Fejlődéskritikai kurzus, Védegylet, október 19. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/ , Fax: 28/ , Mezőgazdaság és fejlődés: agrárpolitikák és kétségek Dr. Podmaniczky László egyetemi docens 1.A világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei 2.Az EU agrárpolitikája és az európai agrármodell 3.A “fejlett / fejletlen” konfliktus

Bevezetésként „A különféle agrárpolitikai programok alkalmazása rendszerint több vesztességgel jár a fogyasztók és az adófizetők szempontjából, mint amennyi hasznot húznak belőle a termelők. Miként létezhet egyáltalán agrárprotekcionizmus szinte minden országban? Miért támogatják mezőgazdaságukat erősen a fejlett országok és miért adóztatják ugyanezt a fejlődő országok? Miért jár együtt a gazdasági fejlődés az agrárprotekcionizmus növekedésével?” Fertő Imre: Agrártámogatások – a protekciók földje. Figyelő, 1998/19.

Éhezés és mezőgazdálkodás  minden 7. másodpercben meghal egy gyermek éhezés következtében  1,2 Mrd alultáplált vs. 1,2 Mrd túlsúlyos  alultáplált gyerekek aránya Afrikában  1980: 26% → 2000: 28%  gabonatermelés (táplálékunk 70%-a)‏  1980: 342 kg/fő → 2000: 308 kg/fő forrás: Székely Mózes: Fejlődés és/vagy fejlövés A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei

A mezőgazdaság szerepe A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei

A világ agrárexportjának változása (milliárd dollár), illetve a világ összes exportjához viszonyított alakulása (%)

Az agrárszektor további jelentős szerepe  a lakosság élelemmel való ellátásában, az élelmezés-biztonság megteremtésében,  a foglalkoztatásban és a jövedelmek termelésében, a vidéki lakosság megélhetésének biztosításában,  a vidék fenntartásában és a táj megőrzésében,  az ipar számára nyersanyagok termelésében,  az energiaforrások diverzifikálásában A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei

Jövőbeli kilátások  Az élelmiszertermelését alapvetően a kereslet fogja meghatározni  A jövedelmek a közeljövőben dinamikusan nőni fognak  urbanizáció: 2015-re a világ lakosságának fele már városokban fog lakni, s a világ városi lakosságának pedig háromnegyede a fejlo ̋ do ̋ országokban fog élni.  olajárak magas szinten fognak maradni  agrártermelés struktúrája eltolódik az energia-igényes termékek termeléséto ̋ l az energianövények felé.  verseny alakulhat ki az élelmiszertermelés és az energianövény-termelés között »» emelkedő élelmiszerárak  termőföld biztosítása erdőírtással »»» negatív környezeti hatás (+ további mu ̋ trágya- és növényvédo ̋ szer-bevitel!)‏ A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei

A népesség és a jövedelmek várható alakulása A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei

Jövőbeli kilátások A Világ mezőgazdaságának fejlődési trendjei  WTO Dohai Forduló (2001-től):  vámvédelem és piacra jutás (feldolgozott termékek magas vámja »»» a fejlődő országok exportjának nehézségei)  belső agrártámogatások (kék, sárga és zöld dobozok és a nem kereskedelmi megfontolások)‏  exporttámogatások (mindegyik fél azt csökkentné, amit amúgy nem alkalmaz)‏  termelés és fogyasztás várható alakulása:  a fejlődő országokban jobban nő a fogyasztás, mint a fejlettekben  a fejlődő országok fogják meghatározni a világ mg-i termelését és kereskedelmét  a legkevésbé fejlett országok továbbra is nettó elelmiszer- importőrök maradnak

Érvek a közös agrárpolitika mellett:  Általános élelmiszerhiány  Agrárpolitika szociális funkciói  Nagy agrárnépesség (egyben jelentős szavazóbázis), a többi szektor jövedelmének 50 %-ából élt  a nemzeti agrárpolitikákban megjelent a hatékonyság, mint cél  Ipari-kereskedelmi integráció – a mezőgazdaság szerepe háttérbe szorult volna A közös agrárpolitika kezdete Az EU agrárpolitikája

A Közös Agrárpolitika (KAP) kialakulása Az EU agrárpolitikája 1957: Római Szerződés, 39 § : a KAP céljai:  A mezőgazdasági tevékenység termelékenységének növelése  Az agrárpiac stabilitása (piacvédelmi intézkedések)‏  Az élelmiszerellátás biztosítása (önellátás, zárt piac)‏  Méltányos életszínvonal biztosítása a mezőgazdasági termelőknek  A fogyasztói igények méltányos áron való kielégítése A KAP alanya: az a termelő, aki jövedelmének 50 %-át mezőgazdasági termék előállításából realizálja

A KAP sajátosságai Az EU agrárpolitikája A KAP nem tekinthető teljes agrárpolitikának, mivel:  nagyrészt piac- és termelésszabályozásról rendelkezik (piacpolitika);  a struktúrapolitikai intézkedések csak a 80-as években kerültek előtérbe és részletes kidolgozásra;  a földbirtokpolitika kérdéskörével nem foglalkozik.  a specializációt elősegítő és a termelést növelő politika, amely a termékeket helyezte előtérbe a termelők helyett

A KAP gyakorlati megvalósítása Az EU agrárpolitikája  es évek - az eredeti Mansholt terv (maximális szabad kereskedelem, minimális korlátozások) „gyengébb” változata valósult meg  1968-ra - a fontosabb agrártermékek árainak egységesítése  termelékenység fokozása, a termelési költségek csökkentése, az önellátásra és versenyre képtelen kisbirtokok felszámolása (de a birtokméret meghatározása tagállami hatáskör!)‏  családi munkaerővel dolgozó, és kellően gépesített, intenzív farmrendszer kiépítése  farmmodernizáció – a támogatás egysége a farm

Az EU agrárpolitikája  Elsősorban a termékelőállításhoz közvetlenül kapcsolódó piaci ártámogatásokkal kívánták elérni a KAP célkitűzéseit - a következmény: a termékek árszínvonala jelentősen meghaladta a világpiaci árakat.  A válság első jelei már a 70-es években jelentkeztek, de tetőztek a 80-as évek közepén (kialakultak a „készlethegyek”)‏ A 70-es évek végétől már a termelésnövekedés megállítása és néhány vidéki térség elnéptelenedésének megakadályozása lettek a KAP legfontosabb törekvései. A KAP gyakorlati megvalósítása

A KAP reformjai Az EU agrárpolitikája 1972 – modernizálás, fiatal gazdálkodók támogatása 1975 – hegyvidékek és kedvezőtlen természeti adottságú régiók támogatása tejágazat – a túltermelés büntetése, 1984 – tejkvóta bevezetése 1992 – Mac Sharry reform ( )‏ 1999 – Agenda 2000 ( )‏ 2003 – a KAP legújabb reformja

Mac Sharry reform (1992)‏ Az EU agrárpolitikája A McSharry reform okai:  Magas árgarancia – piaci zavarok;  Termelési többletek – növekvő költségvetési kiadások  Nem megoldott alapvető jövedelmezőségi gondok (gyengülő termelői pozíció);  Az egyre intenzívebb termeléssel járó környezeti károk  egyre feszültebb harc az EK és az USA között; GATT tárgyalások  az EK sok vitát kiváltó importpolitikája (magas vámok, változó mértékű lefölözési rendszer)‏

Az EU agrárpolitikája A reform célkitűzései:  versenyképesség javítása,  a vidéki népesség elvándorlásának csökkentése,  a termelés és a piaci kereslet közelítése  a jövedelemtámogatások irányítása oda, ahol arra valóban szükség van (a kistermelők preferált helyzete)‏  környezetvédelem és vidék természeti lehetőségeinek fejlesztése Mac Sharry reform (1992)‏

Az EU agrárpolitikája A reform megvalósításának eszközei  A belső árak csökkentése, illetve közelítése a világpiaci árakhoz  kompenzációs kifizetések + kötelező területpihentetés  Az extenzív gazdálkodás támogatása (környezetvédelem + túltermelés kezelése)‏  Kísérő intézkedések - Az agrár-környezetvédelmi szabályozás: a környezet- és tájvédelmi követelményekkel összeegyeztető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazása és környezetbarát termékek előállítása (önkéntes szerződések)‏ - Erdősítés támogatása - Korai nyugdíjazás Mac Sharry reform (1992)‏

Az EU agrárpolitikája Eredményei:  A termelői jövedelem 32 % -kal nőtt;  A túltermelés nem csökkent, a KAP költségvetése sem;  Nőtt a bürokrácia szerepe;  Csökkent a versenyképesség; Összegezve: A reform ellenére megmaradt az alapvető ellentmondás a mezőgazdasági termelést és intenzifikálást serkentő ártámogatási rendszer és a környezetvédelmi, illetve vidékfejlesztési célok között, vagyis a KAP továbbra is az intenzív és iparszerű mg. alapfelfogása szerint működött, de támogatva a környezetre és a vidéki térségekre káros mezőgazdasági gyakorlat csökkentését. Mac Sharry reform (1992)‏

AGENDA 2000 ( )‏ Az EU agrárpolitikája Az AGENDA 2000 okai:  Ismét relatív túltermelés  az ágazat súlyához képest túl magas támogatások »»» társadalmi és politikai nyomás  az EU bővítése,  élelmiszerbiztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos követelmények A reform céljai:  A világpiaci árakhoz való közelítés  A fogyasztói igényeknek történő megfelelés  A KAP működésének egyszerűsítése (jelentős decentralizáció a döntésekben, de közös finanszírozás)‏ CARPE javaslat – új támogatási struktúra

Az EU agrárpolitikája A támogatások áthelyeződése a mezőgazdálkodás nem termelési funkcióira

Az EU agrárpolitikája A KAP „félidős felülvizsgálata” (mid-term rewiew; július 10.)‏ A Bizottság eredeti reformtervének fő szempontjai:  A költségvetési keretek (2006 végéig) betartása,  Az európai agrármodell megőrzése;  A szabályozás egyszerűsítése;  A támogatások és a termelés szétválasztása;  A termelők adminisztrációs terheinek csökkentése. A reform éles vitákat váltott ki, aminek eredménye a javaslatok felpuhulása lett. A KAP legutóbbi reformja

Az elfogadott reformcsomag legfontosabb elemei:  A közvetlen támogatások termeléstől való részleges elválasztása (a közötti időszakban folyósított összeget kapják meg a gazdák)‏  Moduláció ( a közvetlen kifizetések csökkentése)  Költségvetési fegyelem (a költségvetési keretek betartását biztosítja)‏  Vidékfejlesztési kérdések  Új intézkedések a fiatal farmerek és a kis élelmiszerfeldolgozó üzemek támogatására  Magasabb közösségi támogatás az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre  Az állami erdők esetében végzett tájvédelmi beruházások támogatása  Intézkedések a vidékfejlesztési programok adminisztrációjának egyszerűsítésére Az EU agrárpolitikája

Ősszefoglalva: a “működés”: Az EU agrárpolitikája  közvetlen támogatásokkal termékfeleslegek  a termékfeleslegek intervenciós felvásárlása  a felvásárolt termékek értékesítése exporttámogatásokkal  Az EU költségvetésének még mindig kb. 40%-át költi agrártámogatásokra  túltermelési és versenyképességi gondok  a termelői jövedelmek egyenlőtlen eloszlása  a belső piacra való bejutás nehézségei harmadik országok számára  az adminisztráció és bürökrácia magas szintje  a természeti környezet pusztulása  társadalmi, szociális, foglalkoztatási problémák... és az “eredmények”:

Agrikultúra: harmóniában a természettel a mezőgazdaság a tájak, a vidéki térségek fő használója, kölcsönös egymásrautaltság környezeti adottság gazdálkodási mód, intenzitás környezetminőségtermékminőség életminőség környezetbiztonság élelmiszerbiztonság Az európai agrármodell

A mezőgazdaság értelmezése termelési típusú értelmezés:  árutermelő technológiák és azok tökéletesítése  az erdészetet, halászatot, vadgazdálkodást külön kezeli környezetgazdálkodási értelmezés:  "értékes beltartalmú, szermaradvány mentes termékek előállítása;  a kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása;  a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése, illetve elkerülése;  elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára". (Harrach, 1992)‏ Az európai agrármodell

I. Döntően a piac által szabályozott termelési feladatok, amelyek  minőségi élelmiszerek előállításán túl  nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások, stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint II. a piac által NEM szabályozott, „nem importálható közjavakat” előállító társadalmi szolgáltatások, azaz  környezeti, valamint  társadalmi (foglalkoztatási, szociális és kulturális) feladatok ellátása. ‏ A „többfunkciós” mezőgazdálkodás alapvető feladatkörei Az európai agrármodell

A földhasználat értéke a termelés intenzitásának függvényében ( Forrás: Nick Hanley, 1991) Az európai agrármodell

A környezet- és tájgazdálkodás alapjellemzői  Alapelve a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni.  A gazdálkodás során a tér gazdasági, környezeti és társadalmi, regionális funkcióit egyaránt figyelembe veszi, és olyan rendszereket alkalmaz, amelyeknek e három dimenzióban mért összhatékonysága a legnagyobb.  Diffúz, kis léptékű, méreteiben a táj adottságaihoz illeszkedő megoldásokat használ, a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik a helyi erőforrásokra, a helyi értékteremtésre, a helyi munkaerő és közösségek részvételére.  A termelőt és a fogyasztót igyekszik egymáshoz közelebb hozni. Az európai agrármodell magyar értelmezése (Ángyán, 1993)‏

A gazdálkodás elvi jövedelem-szerkezete a gazdaság földhasználati kategóriája szerint Az európai agrármodell magyar értelmezése

A földterület hasznosítás szerinti megoszlása “Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon

Magyarország területe a környezet-érzékenységi – agrártermelési skálán “Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon

Az üzemszerkezet alakulása Magyarországon “Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon

A standard fedezeti hozzájárulás (SFH)‏  bruttó termelési érték és a felhasznált változó költségek különbségel  Európai Méretegység (EUME): 1 EUME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg (ökonómiai méret)‏  Életképességi határ 4-5 EME ( Euro)‏ SFH értékek: !!! “Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon

Az életképességi határ feletti gazdaságok száma és aránya Magyarországon (2005)‏ Forrás: Lengyel Gy. (szerk.) (2006): Magyarország mezőgazdasága (Gazdaságtipológia, 2005), KSH, Budapest, 39 p. “Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program sarokszámai “Fejlett / fejletlen” konfliktus Magyarországon

Világbank: Reaching the Poor (“Elérni a szegényeket”)‏ “fejlett / fejletlen” konfliktus nemzetközi szinten kiindulási pontok:  A szegények 75%-a vidéken él.  A mezőgazdaság a fő forrása a vidék gazdasági növekedésének.  A szegénység csökkentésének legjobb módja a mg-i növekedés Új vidékfejlesztési stratégia, mely megpróbálja népszerűsíteni a mg-i növekedést az alábbi irányvonal alapján:  a mg-i piacok liberalizálása és bevonása a multilaterális kereskedelmi egyezményekbe  A tudomány és technológia beruházásainak támogatása, különös tekintettel a biotechnológiára  Az export mg. diverzifikálásának támogatása Céljai:  a vidéki népesség sebezhetőségének csökkentése  az élelmezés javítása,  csökkenteni a mikrotápanyag-elégtelenséget  erősíteni a szociális biztonsági hálót  előtérbe helyezni az AIDS elleni kűzdelmet és az általános alapfokú oktatást

Via Campesina ellenvélemények “fejlett / fejletlen” konfliktus nemzetközi szinten Növekedés  Nem ad ötleteket arra, hogy milyen módon történjen a növekedés  A tüneti intézkedések nagyon távol vannak a szegénység strukturális okainak megoldásától  Az új stratégia támogatja a nagy élelmiszer láncok növekvő koncentrációját  Az új technológiák nem oldják meg a szegények és a nők szociális és gazdasági problémáit, inkább elmélyítik azokat  Az új stratégia hangsúlyt helyez a biotechnológia népszerűsítésére. Mivel a Bank és a biotechnológiai cégek között egyértelmű a szoros kapcsolat, a Bank Teljes mértékben kiáll a GMO mellett. A biotechnológia nem szünteti meg az éhezést és szegénységet, ellenkezőleg, súlyosbíthatja azt

Via Campesina ellenvélemények “fejlett / fejletlen” konfliktus nemzetközi szinten A Global Campaigne for Agrarian Reform és a Világbank  A VB nem átlátható módon, a civil szervezetek részvételével hajtja végre a programot.  A Bank tevékenységének ellenőrzésére, monitorozására korlátozottak a lehetőségek.  A vidéki közösségek gyakorlatilag képtelenek leállítani a jogaikat veszélyeztető projekteket.  Az érintetteknek és a nemzeti intézményeknek vezető szerepet és autonómiát kellen kapniuk az agrárreform kidolgozásában. A legalapvetőbb ellentmondás az a látszat, hogy a Világbank egy technikai szervezet, amely kívül marad a politikából, miközben a valóságban masszívan beleavatkozik abba, kedvezve az uralkodó osztálynak és veszélyesen aláásva a demokratikus intézményrendszert és a demokratikus folyamatokat.

Via Campesina kérdések “fejlett / fejletlen” konfliktus nemzetközi szinten 1)Hogyan szerezhetnek a vidéki közösséget jogot ahhoz, hogy beleszóljanak jövőjük alakulásába? 2)Hogyan fogják a vidéki közösségeket bevonni a programok és irányelvek tervezésébe nemzeti és nemzetközi szinten? 3)Hogyan lehet egy tiszta és cselekvő testületet létrehozni, ami monitorozza a föld- és vidékfejlesztési irányelvek végrehajtását nemzeti és nemzetközi szinten? 4)Hogyan biztosítható, hogy a monitoring mechanizmus elég erővel rendelkezik ahhoz, hogy felfüggessze a már meglévő irányelveket, mint pl. a Világbank irányelvei, melyek igazságtalanok a vidéki közösségekkel szemben? 5)Milyen mechanizmusok biztosítják a vidéki közösségek számára a panasszal élés lehetőségét, a korrekciót, amennyiben az irányelvek és azok megvalósítása negatívan hatnak jogaikra?

Köszönöm a figyelmet !