Könyvtár menedzsment Stratégia és gyakorlat Virágos Márta Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Tartalom Menedzsment fogalma: emberi, fizikai, pénzügyi és információs erőforrások tervezése, szervezése, irányítása és vezetése a szervezet céljainak sikeres és hatékony elérése érdekében Főbb területei: Tervezés Szervezés Vezetés irányítás

Humán szolgáltatások finanszírozási ideológiái Közös törekvés: meghatározzák e szolgáltatások hasznát és bemutassák a haszon megjelenését Közjavak elmélete: a humán szolgáltatások általában közjavak, amelyek hasznából az egész társadalom részesedik, ezért az államnak kell gondoskodnia fenntartásukról Emberi tőke elmélet: a munkaerő színvonala a humán szolgáltatásoktól nagymértékben függ, ezért a gazdálkodó szervezetek kötelessége a szolgáltatások finanszírozásában való részvétel Költség- haszon elmélet: a humán szolgáltatások haszna sokszor más ágazatokban csapódik le, természetes, hogy az ott keletkezett haszon egy részét vissza kell forgatni a humán szolgáltatások támogatásába Nem termelő ágazatok közül a kultúra támogatás mögött található a legtöbb finanszírozási ideológia (élő és konzerv kultúra, értékvédelem, nemzeti kultúra elmélet, önsegítés elmélet)

Az ellátás mértékének meghatározása Kínálat mértéke: legyen az oktatás információs infrastruktúrájának biztosítása legyen alternatívája az „otthoni könyvtárnak” legyen elérési pontja a közhasznú információknak tegye elérhetővé a korszerű információszerzési technikákat A célközönségek között nagy különbségek lehetnek A fogyasztói preferenciák megismerése: igények felmérése „potyautas-effektus” A közösségi fogyasztást mindenkor az állampolgár finanszírozza A humán ágazat finanszírozása társadalmi értékek elfogadását jelenti

Legfontosabb értékek Hatékonyság: sokféle társadalmi igény Prioritások eldöntése (oktatás, egészségügy, kultúra) Azonos ellátást hordozó intézményrendszer tagjainak megítélése állami, önkormányzati, nonprofit vagy profit finanszírozás esetében a hatékonyság az adott ellátáson belüli ráfordítások és eredmények viszonylatában értelmezhető A hatékonyság felértékelődik, ha a rendelkezésre álló források szűkösek Vizsgálni csak összehasonlítható tényezőket lehet

Legfontosabb értékek Méltányosság: Esélyegyenlőséggel definiált érték: a felhasználót nem érheti hátrány csak azért, mert más a jövedelme, lakóhelye, vallása Pozitív diszkrimináció: hátrányos helyzetű rétegek pozitív megkülönböztetése –együtt kell járjon ezen rétegek valós szükségleteinek megértésével és a lehetőségekről való tájékoztatással Lényeg: mekkora egyenlőtlenséget vagyunk képesek elfogadni legitimnek az egyes felhasználói csoportok ellátásban.

Legfontosabb értékek Fogyasztói szuverenitás: a közösségi fogyasztásra felkínált javak választékának kialakítása során az egyes felhasználói csoportok, társadalmi rétegek eltérő keresletének figyelembe vétele Vegyes javak esetében nem tud jól érvényesülni Fontos a helyi demokratikus kontroll: helyi közösségi szerepvállalás A közösségi finanszírozás nemcsak a rendszer finanszírozását jelenti, hanem az erőforrások eltérő allokációját a rendszeren belül (nemzeti könyvtár, más-más szintű oktatási könyvtárak, közművelődési könyvtár, stb) Piaci környezet teremtése (az igények megjelenésével a szolgáltatási kínálat is változik), ki alakulhat a magán-vagy rétegfogyasztás

Legfontosabb értékek Közhasznúság: nehéz definiálni az egész társadalom számára (állami feladatok csökkentése) Emberi tőke elmélet: az embert, mint a termelés egyik tényezőjét vizsgálja A humán szolgáltatások színvonala, kiépítettsége, elérése, nem mint fogyasztás, hanem mint beruházás (bizonyos hányadban) értelmezhető Mennyiségi mutató: lakosságszám, munkaképes korú lakosság aránya, szakképzettséggel rendelkezők száma Minőségi mutató: szakértelem, tudás, a tudás tartalma, szakmaváltás, alkalmazkodás képessége A költségek egy része tekinthető beruházásnak: szellemi tőke előállítására fordított kiadás A kiadásokban a könyvtári és információ ellátás költségei egy jelentős hányadot képviselnek

Finanszírozási módszerek Alapvető probléma: költségvetési lehetőségeknek való megfeleltetés, valamint a finanszírozandó területek szükségleteinek valamilyen objektív mutatóval való mérése (mennyit és mit) Eseti finanszírozás: eseti, egyedi feladat programfinanszírozás Folyamatos fenntartás : Keretszerű: bázisszemléletű módszerek Teljesítményt alapul vevő (teljesítményt alapul vevő normához kötik) Outputok (beiratkozott olvasók, hálózati használók )

Könyvtári és információs ellátás Tevékenységi köre: mint intézményi és mint információs rendszer – hazai és nemzetközi rendszerek részeként – biztosítja az oktatás-kutatás információs bázisát, lehetővé teszi az állampolgári jogok és a szakma gyakorlásához szükséges hazai és nemzetközi dokumentumok, információk, szolgáltatások elérését, rendelkezésre bocsátását, közvetítését. Alternatívát kínál az egyén művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére. Használói képzésével képessé teszi őket az új technikák használatára (1) kulturális tevékenység, (2) közművelődési tevékenység, (3)információközvetítő, (4) ismeretközvetítő tevékenység ellátása a méltányossági és hatékonysági értékek figyelembe vételével

A méltányosság érvényesülésének feltételei A szolgáltatásokat csak ott és egyszer kell létrehozni, ahol a legjobbak a szakmai feltételek (versenysemlegesség) A szolgáltatások elérésének lehetőségét a felhasználói szükséglet szerint kell megteremteni (használói választás) Gondoskodni kell a rendszer interaktivitásáról (beleszólási jog) A szolgáltatások finanszírozói a felhasználók. Ehhez a követelményhez hozzátartozik az állam, az önkormányzat, a nonprofit szektor, a piaci szektor és a magánszemély finanszírozóként való megjelenése

A hatékonyság teljesülésének feltételei: Az ellátó rendszer költségeinek megnevezése. Hozzátartozik a beszámolási-statisztikai rendszer tudomásul vétele Az ellátórendszer működésével kapcsolatos gazdaságossági számítások elvégzése. A feladatvégzés struktúrájában bekövetkező változások tudomásul vétele. Az ellátórendszer működésével kapcsolatos környezeti hatások költségvonzatainak vizsgálata (alkalmazkodó képesség) A feladatok és források együttes kezelése. Hozzátartozik a forrás megteremtésével kapcsolatos tevékenységek vállalásának tudomásul vétele

Állami szerepvállalás A kulturális funkció azon szolgáltatásai, amelyek feladata a nemzeti vagyon részekét megfogalmazható gyűjtemények gyarapítása és gondozása, A közhasznú információ szolgáltatások valamennyi állampolgárt érintő szintjei, Az információ közvetítő szerep, azaz a költségvetési intézmények belső információs rendszeréből nyújtandó szolgáltatások, Az ismeretközvetítés mindazon szolgáltatásainak működtetése, amelyek az állami intézményekben, vagy állami megrendelésre végzett oktatási-kutatási tevékenységek információs háttereként vannak jelen.