III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése

1. A termelő-szolgáltató tevékenység elemzése 1.1. A termelés mérése, számbavétele A termelés mérése történhet - természetes mértékegységben - értékben - munkamértékegységben Termelési értékmutatók: - bruttó termelési érték - anyagmentes termelési érék - hozzáadott érték - nettó termelési érték

A termelési mutatók felépítése: 1. Értékesített késztermékek nettó értéke 2. Késztermék készletváltozása 3. Értékesített félkésztermékek nettó árbevétele 4. Saját előállítású eszközök aktivált étéke 5. Késztermelés értéke (1+2+3+4) 6. Szolgáltatások nettó árbevétele 7. Befejezett termelés értéke 8. Befejezetlen és félkész termelés állományvált. 9. Teljes termelési érték

Bruttó termelési érték megállapítása az ereménykimutatásból Összköltség eljárás esetén 1.Értékesítés nettó árbevétele 2.Eladott közvetített szolgáltatások értéke 3.Eladott áruk beszerzési érétke 4.Aktivált saját teljesítmények értéke 5.Bruttó termelési érték (1-3-3+4)

Forgalmi költség eljárás esetén 1. Nettó árbevétel 2. Eladott áruk beszerzési értéke, eladott közvetített szolgáltatások értéke 3. Saját termelésű készletek állományváltozása 4. Saját előállítású eszközök értéke 5. Bruttó termelési érték (1-2+3+4) Anyagmentes termelési érték: 1.Bruttó termelési érték 2.Anyagköltség 3.Anyagjellegű ráfordítás 4.Anyagmentes termelési érék (1-2-3)

Nettó termelési érték: 1.Anyagmentes termelési érték (hatékonyságvizsgálatoknál alkalmazzuk) 1.Anyagmentes termelési érték 2.Értékcsökkenési leírás 3.Nettó termelési érték (1-2) Hozzáadott érték: (A felhasznált anyag értékéhez mennyi értéket ad hozzá) 1.Személyi jellegű ráfordítás 3.Adózás előtti eredmény 4.Hozzáadott érték ((1+2+3)

1.2.A termelési érték és volumen átfogó, globális elemzése Az vizsgáljuk, hogy - időszakonként hogyan változnak az egyes termelési értékmutatók - az egyes változások milyen okokra vezethetők vissza - hogyan változnak a termelési érték egyes sorai, tényezői és az egymáshoz viszonyított arányuk Vizsgálható a tervteljesítés, ill. a bázishoz képest milyen változás, fejlődés következett be.

Statisztikai módszerek alkalmazhatók: Értékindex Árindex Volumenindex Értékindex: a termékek, árucikkek összegére nézve a termelési érték együttes, átlagos változását mutatja (nagyságát a mennyiségek és az egységárak változása befolyásolja) Árindex: a különböző termékek, árucikkek árainak együttes átlagos változását (árszínvonal változását) mutatja Volumenindex: a különböző termékekből termelt, eladott mennyiségek együttes, átlagos változását mutatja

1.3. A termelés összetételének elemzése Elemzés feladata: a termelés összetételének változása hogyan befolyásolja a vállalkozás bevételét, kiadásait, mutatószámait. Vizsgálni kell: - a szállítási kötelezettségek teljesítését - a termelés arányeltolódásait

1.4. A termelés minőségének elemzése Szükséges: - a versenykésesség fenntartása - vállalkozási tevékenység gazdaságossága miatt Folyamatosa vizsgálni kell: - a késztermék és a - gyártás minőségének színvonalát

A késztermék minőségének elemzése: Két területre bontható: - a minőségi osztályokba sorolható késztermékek vizsgálata - a minőségi osztályba nem sorolható termékek vizsgálata A minőségi osztályba sorolható késztermékek elemzése során számítható mutatók: - egyes minőségi osztályba tartozó termékek részarányának alakulása - átlagos minőségi kategória - átlagos minőségi együttható

Átlagos minőségi kategória: az egyes minőségi osztályoknak az előállított termékek mennyiségével súlyozott számtani átlaga. (termékenként lehet csak kiszámolni) Átlagos minőségi együttható: az elért (vagy tervezett) termelési érték hány %-a az I. osztályon számított termelési érétnek. Képlete: Termelési érték I. osztályon számított termelési érték

Minőségváltozás hatása az eredményre: I. osztályú áron számított termelési érét(tény) változatlan áron x minőségváltozás A gyártás minőségének az elemzése: A gyártás folyamán keletkezett selejt aránya alapján. Selejt lehet: - belső vagy külső - végleges vagy javítható Selejt arányának meghatározása: Selejt %= selejt/termelés*100 Kiszámíthatjuk : - termékenként - termékcsoportonként - különböző szervezeti egységekre

- termékre, termékcsoportra: a természetes mértékegység felhasználásával (selejt db/termelés db) - szervezeti egységre számításnál értékmutatók, képlete: átlagos selejt %= Bruttó selejtkár/termelési érték*100 Bruttó selejtkár: - végleges selejt esetén a selejt alkatrész, termék selejtté válásáig felmerült közvetlen költség - javítható selejt esetén a javítás miatti költség

- nettó selejtkár: bruttó selejtkár, csökkentve a selejt alkatrész, termék hulladékértékével, valamint a selejt miatt fizetett kártérítés összegével A bruttó selejtkért a minőségvizsgálatkor, a nettó selejtkárt a költségelemzésnél alkalmazzuk.

A minőségköltségek vizsgálata: Két nagy csoportja: Szabályozási költségek Szabályozás meghibásodása miatti költségek Szabályozás költségei - megelőzési költségek: a hibák a nem megfelelő minőség elkerülése és a rossz minőségű termékek előállításának megelőzése érdekében merül fel (minőségügyi műszaki tervezés költsége, minőségügyi képzés, unkaerő továbbképzés, folyamatos szabályozás költségei) - értékelési költségek: a minőség meghatározására fordított költségek, amelyek a minőség étékelését előírás szerint végzik (beszerzett anyagok, áruk ellenőrzése, külső vizsgálatok költségei, stb.)

Szabályozás meghibásodásának költségei: = Belső hibák költségei (vállalaton belüli nem megfelelő minőség költségei – selejt) = Külső hibák költségei (vállalaton kívül felmerült hibák költségei –garanciális javítások, csere) Elemzés során vizsgálandó: - a minőségköltségek összetétele - a termékegységre jutó minőségköltség - a termékegységre jutó minőségköltség az ár %- ában