az ország lefedése  területileg  intézménytípus szempontjából Óvoda: 4% Ált. iskola: 56% Középiskola: 16% Gimnázium: 11% Kollégium: 13%  településszerkezet szempontjából Főváros: 14% Megyeszékhely: 28% Város: 34% Község: 24%

III.3. Az egyesület megalakulása (mai állapot) Szervezeti felépítés:  közgyűlés (vezetőség)  régióközpontok (szakmai és területi elvek alapján)  PÁGISZ (Fekete I. Ált. Isk.) Győr  2. Sz. Általános Iskola és Diákotthon Szekszárd  Ady Endre Gimnázium Debrecen  Hétszínvirág Általános Iskola Marcali  Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Budaörs  Jannus Pannonius Gimn. és SzakközépiskolaPécs  József Attila Középiskolai KollégiumSzékesfehérvár  Rózsahegyi Kálmán Ált. Isk. és Diákotthon Gyomaendrőd  Széchenyi Körúti Általános Iskola Szolnok  Bőrfestő (Csokonai) 12 évf. IskolaBudapest  Irinyi J. Általános IskolaBalatonfűzfő  Vörösmarty Mihály Ált. Iskola és Gimnázium Ajka  intézmények

III.4. Az egyesület megalakulása A megalakuláskor (és azóta) rendelkezésre álló kompetenciák  Az Önfejlesztő szemlélet és módszertan  Működő kommunikációs csatornák  Szakmai (sokszor hiánypótló) tanácskozások, fórumok szervezése aktuális közoktatási kérdésekről  Az intézményeinkben folyó pedagógiai innováció eredményeinek megismertetése egymással, a szakmai közvéleménnyel  Integráció – fogyatékosok képzése – egészségesek képzése  Iskola és kollégium kooperációjának elmélyítése  Fogadókész gyakorló terep a tanárképzésben  A magyarnyelvű közoktatás megismerése a Kárpát- medencében, kapcsolatépítés, kultúrák közvetítése  Folyamatos fejlesztés, gyors reagálás oktatáspolitikai kérdésekre

III.5. Az egyesület megalakulása A megalakuláskor rendelkezésre álló „hatalomforrások”  Szűkös erőforrások ellenőrzése információk, kapcsolatok, pénz  Kompetencia, szakértelem birtoklása  Eljárási szabályok, regulációk ismerete folyamatok felgyorsítása, vagy lassítása  Bizonytalansági tényezők hatékony kezelési képessége

IV.1. Az egyesület tevékenysége (A konferencia témák tükrében)  I. Intézményértékelés, iskolai minőségbiztosítás 1998., Balatonszéplak-felső (résztvevők: 189 fő)  II. Hátrányos helyzet(ek) (SNI) az iskolában – megoldási lehetőségek 1998., Nyíregyháza (résztvevők: 139 fő)  III. Jog a pedagógiában 1999., Aggtelek-Izsófalva (résztvevők: 124 fő)  IV. Iskola és globalizáció; innováció az iskolában 2000., Budaörs (résztvevők: 143 fő)  V. Közoktatás az ezredforduló Magyarországán, globalizáció és iskola 2001., Szekszárd (résztvevők: 119 fő)

IV.2. Az egyesület tevékenysége (A konferencia témák tükrében)  VI. A XXI. század kultúrája, iskolája – félelmek, remények 2001., Székesfehérvár (résztvevők: 125 fő)  VII. Az Európai Unió és a magyar közoktatás” 2002., Paks (résztvevők: 129 fő)  VIII. Magyar nyelvű közoktatás a Kárpát-medencében 2002., Sepsiszentgyörgy (résztvevők: 97 fő)  IX. Konferencia az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéről 2003., Pécs (résztvevők: 112)  X. Európából Európába – Szolnok és Brüsszel között félúton 2004., Szolnok (résztvevők: 123 fő)

IV.3. Az egyesület tevékenysége (A konferencia témák tükrében)  XI. Egyéni fejlesztés - iskolafejlesztés 2004., Gyomaendrőd (résztvevők: 113 fő)  XII. Magyar közoktatás az alapfoktól az egyetemig 2005., Siklós-Harkány (résztvevők: 107 fő)  XIII. Közösen a közoktatásban (+Csapatépítés, csapatmunka képzés) 2005., Budapest (résztvevők: 112)  XIV. 10 éves az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete 2006., Sopron (résztvevők: 105 fő)

V. Az intézményi prezentáció, mint műfaj  Tevékenységünk csomópontjai az önfejlesztő konferenciák Konferenciák  előadások  intézményi prezentációk a főtémához illeszkedő saját (eredeti) ellenőrzött, multiplikálható (többnyire) először itt publikált intézményi innovációk  továbbképzések

VI.1. Szervezetfejlődési stádiumok Szervezetfejlesztés A legfelsőbb vezetés szintjén támogatott hosszútávú folyamat, melynek célja javítani, a szervezet  problémamegoldó  megújulási  alkalmazkodó képességét,  eredményességét és hatékonyságát egyebek mellett  szervezeti kultúrájának fejlesztése,  az állandó és ad hoc team-munkák,  az egyes csoportok közötti kultúra megismerése,  az egymástól való tanulás  révén. Kulcsfontosságú a változások eredményeinek és a szervezet céljainak folyamatos összhangba hozása.

VI.2. Szervezetfejlődési stádiumok Szervezetfejlődés  tervezés  életre keltés  energiákkal való feltöltés  mozgásba hozás, működtetés  értékelés  korrigálás, permanens megújítás  (a PDCA ciklusban az A-nál tartunk)

VI.3. Szervezetfejlődési stádiumok Fejlődés: A szervezetben már létező és megőrzendő folyamatok javítása, fejlesztése. Átmenet: A cél valamely folyamat (folyamatok) megváltoztatása, egy ismert új állapot meghatározott időn belüli elérése. (Pl. ujjászervezés, új szolgáltatások bevezetése.) Az irányításban (!) két párhuzamos struktúra: folyó műveletek vitele változ(tat)ások menedzselése Átalakulás: Új, lényegében ismeretlen állapot létrehozása, amely jobban megfelel a (külső-belső) elvárásoknak, igényeknek. születés → fejlődés → működési zavarok → stagnálás, visszaesés, széthullás (kiégés, halál) → újjászületés

VI.4. Szervezetfejlődési stádiumok Átmenet vagy átalakulás? születés → fejlődés → működési zavarok → stagnálás, visszaesés, széthullás (kiégés, halál) → újjászületés Szervezetdiagnózis: -globális (rendszer) szintű tényezők -lokális (intézményi) szintű tényezők -összekapcsoló, hálózati, működtetési, kommunikációs tényezők

VI.5. Szervezetfejlődési stádiumok Átmenet vagy átalakulás? -globális tényezők -célok újragondolása -működési feltételek biztosíthatósága, 2 menedzsment -optimális hierarchia, tagoltság (régióközpontok) -lokális (intézményi) szintű tényezők -egyéni (intézményi) részvételi érdekeltség -teherbíró képesség -(döntési) vezetői attitűd -összekapcsoló, hálózati, kommunikációs tényezők -kommunikációs csatornák, zavarok -címzettek, közvetítők

VI.6. Szervezetfejlődési stádiumok Átmenet – alkalmazott eljárások A világosan, konkrétan megfogalmazott cél után:  szintek szerinti tervezés rendszer, régió, intézmény  hatásvizsgálatok  források biztosítása  párhuzamos menedzselés megőrzendő működés + változás  átmeneti működtetés  a megújult szervezet működtetése

VII. A jövő – tervek, célok  Az oktatási ágazat egyik innovációs tényezőjévé válni felülről lefelé: pl. országos innovációk gyakorlati kipróbálása, visszacsatolás alulról felfelé: pl. a szabályozás, a finanszírozás kaotikus rendszerének tisztítása  számottevő civil tényezőként az oktatási reform befolyásolása pl. kompetencia alapú képzés multiplikálása iskolaszerkezeti kérdések

VII. A jövő – tervek, célok  az egymástól való tanulás intézményesítése (g)  tétre menő közös innovációk (g, l)  a régiók áttekintése, átszabása (g)  az intézményvezetők elkötelezettsége (g, l)  megfelelő összekötök (l)  tanár(tovább)képzés (g, L) konkrét képzések gyakorlóhelyek  közoktatás-fejlesztés (g)  átviteli sebesség és minőség javítása (g, l, h)

Köszönöm figyelmüket