„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben” TÁMOP 3.1.4-08/02-2009/0065 „ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL…” FARSANGI RENDEZVÉNY ALSÓ.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

Ifjúsági Egészségnap április 7.. Célcsoport és célok •18-28 éves korosztály •A felsőoktatásban tanuló hallgatók •Egészségmagatartás fejlesztése.
Jó gyakorlat „A 21. század gyermekeiért” – IKT eszközök használata egy inkluzív iskolában II. Rákóczi Ferenc Tagiskola 7400 Kaposvár, Kanizsai u
Differenciált tanulásszervezés 3. Szervezési módok, munkaformák
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
Dalton-tervvel a sikeresebb iskoláért.
„SZAKMÁK VONZÁSÁBAN” – A szakképzés jelene és jövője Szakmai konferencia május 10.
INTERAKTÍV DIÁKÖNKORMÁNYZAT
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
H Ú S V É T P R O J E K T TÁMOP pályázat
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Szűts József Általános Iskola
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Napocska Napköziotthon
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
Összeállította: Gyulainé Bukovics Ildikó MEGELŐZÉS – ALKALMAZKODÁS - GONDOSKODÁS NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Interakció - Autonómia.
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Szülői értekezlet és 5. évfolyam. Téma Hogyan halad iskolánkban a „Korszerű oktatást Mándokon” című projekt megvalósítása? (beszámoló,
A gyakorlatvezető mentor
Módszertani megújulás a nevelő munkában
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
TÁMOP /1 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben.
„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” TÁMOP / /0065 Moduláris oktatás Az egészséged a Te kezedben van!
A tea varázslatos világa. 1. Célrendszer I.  Általános célok:  Élményszerzés nyújtása  Viselkedéskultúra fejlesztése  Szabadidő hasznos eltöltésére.
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
Kompetencia alapú idegen nyelvi
IKT-alapú programcsomag alkalmazása a szociális kompetencia fejlesztésében Készítette: Andiné Csorba Klára
Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi. Nevelő Szaktanár Hivatalnok Szakmai szervezet tagja Családtag Barát (nő) rokon szülő gyermek testvérházastárs …
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
TÁMOP / jelű Együtt, hogy jobb legyen című projekt Kettős mentorálás Készítette: Bagi Lászlóné február 24. Hódmezővásárhely.
Kompetensek lettünk? június 27..
 SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK VENDÉGEINKET  A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat projektindító.
Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar diákok mondták legtöbben, hogy nem szeretik az iskolát, mert.
TÁMOP / „Integrációs bázisiskola a Jászságban”
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
HOGYAN VALÓSÍTHATÓ MEG A TÁMOP A HANGSZERES OKTATÁSBAN?
Kompetencia alapú nyelvtanítás Projektindító szakmai értekezlet Sümeg2010.
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás Egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Dr. Schiffer Csilla A család és az iskola kapcsolatának fejlesztése
Egyéni fejlesztési tervek készítése és használata az iskolában
A Hernád-Pusztavacs Általános Iskola, mint referenciaintézmény Ráczné Kocsis Krisztina szakmai vezető.
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
„Migráns tanulók a magyar közoktatásban” Oktatási és Kulturális Minisztérium Társadalmi Megújulás Operatív Program „BÁBEL- interkulturális pedagógia porjekt”
Rózsavizes Húsvét napját jöttem ma kívánni… Húsvét projekt a baracskai Kozma Ferenc Általános Iskola 3. osztályában március 17-március 25. készítette:
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
A KOMPETENCIA ALAPÚ PROGRAMCSOMAG ALKALMAZÁSA AZ ANGOL ÓRÁN Készítette: Kövérné Zajácz Ida Tokaj, január 22.
Fény vagy Te is, ragyogj, hát” TÁMOP / Társadalmi Megújulás Operatív Program Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő.
Az iskola és a szülők kapcsolattartási formái a Csaholci Általános Iskola intézményében Készítette: Kádár Ágnes mesterpedagógus szaktanácsadó
DROGPREVENCIÓ Készítette : Szegedi Károlyné. A modul megvalósításának tartalmi célja : A káros szenvedélyekkel kapcsolatos fogalmak, ismeretek bővítése,
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
Digitális generáció az iskolapadban Bedő Ferenc
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
A LURKÓ-TÁBOR, mint a jó gyakorlat dokumentációja
„SZÜLŐI KLUB” – DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSOK
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
HELYI ÉRTÉKEK KÖZVETÍTÉSE AZ ÓVODÁS GYERMEKEKNEK
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Osztályközösségben jelentkező problémák, közösségépítő foglalkozások
Előadás másolata:

„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben” TÁMOP 3.1.4-08/02-2009/0065 „ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL…” FARSANGI RENDEZVÉNY ALSÓ TAGOZATOSOKNAK Oktató-nevelő munkát segítő kiadvány Készült: Szűts József Általános Iskola Kiskunhalas, 2010. április-május Készítette: Ormosné Bodrogi Viola

1. Ajánlás Hagyományaink, szokásaink létrejöttében a társadalmi normák, a közvetlen környezet elvárásai játszottak fontos szerepet. A közösséghez tartozás, a szabályok elfogadása és betartása formálta az összetartás, a valahova tartozás érzését. Gyermekeink, unokáink a mai világ játékaival vannak elhalmozva. A természettel való kapcsolatuk, a természetes alapanyagok ismeretének hiánya teljességgel lemérhető náluk, s nálunk, felnőtteknél is. Először a családban találkoznak a nemzeti hovatartozás, a lét, az értékek lehetőségeivel, a családi hagyományokban meglévő szokásokkal. Minden családnak megvannak a maga tradíciói, ugyanakkor a mai kisgyerek egyre kevésbé, ritkábban élheti át a régmúlt idők meséit, szokásait, mindennapjait. A szokások megtartásában, az ünnepekre való felkészülésben a szülők és a család mellett nekünk, pedagógusoknak is óriási szerepünk van. Megváltozott világunkban egyre kevesebb figyelem irányul a másikra. Ugyanakkor a romboló hatás egyre intenzívebb lehet, ha azt kellően nem szűrjük. Gondoljunk csak a média, tv gyakran erősebb negatív töltetére, melynek gyerekeink igen kiszolgáltatottak. A mi feladatunk -szülőké és pedagógusoké közösen-, hogy a helyes értékek felismerésében, a döntéshozatalban segítsük őket. Gyakoroltatnunk szükséges ehhez azokat az egyéni- és csoportos tevékenykedtetéseket, amelyek a szülőföld, a saját népi kultúra megismertetéséhez, megbecsüléséhez és azzal történő azonosuláshoz vezet.

A farsangi ünnepkörhöz kapcsolódó ismeretekkel foglalkozunk a tanórákon, felkeltve a gyerekek fogékonyságát az új, érdekes iránt. Alkalmazzuk azokat az újszerű, hatékony módszereket és eljárásokat, amelyeket a kooperatív tanulási struktúrák kínálnak. Ezzel hatékonyan alakíthatók az egyéni és a közösségi paraméterek is. Pozitívan motiválhatók a tanulók egyéni kompetenciái mellett az osztályon belüli szerepvállalás, légkör, együttműködés, alá-fölé rendeltség elfogadása is. A téma színes feldolgozását szolgálja -a mai technikai fejlődés vívmányai iránti igényeket kielégítve-az IKT eszközök tárházának használata. A tanítási órák tartalmi mondandójának gazdagítását nyújtja az interaktív tábla, projektor, digitális ismeretanyagok, cd-lejátszó, számítógép alkalmazása. A projektegységek a produktum létrejöttét, sikerességét szolgálják. Tetszés szerint lehet elmerülni a témában, gyakorlatilag a tanmenet-tervezés függvényében bármely óra anyagához illeszthető alsó tagozaton.

2. Projekt célja Közvetlen, fő célok: Közvetett, hosszú távú célok: Farsangi ünnepkör ismereteinek bővítése, rendezése, rendszerezése Más népek karneváli szokásainak megismerése Jellegzetes farsangi öltözetek, jelmezek, álarcok Jellemző ételek, sütemények Busójárás eredete, eseménye Közösségi élmény Kézügyesség, esztétikai érzék fejlesztése Kreatív megoldások keresése Szövegértés, lényeglátás Közvetett, hosszú távú célok: Egymás elfogadása Közösségi beilleszkedés Egymás segítése, megértése Önérvényesítés mások tiszteletben tartása mellett Egészséges versenyszellem formálása Értékteremtő, értékelő magatartás alakítása Kommunikáció fejlesztése Szervezőkészség formálása Önállóságra nevelés Problémamegoldó gondolkodás Feladattudat erősítése

3. Projektproduktum megvalósításának feladatterve Előkészületek szakasza 1. Téma kiválasztása -Ráhangolódás, előzmény, ötletbörze -Ismeretszerzés 2. Tervezés lépései -Csoportalakítás: szempontok, szervezés -Csoportfeladatok meghatározása, szerepek Megvalósítás szakasza 1. Információgyűjtés - Kerete, módja, ideje, segítő 2. Feladatok lépései -Feladatterv: megbeszélések, célok, ötletek a forgatókönyvhöz, feladok kiosztása -Konkrét feladat, határidő, felelős, eszköz, segítő -Feltételrendszer megteremtése 3. Produktum létrehozása: Farsangi rendezvény lebonyolítása -Előkészületek: technikai és egyéb feltételek biztosítása -Részfeladatok végrehajtása -Lebonyolítás 4. Utómunkálatok -Rendezvényzárás Értékelés -Intézményi, tanulói (ön- és csoport), közönség-szülők-vendégek Reflektálás, tapasztalatok

4. Várható eredmények A projekt megvalósulása során a folyamatban résztvevő pedagógus: Képessé válik egy megújulást kívánó pedagógusszerep betöltésére Szakmai kultúráját fejleszti Tudatosan használja a hatékonyabban alkalmazható új tanulásszervezési eljárásokat Differenciált tanulásszervezés eszköztárát alkalmazni tudja a mindennapok tanítási folyamatában Alkalmazni és hasznosítani tudja a csoportszervezés, csoportmunka nyújtotta előnyöket A résztvevő tanulók: Képesek lesznek az információszerzés újszerű lehetőségeit alkalmazni, feldolgozni Ismereteiket gyakorlati téren is kamatoztatni tudják Képesek lesznek problémamegoldó gondolkodással élni, többféle alternatívát feltárni Személyes kompetenciáik fejlődnek Értékeink, szokásaink tiszteletére neveljük őket Több területen kapnak megnyilvánulási lehetőséget Szervezőkészségük, aktivitásuk teret kap Összefogásra motiváltak a közös cél érdekében Kiemelt cél a bevételekből az iskolaudvar játéklehetőségeinek megújítása Csoporton belüli szerepeket vállalnak, ezáltal felelősségvállalásuk formálódik, csoportkohézió indukálódik, egymás iránti empátia, tisztelet, elfogadás fejlődik.

5. Tapasztalat A farsangi bál megrendezésére február 12-én, péntek délután került sor. Az előzetes elvárásoknak megfelelően, jól sikerült. A forgatókönyv feladatterve szerint mindenki tudta a dolgát, tanulóim különösen nagy lelkesedéssel vettek részt a tennivalókban. A rendezvény a harmadikosok ügyes Shrek táncával indult, ők maguk is jelmezbe bújtak. A többi beöltöző gyerekek is kreatív, ötletes maskarába bújtak, hangulatosan telt a felvonulás. Az előző évek báljainak tapasztalatai után idén a gyerekek kívánságai teljesültek. Az ötletbörze után lett zsákbamacska, horgászat, célbadobás és lengőteke játék lehetősége is a bálon. A bevételünk szerint érdemes volt erőt nem kímélve összefogni és tenni a rendezvény létrejöttéért. Ez az összeg az iskolai udvar játékainak megújítását, bővítését szolgálja. Természetesen ehhez még egyéb programok bevételei is hozzáadódnak. A cél különösen motiválta osztályom tanulóit. A farsangi bál után közösen értékeltük az eseményt. Egyénileg mindenki véleményt formálhatott önmaga és társai munkájáról. Különösen fontos volt számukra a szülők és a pedagógusok elismerő visszajelzése. Jó szívvel ajánlom ezt a programot valamennyi kollégámnak.