Könyvtári minőségfejlesztés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
Advertisements

PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
Könyvtári minőségmenedzsment
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Minőségmenedzsment alapelvek
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A minőségügy a könyvtárügyért
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
12. hét: A TQM és a Minőségdíj Modellek (EFQM)
Minőségirányítás a felsőoktatásban
Stratégiai tervezés.
Közoktatás irányítás Minőségirányítási rendszer Tapasztalatok alapján kiegészítések Farkas Olga Budapest, október 5.
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
Zalayné Kovács Éva: Minőség és könyvtár
Könyvtári teljesítménymérés
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Fejlesztési, stratégiai útmutató
Szervezetfejlesztési Program
Ellenőrzés, visszacsatolás
Felkészülés a „Könyvtári minőségfejlesztés 21.” bevezetésére Skaliczki Judit 2002.
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
A MINŐSÉG FOGALMA A minőség az egység (az egyedileg leírható és vizsgálható folyamat, termék, szervezet, illetve ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége,
A teljesítménymérés helye és szerepe a könyvtári menedzsmentben
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
III.4. A VEZETŐ SZEREPE ”... tudomásunk szerint minden sikeres minőségi forradalom a felső menedzsment részvételével történt EGYETLEN KIVÉTELT sem ismerünk.”
Könyvtári minőségfejlesztés
Minőség menedzsment 6.előadás
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (ISO, TQM, HACCP)
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
TQM-ISO Minőségügyi kérdések a Pécsi Tudományegyetemen Szellőné Fábián Mária főigazgató-helyettes PTE Egyetemi Könyvtár Budapest december.
A DEENK könyvtári önértékelésének tapasztalatai Budapest,
1 Mit vártunk, mit kaptunk, mit remélünk ? Összeállította: Kálóczi Katalin projektvezető december 8. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁRI.
A projekt indulása K21 - A „Könyvtári minőségfejlesztési 21” modell nyomán Előkészítés, csapatépítés 2008-ban 2009-ben projektté szerveződött Jelenleg.
Tükörkép torzításmentesen, avagy az EKSZ önértékelésének sajátosságai
Ugrás az első oldalra 1 Skaliczki Judit A teljes körű minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései Debrecen, 2004.
Stratégiai emberi erőforrás gazdálkodás Hajdúnánás Város Önkormányzatánál (ÁROP-1.A „Szervezetfejlesztés megvalósítása a Hajdúnánási Közös.
Minőségbiztosítási ismeretek
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
2003. A környezeti helyzetfelméréstől a környezetirányítási rendszer auditálásáig Dr. Szegh Imre.
PTE PMMIK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. ELŐADÁS.
A könyvtári minőségfejlesztés ajánlott lépései Vidra Szabó Ferenc
A minőségmenedzsment bevezetésének hatása a szervezetre Könyvtáros szakmai nap Debrecen,
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
A KKÉK kritériumai és azok intézmény specifikus értelmezési lehetőségei Boda Gáborné Köntös Nelli ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet „Jót,
1 Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szint (SZÖM I.) 4. előadás 1.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
„Útban a Minősített Könyvtár cím felé” Gödöllő, 2016.szeptember.28
Minőségi könyvtári szolgáltatások –
Takáts Béla A teljesítménymérés szolgálatába állított könyvtári statisztika a minőségbiztosításban Takáts Béla
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
MIÉRT stabilak (jók??) a minőségrendszereik?.
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
Minőségfejlesztési munkacsoport KPSZTI Április 17-
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI SZINTEK
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK „ Az intézményi felelősök felkészítése a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) követelményeinek figyelembevételével,
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
Benedek András, BME Felnőttképzés és iskola – a szakértői kompetenciafejlesztés lehetőségei december 1.
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

Könyvtári minőségfejlesztés Virágos Márta Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár marta@lib.unideb.hu

Indokok: Kizáró okok: Minőségmenedzsment Versenyhelyzet! A meglévő erőforrások gazdaságosabb kihasználása A partnerek igényeinek minél jobb kielégítése Kizáró okok: Válsághelyzet Átszervezés Forráshiány

ISO vagy TQM? ISO 9000-es szabványsorozat Intézményi alrendszer a szervezeti egységek munkájának összehangolásával garantálja a minőséget Total Quality Management (TQM) Irányítási, vezetési filozófia támogatja és elősegíti a folyamatos fejlődést

ISO vagy TQM? ISO Külső értékelés Rendszerszerű, merev Kifele kommunikál Minőségügyi kézikönyv TQM Önértékelés Kreatív, rugalmas Befele kommunikál Saját dokumentációs rendszer

Az ISO 9000 fontosabb elemei A vezetőség felelőssége Az erőforrás gazdálkodás A termék/szolgáltatás előállítása Mérés, elemzés, javítás

TQM Alapelvek Partnerközpontúság Folyamatos javítás Teljes elkötelezettség Kiegészítő elemek A vezetőség felelőssége Oktatás, képzés, továbbképzés, tréning Támogató struktúrák (külső szakértők, belső szakértői csoport) Elismerés, értékelés, motiváció Döntés: tények alapján

Milyen legyen a könyvtári modell? TQM-felé törekvő Emberarcú Alulról építkező Ésszerű Hatékony

Javasolt lépések 1. szakasz: előkészítés 2. szakasz: Partnerközpontú szervezeti kultúra kialakítása és működtetése 3. szakasz: Folyamatszabályozás, problémamegoldás 4. szakasz: Kiterjesztés, teljes körűség

Előkészítő szakasz A vezetőség elkötelezettsége, felelősége Vezetői minőségi team működtetése. A vezetőség részére továbbképzések, tréningek. „Kreatív team” a nem formális vezetőkből. Továbbképzés, tréning. Minőségügyi vezető kijelölése Külső szakértő felkérése A vezetői team és a kreatív team részvételével: küldetés és „látomás” kidolgozása. A minőségfejlesztéshez szükséges források (személyi, anyagi, tárgyi) számbavétele, biztosítása.

A szervezeti kultúra fejlesztése Azonosulás a szervezet céljaival. Együttműködés, team munka. Zavarmentes, nyílt kommunikáció. Állandó visszajelzések, értékelések. Motiváció. Konfliktuskezelés. A munkatársak képzése, továbbképzése; tréningek.

Kommunikáció A kommunikáció a szervezeten belül kommunikációs struktúra kommunikációs kapcsolatok a kommunikáció irányultsága nyílt és zárt kommunikáció metakommunikáció

Motiváció Szervezeti teljesítmény: meglévő képességek + motiváció A motívumok komplex rendszert alkotva befolyásolják az emberi viselkedést, különféle cselekvésekre késztetnek. A motiváció: belső késztetések megszervezése külső ösztönzés, késztetés

Team munka: az egyének egy csoportja együtt dolgozik egy közös cél elérése érdekében. Hatásos team-megbeszélések: Definiált célkitűzés, hatáskör Napirend Megfelelően méretezett csoport (5-10 fő) Kezdési és befejezési időpont Jegyzőkönyv, emlékeztető Mindenkinek azonos státusz A döntés módja A végeredmény sorsa

Helyzetértékelés, stratégia SWOT analízis készítése a szervezet egészére és a fontos részterületekre. Stratégiai terv készítése (felülvizsgálata) a szervezet egészére és a fontos részterületekre.

Megváltoztak a könyvtárhasználati szokások Partnerközpontúság Megváltoztak a könyvtárhasználati szokások Elvárás: a szolgáltatások gyorsak, pontosak, szakszerűek legyenek Szolgáltatásainkat az állandóan változó társadalmi környezet elvárásaihoz kell igazítani! FONTOS: mit szólnak a munkánkhoz a partnereink? Nem elégedhetünk meg felszínes, közhelyszerű igazságokkal

Partnerközpontúság A partnerközpontúság kialakítása A külső és belső partnerek azonosítása, súlyozása. A partnerek elvárásainak és elégedettségének mérése. Elemzés, értékelés. Prioritások meghatározása. A változtatás (beavatkozás) stratégiájának elkészítése, végrehajtása, dokumentálása.

A partnerek elégedettségének és elvárásainak vizsgálata A partnerek azonosítása Rangsorolás, súlyozás A partnerek elvárásainak és elégedettségének mérése Az egyes szolgáltatások „népszerűsége” A könyvtári személyzet megítélése A valós és látens igények feltérképezése A mérések eredményének beépítése a mindennapi munkába Visszajelzés a partnerek részére

A társadalmi hatékonyság mérése Milyen kép él a szűkebb és tágabb környezetünkben a könyvtárról? A lemorzsolódás vizsgálata A helyi és az országos média figyelése A könyvtárt nem használók véleményének felderítése A távolmaradás okainak kiderítése A fenntartó elvárásainak megismerése A lakosság szükségleteinek feltérképezése A társadalmi elvárások manifesztálódása a törvényekben, rendeletekben, határozatokban

A használók véleménye A használói elégedettség mérése Kérdőív Panaszok és reklamációk Vendégkönyv Fókusz csoport

Folyamatközpontúság A kulcsfontosságú folyamatok azonosítása Mely szolgáltatások a legfontosabbak a partnereinknek? Mely folyamatok állítják elő ezeket a szolgáltatásokat? Mely folyamatok vannak leginkább szem előtt? Mely folyamatoknak van a legnagyobb hatása a partnerek által megfogalmazott igényekre? Mely folyamatokban rejlenek a legerőteljesebb javítási lehetőségek?

A kulcsfontosságú folyamatok menedzselése A kulcsfontosságú folyamatok azonosítása. A folyamatgazda kijelölése. Tervezzük meg a folyamatot, készítsünk folyamatábrát! Mérjük össze a teljesítményt a vevők elvárásaival! Ellenőrizzük a folyamatot (ellenőrzőpontok, mérések)! Problémamegoldó stratégiák kidolgozása, alkalmazása. Folyamatosan mérjük a teljesítményt!

Stabil (kézben tartott) a folyamat: nincsenek benne veszélyes és durva hibák az ingadozás véletlenszerű, időben állandó, nincsenek jól felismerhető okai.

Könyvtári önértékelés, könyvtári minősítés A minőség fejlesztése és a minőségbiztosítás ösztönzése érdekében az oktatási és kulturális miniszter a könyvtárak minősítésére pályázati eljárást, a minősített könyvtárak tevékenységének elismerésére Könyvtári Minőségi Díjat vezet be. A minőségirányítás módszere, területei és értékelési szempontrendszere az EU tagállamai által elfogadott Közös Értékelési Keretrendszer, a Common Assessment Framework (CAF), a alapján kerül bevezetésre.

Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj A könyvtárak minősítését a 12/2010. (III. 11.) számú Miniszteri Rendelet szabályozza. Az első szint a Minősített Könyvtár cím, amelyre évente egy alkalommal lehet pályázni. A benyújtott pályázatot könyvtári szakértők a helyszínen ellenőrzik és értékelik. Az évente elnyerhető Minősített Könyvtári cím száma nem limitált, és az adományozás során nem lesznek fokozatok és kategóriák. A cím 5 évre szól, az 5 év eltelte után ismételt pályázatot lehet benyújtani. A minősítést elnyert könyvtár oklevelet kap.

Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj A második szint a Könyvtári Minőségi Díj, amely elnyerésére a miniszter ugyancsak évente pályázatot ír ki, és amelyet évente egy könyvtár kaphat meg. Erre a díjra kizárólag a Minősített Könyvtári címmel rendelkező könyvtárak pályázhatnak. A pályázatnak tartalmaznia kell a korábban feltárt hiányosságokon alapuló intézkedési tervet, valamint a terv alapján meghozott intézkedéseket. Az önértékelést ebben az estben is helyszíni szemle követi. A Díjat elnyert könyvtár évszámmal jelölt díszes oklevelet kap.

A DEENK könyvtári önértékelésének tapasztalatai Előzetes vizsgálatok a minőségbiztosítás területein: - pályázatok, tanulmányok, programok, irányelvek kidolgozása, Gyakorlati munkacsoport megalakulása, Előadások a témához kapcsolódóan.

Az önértékelés lépései Meghatározások megismerése Kulcsfontosságú ismérvek számbavétele Kötelező és ajánlott dokumentumok vizsgálata Kritériumon belüli alpontok megválaszolása Pontozás Vélemények rögzítése (erősségek, gyengeségek, fejlesztendő területek)

Összegzések Először a dolgozói könyvtári önértékelés összegzése, majd a vezetői, osztályvezetői könyvtári önértékelés összegzése készült el.

Összevetés Alkritériumok szerinti elemzésben: azonosságok-különbözőségek feltárása. Miértek? Adottságok-eredmények pontozásának vizsgálata; Legalacsonyabb, legmagasabb pontok; Hiányosságok területeire→intézkedési tervek meghozatala.

Mi volt a DEENK könyvtári önértékelés haszna? Gyakorlati munkacsoport számára - minőségi szemlélet fejlesztése. Gyakorlat, jártasság az önértékelésben. Tükör a vezetői, dolgozói kollektíva előtt. Elegendő idő áll a problémák átgondolására, intézkedési tervek meghozatalára. ÍGY LEHETŐSÉG…… a magasabb önértékelési pontokra, a Minősített Könyvtári Díj elérésére!!!

Teljesítmény. + Mérés. = Teljesítménymérés Teljesítmény? + Mérés? = Teljesítménymérés? A minőségfejlesztés gyakorlati lépései a könyvtárban.

Fogalmak Teljesítmény = Valamely tevékenységnek (lemérhető) eredménye. Mérés = Az a cselekvés, hogy valaki mér valamit. Teljesítménymérés a könyvtárban = A teljesítménymérés: "a mérések olyan összehangolt rendszere, amelynek együttes értékelése pontosabb képet nyújt arról, hogyan használja fel a könyvtár a rendelkezésére álló forrásokat szolgáltatásainak biztosítása érdekében, és milyen mértékig képes annak a közösségnek az igényeit kielégíteni, amelynek ellátására hivatott." Az elmúlt öt éves periódusban minden tevékenységünk e célokat segítette: - Kialakítottunk egy egységes felhasználóbarát könyvtárhasználati rendszert - Jelentős lépéseket tettünk az egységes számítógépes katalógus kiépítésére - Az állománygyarapítás terén szoros koordinációt alakítottunk ki a Debreceni Egyetem hagyományos dokumentumon alapuló és elektronikus szolgáltatásokat átfogó információs rendszerében, jelentős pályázati forrásokat igénybe véve saját adatbázisokat építettünk 32

A teljesítménymérés célja Mérés, elemzés, javítás! Döntés: tények alapján! Cél: önértékelés a munkafolyamatok hatékonyságának mérése, javítása a különböző időpontok összevetése a különböző szolgáltatások összevetése különböző szervezetek összevetése (benchmarking)

A teljesítménymérés területei A partnerek elégedettségének és elvárásainak vizsgálata A munkafolyamatok hatékonyságának mérése Az intézmény társadalmi megítélése

A könyvtári teljesítménymutatók MSZ ISO 11620:2000 szabvány A használók véleménye Nyilvános szolgáltatások Állománygyarapítás és feldolgozás A szabványban nincs kidolgozva: A szolgáltatások népszerűsége Az emberi erőforrások elérhetősége és használata

Mi indokolja, hogy méréseket végezzünk? A hétköznapi megfigyelések hibái: Felületes, rendszertelen, esetleges megfigyelés Túláltalánosítás (néhány élmény alapján ítélünk) Szelektív észlelés (csak a korábban felismert összefüggésekre figyelünk) A saját értékrendünk, normarendszerünk elnyomja az objektív ítéletalkotást A megismerés túl korai lezárása

A MAGYAR KÖNYVTÁRI RENDSZERBEN Előzmények TELJESÍTMÉNYMUTATÓK A MAGYAR KÖNYVTÁRI RENDSZERBEN Ajánlás a könyvtári teljesítménymutatók alkalmazására az MSZ ISO 11620:2000 szabvány alapján Kidolgozta a Teljesítménymérési Munkabizottság OSZK Könyvtári Intézet Budapest 2003. - A 2006-tól induló 3 ciklusú egyetemi képzés következménye: az alapképzési (BsC) szakok számának csökkentése, a szakstruktúra átalakítása, sokrétű és magas szintű mesterképzés és PhD képzés. A könyvtár feladata a több ciklusú egyetemi képzés felhasználóbarát könyvtári hátterének megteremtése. 37

Folytatás A program végeredménye: Bevezetjük a minőségbiztosítási rendszert valamennyi szakkönyvtárunkban - A Könyvtári Minőségfejlesztés 21 program gyakorlati alkalmazása és az ehhez készülő útmutató kidolgozása integrált felsőoktatási könyvtárak számára. A munka szakaszai: - A benchmarkinkgben résztvevő könyvtárak megnevezése. - A témakörök kijelölése. - Munkaterv készítése. - A legjobb gyakorlat tanulmányozása, a saját gyakorlat felülvizsgálata. 38