A humanista nevelők pedagógiai nézetei

A kor bemutatása Európai szellemi arculatának megváltozásában : Antifeudális népi mozgalmak szerepe – hatásuk a népnevelés és az iskolázás terén 14-15.sz. Itáliájából induló szellemi áramlat – antik klasszikus szerzők újrafelfedezése /humanista mozgalom/ Reneszánsz kezdetén: gazdagodó polgárság <-> feudális társadalom műveltségeszménye Keresztény dogmák egysíkú embereszménye, katolikus egyház teológiája skolasztika megmerevedett formanyelve <->feltörekvő polgárság haladó gondolkodói Megújhodás = reneszánsz - az átvett antik kultúrát korának megfelelően újrafogalmazza

,,Studia Humanitatis” Humán tudományok köre: grammatika, retorika, történelem, költészet, erkölcs Hivatali állások – jó fogalmazás, beszédkészség Latin nyelv újjáéled Nevelő, személyiséggazdagító hatás Emberi értékkel való gazdagítás, esztétikai élmény jellemfejlesztő hatása ,,Ars humanitatis”: emberhez méltó élet megteremtéséhez szükséges tudományok, művészetek összessége

Reneszánsz ,,uomo universale”: sokoldalúságra való törekvés Egyéniség érvényesítésének korszaka Reneszánsz ember önmagából merít erőt ‘’Én forradalma” Mecénás tevékenység Hangsúlyeltolódás: középkorban: létezők láncolata, végső mozgató, organikus világkép, ember helye kötött /’’törpe”/ reneszánszban : ember a középpontban, személyes jellegű ‘’modern” vallásosság, antik szerzők terjedése, könyvnyomtatás, természettudományok, ,,uomo universale”: sokoldalúságra való törekvés városi- plébániai iskolák tananyagváltozása Úri nevelésben: bensőséges viszony ,,Tömegeket nem lehet nevelni, csak fegyelmezni”- Fináczy Ernő Vittorio da Feltre – ‘’vidámság háza” = Casa Giocosa Képzőművészetben felfedezik az emberi test szépségét Emberformálás művészete kezdi érezni a testi épség biztosításának szükségességét

Emberközpontú szemlélet Test és lélek harmóniája Humanisták: a gyermekkor = ártatlanság kora Kritizálták: az ‘’együgyű” nevelési gyakorlatot, egyeduralkodó verbalizmust, klasszikus stúdiumok öncélúságát, túlhaladott oktatási módszert Humanisták külső és belső természet meglátása Egyéniség felfedezése Nevelés célja: sokoldalúan, harmonikusan fejlett, világias műveltségű embereszmény megvalósítása Baldassare Castiglione: ,,Az udvari nemesember” ,,sprezzatura”- könnyedén Úri dilettáns /műkedvelő/

Különbségek Humanizmus: Sokoldalúság Értelem kiművelése, test fejlesztése Ésszerű morál Esztétikai nevelés kiterjesztése Munkára nevelés gondolata Bölcsője: Itália Petrarca: ,,Kevés ember lehet tudós, de mindenki lehet jó ember.” Középkor: Keresztény ideálok Önsanyargatás Valláserkölcsi normák

Olasz humanizmus Petrarca: renaissance-kori humanizmus nagy előfutára Pier Paolo Vergerio: ‘’A nemes származású gyermekek neveléséről” dicsőségek megszerzése, játék, illendő megjelenés Maffeo Vergio: ,,A gyermekek neveléséről és tiszta erkölcseikről” értelmi nevelés, klasszikusok szelektálása, gyermeki lélekhez való alkalmazkodás, figyelem felkeltése és ébrentartása Vittorio da Feltre: játék, cselekvés, mozgás, vidámság, bensőséges légkör, bizalmi kapcsolat

Erasmus /1466-1536/ Északi és itáliai humanisták felfogásának kettőssége benne Újszövetség fordítása Európai reneszánsz-gondolat legjelentősebb képviselője Tekintély Visszavonulás Megelőzte századát Pedagógiai művei : Nyelvtankönyvek: a nyelvi-irodalmi oktatás megújítását segítették. Elméleti jellegű munkái: a gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló értekezések

Rabelais /1490-1553/ és Montaigne /1553-1592/ Pedagógiai regényei: Pantagruel /1532/ -tudományokban lett jártas és Gargantua /1534/ -életre készítették fel Skolasztikus nevelés ellenpólusa -> tézis antitézise Legegyetemesebb nevelési szisztémák foglalata Montaigne: ,,Essais” ‘’A gyermekek neveléséről” – egészséges, értelmes és erkölcsös emberek ,,Nem azt kellene tudakolnunk, ki tud többet, hanem, hogy ki tud jobb dolgokat.”

Angol humanizmus Mórus Tamás: ’’Az állam legjobb állapotáról és az Utópia nevű új szigetről’’ humanista fogantatású művében ugyan utópisztikus jelleggel, de a korai utópista szocialisták bátorságával tárja fel ezeket az ellentmondásokat. Juan Luis Vives :,,A tanulmányok rendszere vagy a keresztény nevelés” pszichológiai szempontok megjelennek Pedagógiai eszménye az egészséges, edzett testű, klasszikus nyelvekben és természettudományokban egyaránt jártas, erkölcsileg érett, világban érvényesülni tudó, őszinte, bensőséges vallásos hitű ember.

Magyarországon ’’liberatus” /diák/ humanista literátus képzettség : Grammatika Diktámen Kompútusz Vajda János: ,,olyan emberek kellenek, akik a dolog lényegére törnek, és a tudományokat mohón követelik” Academia Istropolitana Mátyás király : ,,Nem engeded meg a te gyermekednek, akiben mintegy újra születve élsz tovább, hogy elmúljék életének egyetlen perce is tanulás nélkül, amelyben valamit szerezni lehet, ami vagy egész életére nagy haszonnal jár, vagy ami a rossztól visszatartja.” /Erasmus/