Hack Péter: Parlamenti reformjavaslatok Átlátható kampányfinanszírozást! Műhelykonferencia Budapest, április 2 9.
Előzmények Az első törvényi rendelkezések a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások eredményeként megszületett évi XXXIII. törvényben találhatóak Később az évi LXXXI. törvény tiltotta meg azt, hogy párt költségvetési szervtől, állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, költségvetési támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást fogadjon el.
A második választás után, a törvényalkotó már nem a bevételi oldalon kereste a korlátokat, hanem a kampány- kiadásokat akarta korlátozni. Az C. törvény 92. § (1) jelöltenként legfeljebb egymillió forint elköltését teszi lehetővé.
A 2006-os választások utáni fejlemények Kormányprogram: „Legyen átlátható és ellenőrizhető a pártok gazdálkodása, különös tekintettel a kampányra fordított kiadásaikra. A pártok állami támogatásának növelésével, a kampányra költhető maximális összeg reális megállapításával, ugyanakkor a fentiek szigorú ellenőrzésével váljon világos és átlátható rendszerré a pártfinanszírozás. Erősítsük meg az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványait.”
T/237. sz. törvényjavaslat A kormányalakítás után négy nappal, június 13-án a Kormány benyújtotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló évi C. törvény valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló T/237. sz. törvényjavaslatot.
A T/237-es javaslat lényegesebb elemei 1. Növeli a nyilvánosságot, átláthatóságot. 2. Megnöveli a pártok bevételi forrásait 3. Módosítja a pártok gazdálkodására vonatkozó hatályos szabályokat. 4. Növeli a választás tisztaságának garanciáit 5. Szigorítja a szankciókat 6. Megerősíti az ÁSZ szerepét
Egyeztetés a parlamenti pártok között A törvényjavaslat általános vitáját már a benyújtás utáni hetekben elkezdte az országgyűlés, az általános vitát július 4-én lezárták, majd július 10-én részletes vitát is megtartották és le is zárták. Időközben az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, és a Nézőpont Intézet szervezésében egyeztetés folyt a parlamenti pártok között a párt- és kampányfinanszírozás kérdéseiről. Az egyeztetés eredményeként a felek eljutottak egy megállapodás közelébe
T/4190-es javaslat A megállapodás meghiúsulását követően október 14-én két MSZP-s képviselő Tóbiás József és Puch László T/4119-es számon törvényjavaslatot nyújtott be „a pártfinanszírozás átláthatóvá tétele” címmel, majd október 26-án T/4190-es számon új változatban nyújtották be javaslatukat. Ez a szöveg lett a tárgyalás alapja.
A javaslat lényegi, - koncepcionális kérdéseket érintő – része gyakorlatilag megegyezik a T/237-es számú javaslatban megfogalmazott törekvésekkel. Az országgyűlés az általános vitát november 7-én kezdte és még aznap be is fejezte. A részletes vitára november 19-én került sor. Azóta a törvény határozathozatalra vár.
A törvényjavaslat pozitívumai: 1. A törvényjavaslat – akár változatlan formában történő elfogadása is lényeges fordulatot jelentene a jelenlegi helyzethez képest. 2. A javaslat – egy kivételével - tartalmazza azokat a legfőbb elveket, amelyekben a pártok elején az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Nézőpont Intézet szervezésében lezajlott egyeztetéseken egyetértettek.
3. A javaslat lényegében megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a Nézőpont Intézet, a Freedom House, és a Transparency International Magyarország által alkotott kampányfinanszírozás.hu szervezet megfogalmazott. Vagyis, bevezeti a kampányszámlát, tízszeresére növeli a törvényes összeghatárt, lerövidíti a kampányidőszakot (igaz nem 60, hanem napra), megerősíti a kampány ellenőrzését.
A javaslat gyengeségei : 1. A jelenleg tárgyalt tervezet a népszavazásra és az Európa Parlamenti választásra alkalmazza az országgyűlési választások szabályait, az önkormányzati választások kapcsán azonban a Javaslat 16. §-a azt tartalmazz, hogy a helyi és a területi önkormányzati választások során a jelölteknek nem kell kampányszámlát nyitnia. Ez a rendelkezés az önkormányzati választások vonatkozásában konzerválja a jelenlegi átláthatatlan állapotokat.
2. A Javaslat ugyan szól a választásban közreműködő társadalmi szervezetekről, de ezen szervezetek esetében, elmulasztja annak pontosítását, hogy a kampányban való részvétel bejelentéséből kiderüljön, hogy az adott szervezet mely jelölt, vagy párt mellett vesz részt a kampányban.
3. A javaslat egyértelművé teszi a kampányidőszak fogalmát, ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a pártok kampányidőszakon kívül is kampányt folytassanak, vagyis jelentős pénzeket fordítsanak a törvény hatálya alá nem tartozó időszakban média kampányt folytathassanak egy- egy számukra fontos ügyben.
4. A kampányidőszakot a Javaslat a választás kiírásától a választásig terjedő időben határozza meg. Az előterjesztők szerint javasolt 90 és 75 nap közötti kampányidőszak túl hosszúnak tűnik. A civil szervezetek által javasolt 60 nap elegendő lenne.
5. A Javaslat ugyan lényegesen növeli a kampány és általában a pártok pénzügyeinek átláthatóságát, és a számon kérhetőség lehetőségeit is megteremti, a kampánnyal kapcsolatos szabályok megsértésének vizsgálatáról azonban elég szűkszavúan szól. Indokolt lenne az ÁSZ hivatalból lefolytatott vizsgálatának nyilvánosságát is biztosítani.
6. Meg kell vizsgálni, hogy a plakátok és hirdetések elhelyezését korlátozó rendelkezések megszegőivel szemben elég hatékony szankciókat tartalmaz-e az előterjesztés
Hogyan tovább? A törvényjavaslat – akár változatlan formában történő elfogadása is lényeges fordulatot jelentene a jelenlegi helyzethez képest! Ha az elfogadáshoz ez közelebb visz, ki kell venni azokat a pontokat, amelyekben vita van, legfőképpen az állami finanszírozás bővítésének javaslatát, és ezen a területen hatályban kell tartani a jelenlegi szabályozást.
Be kell vezetni a kampányszámlát! Növelni kell a törvényes összeghatárt! Le kell rövidíteni a kampányidőszakot ! Meg kell erősíteni a kampány ellenőrzését! Átláthatóvá kell tenni a pártalapítványokat! Meg kell akadályozni a kormány és önkormányzatok kampányait!
Köszönöm a figyelmet!