5. A jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése
5.1. A jövedelmezőség átfogó elemzésének módszertana Az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, amely Minősítő jellegű elemzés (jövedelemteremtő képesség változását jelzi) Lehetőséget biztosít összehasonlításra (más váll. Adataival) Megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez A számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt az eredményesség változásáról
J= Eredmény/Vetítési alap A jövedelmezőség számításának alapképlete= J= Eredmény/Vetítési alap Figyelembe vehető eredménykategóriák: Értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (Nü) a szokásos vállalkozási eredmény (Nszok) Az adózás előtti eredmény (Nad.előtti) Az adózott eredmény (Nad)
Alkalmazható vetítési alapok: Az értékesítés nettó árbevétele (Ánettó) A mérleg szerinti eredmény (Nm) A bruttó relációs (főpiaci) eredmény, Adózás és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT) Adózott eredmény+fizetett kamatok (NOPLAT) Alkalmazható vetítési alapok: Az értékesítés nettó árbevétele (Ánettó) Az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege (árbev.+bev.)
A saját tőke összege A lekötött eszközök nettó értéke (Enettó) Az összes eszközérték A bérköltség (B) A személyi jellegű ráfordítások A vállalkozás átlagos állományi létszáma (L) A relációk (főpiacok) szerinti nettó árbevétel A saját tőle és a kamatköteles idegen források
Jövedelmezőségi mutatók: a.) Bruttó jövedelmezőség (átlagos fedezeti hányad) (ROS) (%) =Értékesítés bruttó eredménye/Ért. nettó árbevétele (Számítható belföldi és export relációkra, ill. főpiacokra)
b.) Árbevétel-(bevétel-)arányos jövedelmezőségi mutatók: (%) A kiválasztott eredménykategóriák kerülnek összehasonlításra a vállalkozás értékesítési árbevételével és más bevételével. = Nü/Ért. nettó árbevétele+Egyéb bevételek =Nszok/Ért.nettó árbev+Egyéb bev+Pü.müv.bev =Nad.előtti/Összes árbev.+ Összes bevétel
c.) Tőke-(vagyon-) arányos jövedelmezőségi mutatók: Tőkearányos szokásos vállalkozási eredmény(%)= Nszok/Saját tőke Tőkearányos adózás előtti eredmény (%) = Nad.előtti/Saját tőke Tőkearányos adózott eredmény (ROE)(%) =Nad/Saját tőke
Tőkearányos korrigált adózott eredmény (%) = EBIT/Saját tőke Befektetett tőke hozama (ROIC) (%) = NOPLAT/Működésbe befektetett tőke (saját és a kamatköteles idegen forrás) Jegyzett tőke arányos adózott eredmény (%) = Nad/Jegyzett tőke
A tőkearányos üzemi (üzleti) eredmény fő befolyásoló tényezői: Nü/Saját tőke= Nü/Ánettó*Ánettó/Saját tőke, Ahol az első tényező az üzemi(üzleti) jövedelmezőség, a második a tőke forgási sebessége. Két vagy több időszak adatának összehasonlításával megállapítható, hogy a tőke jövedelmezőségének változása melyik tényező elmozdulásából,s milyen mértékben következett be.
A tőkearányos adózott eredmény a jövedelmezőség mérésének gyakran használt mutatója, mert A vállalkozás menedzsmentjének érdekeltségi rendszerével igen szoros kapcsolatban van. Az osztalékfizetési képességre, ill. lehetséges maximális tőkegyarapodáshoz ad információt, A nemzetközi gyakorlatban is számos alkalommal használják a vállalkozások összehasonlítására.
d.) Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók: 1 főre jutó fedezeti összeg (Ft/fő) = Fedezeti összeg/Létszám 1 főre jutó szokásos vállalkozási eredmény (Ft/fő) = Nszok/Létszám 1 főre jutó adózatlan eredmény (Ft/fő) = Nad.előtti/Létszám
1 főre jutó adózott eredmény (Ft/fő) = Nad/Létszám Bérarányos jövedelmezőség (%) = Nü/B Vagy = Nad.előtti/B Élőmunkaráfordítás-arányos jövedelmezőség (%) = Nü/Személyi jell.ráfordítás Vagy= Nad.előtti/Személyi jell.ráfordítás
e.) Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók: A választott eredménykategóriát viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjához. Alakulásuk az eszközök jövedelemterelő képességére ad jelzéseket . = Nü/Immateriális javak(nettó)+TE(nettó) =Nü/Készletek =Nü/Imm.javak+TE+Készletek
= Nad.előtti/Befektetett eszközök+Készletek =Nad.előtti /Eszközök összesen (ROA) = Nad/Eszközök összesen (ROI), eszközmegtérülési mutatónak is nevezik Ebben az összehasonlításban a következő befolyásoló tényezők hatásainak a számszerűsítése is lehetséges:
Nad/ΣEszköz= Nad/Ánettó*Ánettó/Σeszköz Az eszközarányos adózott eredményt befolyásolja: Egyrészt az értékesítés (adózott) jövedelmezőségének alakulása, Másrészt az eszközök forgási sebessége Ez nemcsak utólagos elemzés során, hanem a tervezéseknél is felhasználható.
f.) Erőforrás-arányos (komplex) jövedelmezőség: Az eredményesség mérése az eredmény és több erőforrás (eszközök+élőmunka- felhasználás) egyidejű összehasonlításával történik: = Nü/Enettó+B = Nszok/Enettó+B
= Nad.előtti/Enettó+B A jövedelmezőségi mutatók több egymást követő évre számított mértéke alapján a jövedelmezőség szintjeinek időbeli alakulásáról, a fejlődés dinamikájáról egyaránt képet kapunk.
5.2. A mutatók rendszerbe foglalása(a mutatók piramisa) - A különböző mutatók tetszőleges bővítésével, almutatókra bontásával vagy összevonásával és logikai összekapcsolásával hierarchizált rendszerek építhetők ki. A mutatószám - rendszer alapgondolata az össztőke megtérülés (ROI) relatív értéke. (Ez a csúcsmutató)
Tőke megtérülés (nyereség/összes eszközérték) Árbevétel arányos *(szorozva) Eszközök nyereség forgási sebessége (nyereség/árbevétel) (árbevétel /összes eszköz) Példa:
Előző év Tárgyév Értékesítés nettó árbevétele 300 000 eFt 330 000 eFt Eszközök összesen 100 000 eFt 132 000 eFt Üzemi(üzleti) eredmény 27 000 eFt 39 600 eFt
Mutatóink értéke: Előző év Tárgyév Eszközarányos jövedelmezőség (%)= Üzemi(üzleti) eredmény Eszközök összesen 27% 30% Árbevétel-arányos jövedelmezőség (%)= Értékesítés nettó árbevétele 9% 12% Eszközök forgási sebessége = 3 2,5
Összefüggések alapján: Eszközarányos jövedelmezőség= Árbevétel-arányos jövedelmezőség * Eszközök forgási sebessége Előző év: 27%= 9%*3 Tárgyév: 30%= 12%*2,5 Megállapítható, hogy az eszközarányos jövedelmezőség 3%-kal emelkedett.
A két tényező hatásának számszerűsítése: Fiktív jövedelmezőség (előző évi árbevétel-arányos jövedelmezőség szintjén): 9%*2,5=22,5% Eszközök forgási sebessége változásának hatása: 22,5% -27%= -4,5% Árbevétel-arányos jövedelmezőség változásának a hatása: 30%-22,5%= +7,5% +3,0%
Elemzésünk tovább mélyíthető, vizsgálhatjuk az árbevétel-arányos jövedelmezőség alakulását befolyásoló tényezőket, úgymint A fedezeti hányad változásának hatását, ezen belül a kiváltó ok lehet A közvetlen költségek (költségnemek szerinti) változása, Az egyes tevékenységek belső arányainak változása
- A közvetett költségek alakulásának hatását, valamint az eszközök forgási sebességének csökkenését előidéző okokat (hogyan alakult a befektetett eszközök és fogóeszközök forgási sebessége)
5.3. A jövedelmezőség és a fenntartható növekedési ütem összefüggései A jövedelmezőség színvonalának alakulását több szempontból kell értékelni, úgymint Vevői vagy piaci nézőpontból, azaz hogyan alakul a vevők elégedettsége, milyen a piaci részesedés a megcélzott szegmensekben, Az innovációs tevékenység biztosítja-e a folyamatos fejlődést
A fenntartható növekedési ütemet meghatározó tényezőkként kell kezelni a következőket: - Az eszközök forgási sebességes, - Az árbevétel-arányos jövedelmezőség, - A tőke áttétel (tőkemultiplikátor), - A mérleg szerinti eredmény részaránya az adózás előtti eredményből.
Képletszerűen a fenntartható növekedési ütem = = Nad.előtti/Ánettó*Ánettó/Eszközök* Eszközök/Saját tőke*Nm/Nad.előtti Az összefüggés alapján elsősorban az egyes tényezők elmozdulásainak hatásai állapíthatók meg, támpontul szolgálva a részletes ok- okozati összefüggéseket feltáró elemző- értékelő munkához.