Határon átnyúló szolgáltatás, felelősség

Jogviszonyok magyar szolgáltató és külföldi beteg között Eu esetén Nem gyógykezelési céllal érkezik a beteg Magyarországra (tanul, turista stb)- szociális kordinációról szóló rendeletek (A) Kifejezetten gyógykezelési céllal érkezik a beteg a érkezés országának túlzott késedelme, vagy alkalmazandó gyógymód hiánya miatt (B) Kifejezetten gyógykezelési céllal érkezik a beteg, de nem az előző pontban írt okokból - Határon átnyúló irányelv szerinti eljárás (C) A beteg nem gyógykezelési céllal érkezik Magyarországra, de nem látható el a szociális kordinációról szóló rendleltek alapján, vagy nem finanszírozott szolgáltatónál veszik igénybe az ellátást (D) Kifejezetten gyógykezelési céllal érkezik a beteg, de a B pont szerinti feltételek nem állnak fen, a külföldi ellátás iránti kérelmet elutasítják, nem is veszi igénye az engedélyezést, nem finanszírozottnál történik az ellátás (E) A Beteg határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásra jön Magyarországra, de fekvőbeteg ellátásnál az irányelv szerinti engedélyezést nem veszi igénybe, vagy nem finanszírozott ellátást vesz igénye A B és C. pontok esetén a járó-beteg ellátásra, ami nem engedély köteles nem finanszírozott ellátásnál veszik igénybe

A. pont szerinti eljárás 1408/71/EGK rendelet, 574/1972 EGK rendelet, 883/2004/EK rendelet-szociális kordinációról Rendelkezik Európai Egészségbiztosítási Kártyával és orvosilag szükséges az ellátás-azonos feltételekkel látják el, mint egy magyar beteget, amiért annak is fizetni kell azért fizet a külföldi is, ami ingyenes azért nem Orvosilag szükségességet a kezelőorvos dönti el, dialízis, oxigénterápia, szülés, szüléshez kapcsolódó ellátások mérlegeléstől függetlenül orvosilag szükségesek Abban az esetben, ha fizetni kell a szolgáltatásért azt fedezheti betegségbiztosítás, utazási biztosítás is (pl korábbi vizit díj)

B. pont szerinti ellátás Fontos a hivatkozott két feltétel vagy túlzott késedelem, vagy alkalmazandó gyógymód hiánya kell (és úgy sem oldható meg, hogy odahívják a másik ország orvosát) lehet, hogy mind a két feltétel fennáll Orvos-szakértői vélemény dönt a fenti kérdésről és engedélyezni kell az ellátást Az engedélyezett ellátás csak finanszírozott szolgáltatónál és olyan feltételekkel, mint, ami mellett a hazai beteg igénybe veheti az ellátást

C. pont szerinti ellátás A beteg kifejezetten gyógykezelési céllal jön Járó-beteg ellátás ( egynapos is) engedély nélkül ellátható, fekvő-beteg ellátás finanszírozásához a küldő állam engedélye kell Engedély kiadása tehát nem az ellátást akadályozza, hanem annak finanszírozhatóságát Határon átnyúló ellátásnál az ellátás helyének ellátásáért a küldő állam finanszírozási feltételei szerint kap a beteg finanszírozást-ez lehet hátrányos, ha a küldő állam kevesebbet fizet a szolgáltatásért, mert a különbözet a beteget terheli Fekvő-beteg ellátás engedélyezését befolyásolja: legalább egy éjszakás tartózkodás (magyar egynapos sebészeti fogalom nem jó mert az 24 órás ellátás), kiemelten speciális és költséges orvosi ellátások, az ellátó szolgáltatók minősítése és engedély megtagadási ok, ha eseti elbírálás arra enged következtetni, hogy az ellátás minőségével és betegbiztonsággal összefüggésben súlyos és kifejezett aggályok merülhetnek fel Engedélyt a küldő állam adja Ellátás igénybe vétele finanszírozott szolgáltatónál Különbözeteket ebben az esetben is fizetheti egészségbiztosítás, betegségbiztosítás

D. és E. pont szerinti ellátások D. pont esetén vagy nem orvosilag szükséges az ellátás, vagy nem finanszírozott szolgáltatónál kerül arra sor, ilyenkor a beteg fizeti a szolgáltató árlistája szerinti szolgáltatási díjat(nem finanszírozási összeget) - különbözetet itt is fizetheti biztosító, vagy utasbiztosítás E. pont esetén nem kapja meg az engedélyt a beteg az ellátásra, mert nincs túlzott késedelem, vagy elvégezhető az eljárás a küldő államban is, orvos-szakértői vélemény hiányzik, vagy az engedélyezést meg sem próbálják, illetve nem finanszírozott szolgáltatónál veszik igénybe az ellátást-a szolgáltatás díját a beteg fizeti, a szolgáltató a saját díjtáblázata szerinti díjat kéri (nem a finanszírozott szolgáltatás díját)- itt is segíthet biztosítás minden formája

F.és G. pont szerinti ellátás Abban az esetben, ha a beteg nem veszi igénybe a határon átnyúló irányelve szerinti engedélyezést (C pont és nem B. pont szerinti feltételek), vagy ilyen engedélyt nem kap és mégis jön gyógykezelési céllal és igénybe vesz fekvő-beteg ellátást (vagy engedélyezett ellátást nem finanszírozottnál vesz igénybe) fizetnie kell a szolgáltató árlistája szerinti díjat és ezt megkaphatja magánbiztosítótól, de finanszírozótól nem Járó-beteg ellátásnál mivel engedély nem kell, ha finanszírozottnál veszik igénybe az ellátást mindig megkaphatja a beteg a küldő állam szerinti finanszírozást, de az lehet kevesebb, mint az ellátás helyén, így ezt is fizetnie kell vagy megkapja biztosítótól. Abban az esetben ha nem finanszírozottól veszi igénybe az ellátást a teljes díjat fizetnie kell, de ezt is kaphatja a magánbiztosítótól. Jövőbeli változás lehet, hogy ezekben az esetekben, az irányelv hatályba lépése után (2013 október) a megkülönböztetés tilalma miatt a nem finanszírozott ellátásnál is megkaphatja a beteg a küldő állam szerinti finanszírozási összeget (fekvő-beteg ellátásnál nem csak járó-beteg ellátásnál) és csak a különbözetet kell fizetnie

Vegyes jogviszonyok Eu-n kívül Szociális kordinációról Eu-n kívüli rendelet nincs Lehetnek kétoldalú megállapodások az ingyenes ellátásról finanszírozott ellátásnál (régi szocialista és baráti országok) Ahol nincs ott akár gyógykezelési céllal, akár ilyen cél nélkül jön a beteg, akár járó, akár fekvő-beteg ellátásnál, fizeti az ellátást a szolgáltató árlistája alapján akár magán akár finanszírozott ellátó-helyen veszi igénybe a szolgáltatást és utólag kaphat otthonában támogatást vagy segítheti utasbiztosítás, betegbiztosítás (A,C,D,E,F,G pontok esetén, bár F pont tulajdonképpen nincs is és A és F pontok beleolvadnak a C pontba, fizetni kell a szolgáltatásért) A B. pont alá tartozó esetekben túlzott késedelem, vagy ha az küldő államban nem végezhető el az ellátás vagy mindkét feltétel fennáll Eu-n kívüli beteg is kaphat engedélyt az ellátásra finanszírozott szolgáltatónál hasonló feltételek mellett, mint a magyar szolgáltató (vagy mehetünk mi is ki ingyenesen szakvélemény mellett nem Eu-s ellátó-országba). (Az E. pont alatti esetben hiába van engedély, ha nem finanszírozottnál történik az ellátás, fizetni kell)

Határtalan felelősség Melyik (károkozó, károsult, károkozás helye, károsodás helye vagy más) állam bírósága előtt induljon az eljárás Milyen anyagi jogot alkalmazzanak a kártérítési felelősség vizsgálatánál Melyik állam anyagi jogát, bírói gyakorlatát alkalmazzák az elvárhatóság vizsgálatánál szerződésszegés esetén Melyik állam anyagi jogát, bírói gyakorlatát alkalmazzák az elvárhatóság vizsgálatánál szerződésen kívüli károkozásnál Melyeik állam anyagi jogát és bírói gyakorlatát alkalmazzák a kártérítések összegszerűségénél Eltérnek-e a szabályok az Eu-s és Eu-n kívüli külföldinél?

Melyik állam bírósága? 44/2001/EK rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról Károkozó perelhető a saját tagállamának bírósága előtt Károsultnak joga van megindítani ott is ahol a kár bekövetkezett vagy bekövetkezhet (pl terhes-gondozás és szülés, ellátás és kontroll vizsgálatok, egynapos sebészet és háttérintézmény esetén eltérhet a károkozás és a bekövetkezés helye, de egy sérülés észre nem vétele is okozhat bénulást a későbbiekben) Egészségügyi szolgáltató és beteg közötti szerződés fogyasztói szerződés, a fogyasztó tartózkodási helye szerint is indulhat az eljárás- fogyasztói értelmezés nehéz a rendelet szerinti feltételek egészségügyre nem igazán alkalmazhatóak Több egészségügyi szolgáltató perlése esetén bármelyik alperes államának bírósága előtt is indulhat az eljárás-csak az eljárás hazahozatala miatt lehet perelni egy szolgáltatót pl háziorvost a külföldi egészségügyi szolgáltatóval együtt Felek megállapodása az eljárás helyéről előre, a fogyasztói jogokat nem korlátozhatja, egyébként kizárólagos, megelőzi a többi joghatósági okot

Milyen anyagi jog Eü tv. 244.§-a alapján, ha magyar egészségügyi szolgáltató végez egészségügyi szolgáltatást-szerződéssel okozott károkért való felelősség szabályai A szerződés lehet megbízási szerződés vagy fogyasztói szerződés nem mindegy az elvárható gondosság vizsgálatánál irányadó jogra nézve Nem magyar egészségügyi szolgáltatónál illetve bírói gyakorlati értelmezésnél lehet a károkozásra a szerződésen kívüli károkozás szabályait is alkalmazni, szintén eltérő feltételekkel az eljárás során az elvárhatóság vizsgálatánál alkamazandó jogra nézve

Elvárható gondosság melyik állam joga alapján I. 593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre (Róma I) Felek megállapodásában választott jog, eltérhet a felek személyes jogától is (magyar szolgáltató kikötheti a portugál jogot is) Megállapodás hiányában szolgáltatási szerződésnél a szolgáltatást nyújtó fél személyes joga Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének joga (fogyasztói szerződés értelmezés ebben az esetben is nehézkes, mert a szokásos tartózkodási helyén kívül nyújtott szolgáltatásra nem alkalmazható, bár ha már a kontrollt ott nyújtják mégis) Jogot alkalmazni elévülésre,érvénytelenségre,szankcióra

Elvárható gondosság melyik állam joga alapján II. 864/2007/EK rendelet, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokról szól (Róma II) Az elvárható gondosságot annak az államnak a joga alapján kell értelmezni, ahol a kár bekövetkezett, okozástól és közvetett következményektől függetlenül Szuper szűkítés a kár ott következik be, ahol a sérülést elszenvedték ( indokolásban szerepel), ez az esetek többségében azonos lenne az okozás helyével- az elszenvedés és bekövetkezés között különbség Értelmezési kérdés lesz ennek elfogadása, mindig a konkrét kérdés dönti el, hogy mi minősül kárnak és az hol következett be ( pl mulasztás- ami a halálhoz vezet, vagy maga a halál a kár) Felek megállapodhatnak az alkalmazandó jogban, de nem ez a főszabály, és csak a kárt okozó esemény bekövetkezte után Jog kiterjed a kártérítési módokra( vagyoni , nem vagyoni), más személyekért történő felelősségre, károsulti körre ( az adott ország szabályai szerint kik igényelhetnek kártérítést)

Kártérítések összegszerűsége Nem vagyoni kártérítés Az eljárás helyének bírói gyakorlata kivételesen jogszabályai határozzák meg ( pl. limitálás esetén). Az összegszerűség mértékét a károsult joga nem befolyásolja Túlzott mértékű, elrettentő, megtorló kártérítés a közérdekre történő hivatkozással csökkenthető ( pl. ha a sérelemdíj bevezetésre kerülne) Vagyoni kártérítés Eljáró állam joga határozza meg, milyen vagyoni kártérítési tételeket fogad el (pl magyar korlát lesz az új Ptk-nál az előreláthatóság) Az összegszerűség egy része a károsult országának joga, gyakorlata szerint számítódik pl jövedelem-kiesés, gondozási költség, nem azt nézik, hogy az eljárás országában mennyi volt a kiadás, hanem a károsultnak mennyi volt az ténylegesen, általános (tételesen nem kiszámítható) kártérítésnél lehetőség van az eljárás országa összegszerűségi gyakorlatának figyelembe vételére is

Unión kívül I. 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról Joghatóság Magyar bíróság, ha alperes (szolgáltató) székhelye belföldön van Több alperes esetén legalább egyik szolgáltató székhelye belföldön van Szerződésen kívüli károkozásnál, károkozó magatartás vagy a károsító eredmény bekövetkeztének helye belföldön van, de a károsult dönti el, hogy ezzel a lehetőséggel élni kíván-e Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó tartózkodási helye dönt Magyar Állam elleni eljárás-kártalanítás ilyen, kizárólag Magyarországon folyhat Felek megállapodása alapján, ha másként nem szól akkor ez a megállapodás kizárólagos, ami történhet írásban, szóban (írásbeli megerősítéssel), fogyasztói jogból fakadó eljárás indítási lehetőséget nem korlátozhat Szerződéses felelősség Szerződésen kívüli károkozás

Unión kívül II. Szerződéses felelősség Szerződésen kívüli károkozás Felek által választott jog az elvárható gondosság tartalmára Jogválasztás hiányában, az a jog amihez a szerződés annak lényeges elemei szerint leginkább kapcsolódik ( fogyasztói szerződés fogyasztó joga, lényeges elem a fogyasztó, megbízási szerződésnél mi a lényeges elem?) Értelmezési nehézségek Szerződésen kívüli károkozás Károkozó tevékenység, mulasztás helyének joga az elvárható gondosságra Ha a károsultra kedvezőbb, amelyik állam területén a kár bekövetkezett Károkozó és károsult lakóhelye ugyanaz az állam, ennek a joga Arra nézve, hogy a károkozó magatartás biztonsági szabály ( elvárható gondosság követelménye ide tartozik?) megsértésével jött-e létre a károkozó magatartás helyének joga az irányadó, akkor is ha a fenti jogokat kell alkalmazni a többi vizsgálandóra ( vegyes jogalkalmazás lehet) Állam jogán keresztül a bírói gyakorlat is alkalmazásra kerül