TÁMOP /2-C-/ A reflektív tanulás alkalmazásának egyes területei a szociális képzésekben Szöllősi Gábor egyetemi docens a projekt szakmai vezetője

TÁMOP /2-C-/ Ismétlés Reflexív szakember Reflektív tanulás Reflektív kompetenciák

TÁMOP /2-C-/ A reflektív tanulás a szociális képzésekben Több, mint tanulási módszer Alkalmazásának egyes területei: -Készségek fejlesztésének eszköze -Tereptanulás módszere -Felnőtt-tanulás módszere -Megszerzett kompetenciák beszámításának alapja -Tanulás integrálásának -és támogatásának kerete

TÁMOP /2-C-/ mint a készségek fejlesztésének eszköze … Dilemma: a hallgatók készségeinek fejlesztése során meghatározhatók-e standardok, vagy pedig a fejlesztés az adott egyén tekintetében bír értelemmel? A szociális képzések a szakmára orientáltak, szakmai céljaik kiterjednek az ismeretek, készségek és értékek megszerzésére, illetve kialakítására. A tartalmak explicit illetve implicit módon vannak jelen a képzésekben, illetve részeikben a reflektív készségfejlesztési célok két típusa: – a szociális szakemberre jellemző készségek kialakítása – a reflexív szakember számára szükséges sajátos készségek kialakítása a reflexió tanulása-tanítása révén Egy reflektív módszer: reflective skill laboratory (Wong Kam Pun: Social Work Skills Laboratory in Action: Integrative and Reflective Learning through Students’ Participation. Critical Thinking.)

TÁMOP /2-C-/ mint a tereptanulás módszere … Dilemma: Mi a helyes arány a terepgyakorlaton lévő hallgatók önálló tanulása, illetve a hallgatók instruálása között? Különbségek a hallgatók között a reflexió szintje szerint (Wong et al ): – nem-reflektálók (megszokás, megértés,) – reflektálók (tartalom, folyamat, tartalom és folyamat) – kritikai reflektálók (előfeltevésekre való reflektálás) A kezdő és a gyakorlott hallgató eltérően reagál - Didaktikus folyamat vs. Reflexió facilitálása - A reflexió támogatása olyan helyzetben, ahol a hallgatónak kevés a tapasztalata és nagy benne a nyugtalanság - A függőség-autonómia kontinuum menedzselése (Allyson Mary Davys; Liz Beddoe(2009) 'The Reflective Learning Model: Supervision of Social Work Students', Social Work Education, 28: 8, 919 — 933.)

TÁMOP /2-C-/ mint a felnőtt-tanulás módszere … Dilemma: Hogyan egyeztethetők össze a megszerzendő (és tanúsítandó) szakmai kompetenciák a felnőttként tanulók helyzetével, tanulási stílusával? A felnőttek a saját perspektívájuk átalakítása révén tanulnak, mégpedig úgy, hogy a tapasztalatszerzés,a reflektálás, a konceptualizálás és az aktív kísérletezés eredményeképpen átstrukturálódnak a tapasztalataik, és a már birtokolt tudásukba új tudás integrálódik. Szempontok a felnőtt-tanuláshoz: Figyelembe kell venni a megszerzett személyes tapasztalatokat Az egyén maga felelős a saját tanulásáért A tanulók magukkal hozzák saját erőforrásaikat A szakma tanulásának adekvát formája a cselekvésből, a probléma-megoldásból történő tanulás A dilemma feloldásához nélkülözhetetlen a felnőtt tanuló tanulását támogató környezet

TÁMOP /2-C-/ mint a validáció alapja … Dilemma: A szakembert a szakmai tapasztalat teszi szakemberré, és/vagy a tanulás? Validáció: a megszerzett ismeretek, készségek, értékek formális elismerésének aktusa Elv: önmagában a szakmai gyakorlat nem ad okot az elismerésre, hanem csakis a tapasztalat révén megszerzett tudás (ismeret, készség, érték) A validáció logikai folyamata: – Validáció jogi, intézményi kereteinek meghatározása – Tapasztalat bemutatása és igazolása – A tapasztalat alapján megszerzett tudás demonstrálása – A dokumentum formai és tartalmi értékelése – A tudás (kredit stb.) formális elismerése A validáció természetes eszköze a reflektív írás: igazolja, hogy készítője visszatekintett egy eseményre, és a reflexió révén új tanulásra tett szert elősegíti a reflexív folyamat véghezvitelét lehetővé teszi a reflektív tanulás folyamatának és eredményének értékelését.

TÁMOP /2-C-/ mint a tanulás integrálásának eszköze … Dilemma: a hallgató az előírt tantervi követelmények teljesítése, vagy a megfogalmazott kompetenciák elsajátítása révén válik szociális szakemberré? Zárt struktúrájú képzési rendszer vs. Autonóm módon tanuló ember A szociális munkások képzésének egyes problémái: – Az oklevél megszerzésének szükséges és egyben elégséges feltétele az, ha a hallgató megszerzi a szükséges krediteket. – A tantárgyak között jól eloszthatók az ismeretek, viszont sokkal kevésbé a skillek és az értékek – Sem a hallgató, sem az iskola nem tudja, hogy a hallgató hol tart az egyes készségek megszerzésének folyamatában. – Sem a hallgató, sem az iskola nem tudja tervezni, illetve módosítani az egyedi hallgató szociális szakemberré válásának útját A szociális munkás hallgató tanulmányait integrálhatja a reflektív tanulás, illetve annak formális eszközei (ld. tanulmányi portfólió, reflektív portfólió) – Tanulmányi portfólió : Formális dokumentum, mely azonosítja és igazolja, hogy a személy milyen ismereteket és készségeket szerzett) – Reflektív portfólió: A tanulmányok szerves részét képező dokumentum a tapasztalatok és az annak alapján történt reflektív tanulás segítésére, illetve bemutatására

TÁMOP /2-C-/ mint a tanulás támogatásának eszköze … Dilemma: az, hogy a hallgató miként képes végigmenni a képzési programon, pusztán a hallgató autonómiájára tartozik, vagy a felelősség megoszlik a hallgató és az iskola között? A szociális képzések a tanulmányok megtervezésénél csekély fokú autonómiát biztosítanak a hallgató számára, a képzés folyamatán való sikeres túljutást viszont szinte teljes egészében a hallgatón múlik A tanulmányait megkezdő személy előtt álló feladatok (túl az anyagi, családi és egyéb gondokon): – Megtervezni és megszervezni a tanulmányait – Megtanulni (az adott helyen szükséges módon) tanulni – Tanulni Mentorálás, tutorálás: problémacsoport vs. minden hallgató Mentorálás célja: – tájékoztatás – A tanuláshoz szükséges általános készségek gyarapítása – A tanulás megszervezéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése

TÁMOP /2-C-/ Megfontolásra ajánlott kérdés … Kockázat-kerülő stratégia: Lemondok az esetleges előnyökről, és maradok a kevesebb változást igénylő, kevesebb meglepetést magában rejtő módszereknél Siker-orientált stratégia: Az esetleges előnyök érdekében, hajlandó vagyok bizonyos mértékű változtatásra és kockázatvállalásra Mediáló tényező: A projekt keretet ad a kísérletezéshez Köszönöm a figyelmet!