A többszintű kormányzás új formái az Európai Unióban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Határmenti együttmûködés az EU-ban Mit jelentenek a Régiók? Klaus Klipp Fõtitkár Európai Régiók Gyûlése, Strasbourg.
Advertisements

Magyar elnökség– a kohéziós politika területén elért eredmények és kapcsolódási pontok a KAP-pal Kondor Zsuzsanna, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Koordinációs.
A CBC-programok és a területi kohézió Budapest, június 6.
MTA Regionális Kutatások Központja A HATALOM TÉRBELI MEGOSZTÁSÁNAK DILEMMÁI Regionális reform-forgatókönyvek Pálné Kovács Ilona, MTA Regionális Kutatások.
Ifjúságpolitika - A fiatalok, mint erőforrás -
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
2005. szeptember 28.. Történeti háttér Kiemelkedően magas menekültáradat Igény a menekülők szabályozott érkezése iránt.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Az Európai Konvent működése Bakos Gábor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar.
CODEX – „Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology” Új programozási metódusok a as tervezési periódusban:
„INTER-CIVIC: Vývoj dvojjazyčného portálu a digitálnych obsahov pre NGO”
Gyermekszegénység – uniós prioritások és a magyar elnökség lehetőségei.
A személyek szabad áramlásának közpolitikai elemzése
Endogén vidékfejlesztés lehetőségei és kihívásai Kultúra-gazdaság a Gyimesi-szorosban Nagy Kalamász Ildikó MTA PTI 2007.
Gyermekvédelmi politika I. Levelező tagozat 2008/09. tanév/őszi félév.
A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei
Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése
SOÓS EDIT A határon átnyúló együttműködések továbbfejlesztésének lehetőségei a magyar–szerb határon Szabadka,
A TERÜLETI KORMÁNYZÁST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS SZEMSZÖGÉBŐL Dr. Kaiser Tamás Egyetemi docens Generációk diskurzusa a regionális.
HELYI PARTNERSÉGEK, MINT A VIDÉKI KORMÁNYZÁS INNOVATÍV ESZKÖZEI 1 A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. vándorgyűlése Révkomárom, november 25.
Az ESPON 2006 Program és annak jelentősége Magyarország szempontjából Illés Dóra november 26.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
UMVP MB KAP albizottság, KAP-reform Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
MTA Regionális Kutatások Központja Tájékoztatás a Vidékfejlesztési Albizottság november 28-i üléséről Dr. Finta István Ph.D.
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
Tájékoztató a területfejlesztésért felelős főigazgatók üléséről Drahos Zsuzsanna Budapest, április 7.
Szlovákia az európai integráció útján Vass Ágnes Nemzetközi tanulmányok Pannon Egyetem – Veszprém Témavezető: Dr. Molnár Anna Éva.
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Magyarország 2015 Intézményi Reform Munkacsoport.
Magyarország 2020 Intézményi reformok. A stratégiai-alkalmazott kutatás jelentősége (tudományos paradigmaváltás) 1. EU távlati „tervezés-kényszer” – előrelátható.
AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSÉI TERV (NSRK 2007–2013) KÉSZÍTÉSÉNEK NÉHÁNY VITAPONTJA Dr. Faragó László MTA RKK 44. Közgazdász vándorgyűlés, Nyíregyháza.
A lokalitás szerepe a munkaerőpiaci folyamatok alakításában László Gyula Pécs, május 19.
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Genfi Egyetem, Európai Tanulmányok Intézete A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a.
MTA Regionális Kutatások Központja A decentralizált hatalomgyakorlás és a regionális fejlődés Pálné Kovács Ilona.
Vissi András Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht Pécs, szeptember 15. A „régióvá válás” autonóm lehetőségei – brüsszeli képviselet,
Nyugat-dunántúli Régió
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Controlling a gyakorlatban Dr. Szegvári Péter kormány-főtanácsadó Magyar Controlling EgyesületMiniszterelnöki Kabinet Uniós körkép - Az európai regionális.
Az EU szomszédságpolitikája A Keleti Dimenzió. A bővítés utáni helyzet május 1-je után tíz új tag (az EU eddigi legnagyobb bővítése) május.
Kuti Éva Szociális gazdaság, nonprofit szektor, civil társadalom Versengő koncepciók és intézményi leképeződésük.
A többszintű kormányzás – többpólusú kormányzás értelmezése Az Európai Unió irányításának sajátosságai.
MTA Regionális Kutatások Központja Regionális fejlesztéspolitika régiók nélkül? Pálné Kovács Ilona MTA RKK MTA Regionális Kutatások Központja.
Új prioritások, alapelvek, átalakulóban a fejlesztési politika Előadó: Schneider Gábor Corvinus Egyetem, Budapest.
1 Civil részvétel és szerepvállalás A helyi és térségi együttműködés lehetőségei és korlátai Rajnai Gábor Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum.
2007. évi célkitűzéseink. I as uniós pénzügyi-tervezési időszakra való felkészülés átfogó regionális területfejlesztési program elékszítése,
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek.
Partnerség és hálózatok – elmélet és gyakorlat Pálné Kovács Ilona MTA RKK MTA Regionális Kutatások Központja.
RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula.
Gazdasági és társadalmi kohézió az Európai Unióban Dr. Kocziszky György egyetemi tanár intézeti igazgató Salgótarján Miskolci Egyetem, Európa Gazdaságtana.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács sajátos szerepe az Európai Uniós szabályozások érvényesítésében hazai nemzeti és helyi szintű szabályozásokban Horváth.
Európa városhálózata. A., A városok számokban I. A városodottság mértéke – Európa: 71,9% 1. magasabb értékek – Észak- és Északnyugat-Európa (Belgium –
Intézményesített határon átnyúló együttműködési lehetőségek az INNOAXIS régióban - CESCI - Intézményi háttér - Térszerkezeti háttér.
Adományozási kultúra az Európai Unióban Előadó: Dr. Talyigás Katalin.
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 11. előadás november 23. Témakörök: 5. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai 5.1. Az EU jogrendszerének.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Közigazgatási Jog 4. Európai közigazgatás, 3. előadás szeptember Az EU központi szerveinek általános jellemzői Nincs önálló (saját) EU intézményrendszer.
Törzsök Erika: Színes szőttest - avagy milyen kisebbségpolitikára van szükség? 2006.
Dr. Iván Gábor, Külügyminisztérium, szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza – szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza.
A NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIAKERET (2007–2013) KÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Dr. Faragó László MTA RKK Sopron március 1.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
A CeRamICA projekt hozzáadott értéke a magyarországi szakpolitikák és fejlesztéspolitika tükrében Sára János Főosztályvezető NFGM Területfejlesztési Főosztály.
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
Európai Uniós ismeretek
Előadás másolata:

A többszintű kormányzás új formái az Európai Unióban Dr. Kaiser Tamás Egyetemi docens, Pannon Egyetem 2009. május 22.

Három megfontolandó kérdés A többszintű kormányzás (multi-level governance, MLG) értelmezési keretei: elmélet, megközelítés, vagy az „intézményi barkácsolás” fedőneve? Az MLG aktualitása:újabb reformévad előtt? Az MLG horizontális dimenziója: „közpolitikai vállalkozók” határon innen és túl

Az MLG helye az európai tanulmányokban Alapproblémák: 1990-as évek elejére: az EU mint sui generis politikai rendszer („európai belpolitika”) Az 1990-es évektől: az EU gyakorlati működése („európaizáció”) A régiók szerepének felértékelődése (szubnacionális mobilizáció) Hálózatos, önkéntes szabályozó eszközökön alapuló kormányzás (new mode of governance, policy network, OMC) MLG: a folyamatok és megközelítések („governance turn” és „normative turn”) szintézise MLG és NMG: egyazon jelenség két oldala: a kormányzás változó formái az EU-ban: többszintű és policentrikus kormányzás

A szubnacionális mobilizáció Az első hullám: Maastrichttól Nizzáig Csatornák a „hazai” belpolitikában („intra-state channel”) Szintek közötti régi és új intézményes koordináció Alkotmányos változások-de mi történt az unitárius országokkal és a tagjelöltekkel? Új lehetőségek az „európai” belpolitikában („extra-state channel”) Részvételi lehetőség a Tanács döntéshozatalában (203.cikk) Régiók Bizottsága, RIO-k, transznacionális hálózatok A második hullám: 2001-től napjainkig Az EU-hoz való viszony megváltozása (a „Sinatra-effektus”)

Az MLG és a demokrácia Alapprobléma: demokrácia vs. hatékonyság, avagy a „fausti ajánlat” A demokrácia mely elemei alkalmazhatók a nemzetállami kereteken kívül? Helyettesíthetők-e tradícionális legitimáció eszközei és intézményei? MLG: a kooperatív kapcsolatok (tanácskozás, alku, kompromisszumkeresés) hatalmi elemei hogyan válnak ellenőrizhetővé? Előtérben az elszámoltathatóság (accountability) új formái („normative turn”) Horizontális, társadalmi, professzionális szervezeti formák Feladvány: lehet-e az EU-t demokratikusan működtetni anélkül, hogy állammá alakuljon?

Az MLG típusai (Hooghe-Marks,2004) I. típus II. típus Általános hatáskörök Specifikus hatáskörök Egymástól elkülönült kormányzati szintek Egymást átfedő funkcionális szintek A hatáskörrel bíró szintek korlátozott száma A hatáskörrel bíró szintek korlátlan száma Rendszerbe foglalt működési keretek Rugalmasan változó működési keretek

Erős vs. gyenge MLG Vertikális függőség Horizontális függőség Erős MLG (kormányzás) Magas Gyenge MLG (részvétel) Közepes-magas Alacsony-közepes

Az MLG aktualitása: újabb reformévad előtt? Párhuzamosok, ha találkoznak: Lipcsétől és a Negyedik Kohéziós Jelentéstől a Zöld Könyvön át a Barca Jelentésig Kiindulópont: az európai területfejlesztés (spatial planning) → nem közös politika „Kívülről” „befelé” haladó folyamat: informális miniszteri találkozók → COR/COTER, EP/CRD Fókuszban a csoportos elnökségek Első Akcióprogram (2007. nov. Ponta Delgada) Marseille (2008. nov. 26.), Marianske Lazne (2009. április 23-24. : három alapvető napirendi pont Az MLG megkerülhetetlen eleme a vitáknak!!

Mit tudunk meg a vitákból? Háttér: a Lisszaboni Szerződés Területi kohézió, szubszidiaritás Hívószavak: Területi tőke Stratégiai és flexibilis területi együttműködés , új típusú partnerségek (területi kormányzás) Területi sokszínűség figyelembe vétele a közpolitikák végrehajtásában Jobb koordináció, integrált megközelítés A megfelelő területi szint kiválasztása (NUTS III, városok) Transznacionális regionalizmus („territorial positioning”)

COR: Fehér Könyv az MLG-ről Kiindulópont: a helyi és regionális szereplők helyzetének paradoxonai Eurobarométer (2009. február), „lisszaboni paradoxon” Cél: rugalmas „cselekvési tervrajz” révén részvétel és a hatékonyság erősítése Partnerség erősítése: nagyobb felelősségvállalás, jobb koordináció a különböző szereplők részéről A partnerség-alapú kormányzás az intézmény-alapú kormányzás (→a „közösségi módszer”) kiegészítője A részvételi elemek növelése Intézményi képviselet, területi párbeszéd Hálózatok, Web 2.0, YouTube/EUTube

Közpolitikai vállalkozók az MLG rendszerében Az eurorégiók erőforrásai (Perkmann, 2007): Szervezeti autonómia Diverzifikált anyagi források Változatos, „day to day” tevékenységformák Európai Területi Csoportosulás (EGTC) Jogi személy, széles körű tagság, sokrétű tevékenység Kérdés: a jogi és politikai lehetőségek kihasználásának mértéke Ideális eset: erősen integrált eurorégió: egységes jogi struktúra, közös munkaszervezet, saját források, közös bankszámla

Az EMS-Dollart Eurorégió szervezeti felépítése

Legújabb kori kalandozások: magyar érdekek az EU-ban Kiindulópont: az EU információközvetítési és érdekérvényesítési csatornáinak megismerése és megtanulása Politikai kultúra-, hálózat-, pozíció- és hídépítés A „kettős párhuzamosság” gyakorlata: a nemzeti út és a brüsszeli stratégia egymás mellett élése Forrás-orientált és identitás-orientált törekvések Sikeres stratégia: változó koalíciók, a „támogatások cseréje”

Következtetések Az MLG az EU alapvető politikai céljait szolgálja, a jó európai kormányzás része DE: nem alkalmazható valamennyi közpolitikára, és az egyes esetekben sem homogén Nem jogi eszköz, hanem politikai cselekvési tervrajz A magyar elnökségi felkészülés megkerülhetetlen eleme, ami összefonódik (?) a hazai intézményrendszer reformjával Az erőteljes, többszintű brüsszeli jelenlét nélkülözhetetlen eleme a magyar érdekek hatékony megfogalmazásának és érvényesítésének