Munkavédelmi Képviselők XVII Munkavédelmi Képviselők XVII. Országos Fóruma Munkáltatók feladatai és felelőssége a munkavédelmi érdekképviseleti munka támogatása során Siófok 2011. június 10.

A munkahelyi egészség és biztonság megteremtése közös érdek Dr. Koch Mária, az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozás- egészségügyi Szövetség elnöke, Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. ügyvezető igazgatója, a Népszava Könyv Kft. ügyvezetője

A munkavédelem alapjai A munkavédelem jogi szabályozása Az 1993. évi XCIII. tv. és végrehajtási rendelete, az 5/1993. (XII. 26.) MüM sz. rendelet Szervezett munkavégzés

A munkavédelem alapelvei A védelem elve A tripartizmus elve Az állam szabályozási és ellenőrzési feladatai A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért A munkavállalók kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét

A munkavédelem alapelvei A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Az együttműködés elve Az adatok védelmének elve A szaktevékenység elve

A legfontosabb további jogszabályok 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II. 20.) SzCsM-MüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében: Veszélyek elkerülése A nem elkerülhető veszélyek értékelése A veszélyek keletkezési helyükön leküzdése Az emberi tényező figyelembevétele A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel

Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények Műszaki fejlődés vívmányainak alkalmazása Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása Kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest A munkavállalók ellátása megfelelő utasításokkal

Munkáltatók kötelezettségei Szükséges utasítások és tájékoztatás A munkakörülmények folyamatos ellenőrzése A munkavállalók ismereteinek és az előírások betartásának folyamatos ellenőrzése Megfelelő munkaeszközök biztosítása Új technológiák előtt tájékoztatás

Munkáltatók kötelezettségei Rendellenesség, bejelentés, veszélyeztetés kivizsgálása Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén eljárás Védőeszközök biztosítása A munkakörülmények folyamatos javítása

Munkáltatók kötelezettségei Összehangolás Mvt. 40. § (2) Több munkáltató munkavállalója Egyidejűleg Egy munkahelyen Cél: A munkavégzés a dolgozókra és a tevékenység hatókörében tartózkodókra ne jelentsen veszélyt

Munkáltatók kötelezettségei Felelős az összehangolásért: a szerződésben megjelölt munkáltató, vagy a fővállalkozó, vagy a tényleges irányítást végző személy, szervezet, vagy akinek a területén a munkavégzés folyik

A munkavégzés személyi feltételei Jogszerű foglalkoztatás Egészségügyi alkalmasság Ismeretek Készség Jártasság Munkavédelmi ismeretek Megbízás az adott munka végzésére

Szervezett munkavégzés A munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. A munkavédelmi törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).

Egészségügyi alkalmasság Munkaköri alkalmassági vizsgálat Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat A munkáltató által megjelölt munkakörre, illetve járványügyi szempontból kiemelt munkatevékenységre Előzetes, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálatok

olyan mennyiségű és minőségű információ, amely ISMERET A munkáltató által birtokolt, a munkavállalók részére is átadott, olyan mennyiségű és minőségű információ, amely elégséges a normál munkavégzés során, illetve meghibásodás, műszaki hiba alkalmával, vagy rendkívüli helyzet esetén - a munkavédelmi kockázatokat elkerülő – megoldások, cselekvések gyakorlati kivitelezéséhez.

KÉSZSÉG Az ismeretek olyan magas szintje, melynek birtokában a munkáltató és a munkavállaló bármely, akár váratlan helyzetben és szituációban is tudja azt, hogy kinek mi a teendője.

JÁRTASSÁG A munkavállaló az elsajátított ismeretek és a készség birtokában nem csak tudja, hogy mi a teendője, de a gyakorlatban nagy biztonsággal – tétovázás és tévedés nélkül – cselekvően tudja alkalmazni.

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, ezek biztonsági követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembehelyezésekor, új technológia bevezetésekor

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott, vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni.

A munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek körében Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége a Vhr. 2. sz. melléklet szerint Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szerződtetésének kötelezettsége Egyes feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségek

Vállalkozások munkavédelemben A vállalkozókkal, vállalkozásokkal kötött szerződések sajátosságai Vegyes szerződések: megbízási és vállalkozási elemekkel Felelősségi viszonyok Több tevékenység ellátása az általános

Megbízási szerződés Ptk. 474. § Gondossági kötelem A megbízó érdekeinek megfelelően A megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni Személyesen köteles eljárni a megbízott Közreműködő igénybevétele: a megbízó hozzájárulásával, vagy ha a megbízás jellegével együtt jár A megbízó utasításai szerint

Vállalkozási szerződés Ptk. 389. § Eredménykötelem Valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására … vagy más munkával elérhető eredmény előállítására Alvállalkozó igénybe vételének joga A megrendelő utasítása szerint, de: a munka szervezésére nem terjedhet ki, és terhesebbé nem teheti a teljesítést Megrendelő elállhat bármikor (kártérítés!)

A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését, illetve újraindítását megelőzően Időszakos biztonsági felülvizsgálat fentiekre vonatkozóan Soron kívüli ellenőrzés egyéni védőeszközre, munkaeszközre, technológiára vonatkozóan, ha közvetlen veszélyeztetés vagy munkabaleset következett be

Mi a veszélyes? Mvt. 87. § 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Mi a veszélyes? Mvt. 87. § alá tartozik, rendelet veszélyesnek minősíti (pld. Vhr. 1/A.), hatósági felügyelet alá tartozik (pld. felvonók), a munkáltató maga veszélyesnek nyilvánítja

A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai Mentési terv készítésében közreműködés Megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának összeállítása Kockázatértékelés Munkavédelmi oktatás Egyéni védőeszköz juttatás belső rendje Súlyos munkabalesetek kivizsgálása Robbanásvédelmi vizsgálat, dokumentáció Biztonsági és egészségvédelmi terv készítése Munka-egészségügyi feladatokban közreműködés

A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Munkaeszköz ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálata Megismételt használatbavételi vizsgálat Bányászati munkabiztonsági szaktevékenységek Munkáltatói munkavédelmi szabályozások kialakítása Egyéb munkáltatói munkavédelmi feladatokban közreműködés

A foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység Igénybevétele kötelező! Célja: a munkahelyi megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása, ezek szinten tartására javaslattétel, a munka adaptálása a dolgozók testi, szellemi és lelki egészségi állapotának megfelelően, a munkavállalók egészségének ellenőrzése.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai Alapszolgáltatás keretében: Munkaköri alkalmassági vizsgálatok végzése Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása A munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata – meghatározott gyakorisággal Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai Alapszolgáltatás keretében: Kémiai biztonsági feladatok ellátása A munkavállalók felvilágosítása munkakörülményeikkel kapcsolatosan Védőoltásokkal kapcsolatos feladatok Krónikus megbetegedésben szenvedők gondozása 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai Közreműködik: Az Mvt. 58. §-ban felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen: A munkahelyi veszélyforrások feltárásában A munka-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, - higiénés feladatok megoldásában

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai Közreműködik: A munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi, szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében A foglalkozási rehabilitációban A munkáltatói katasztrófamegelőző, -elhárító, - felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

SZABÁLYSÉRTÉSEK 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes szabálysértésekről 93. § A munkavállaló hátrányos megkülönböztetése 94. § A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése 95. § A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése 96. § Magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése

Szabálysértési kormányrendelet 96/A. § A munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése 97. § Külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése 98. § Munkavédelmi szabálysértés 99. § Munkavédelmi képviselő akadályozása

Szabálysértési kormányrendelet 100. § Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése 102. § Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása 103. § Orvosi vizsgálat elmulasztása 104. § Közegészségügyi szabálysértés

98. § Munkavédelmi szabálysértés 1) Aki a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,

98. § Munkavédelmi szabálysértés b) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,

98. § Munkavédelmi szabálysértés c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

95. § A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése (1) Az a foglalkoztató, aki a) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdekképviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket,

95. § A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése b) a munkahelyi érdek-képviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat,

95. § A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése c) a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

99. § Munkavédelmi képviselő akadályozása (1) Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

SZANKCIÓK 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről A helyszíni bírság 134. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2) bekezdésben felsoroltak a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják.

Helyszíni bírság A helyszíni bírság kiszabására jogosult: A munkavédelmi felügyelő A helyszíni bírság összege: 3 000 Ft – 20 000 Ft-ig terjedhet.

Munkavédelmi bírság Mvt. 82. § (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

Súlyos veszélyeztetés Súlyos veszélyeztetés különösen: Munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása (veszélyes gépek, berendezések, technológiák) Időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása Soron kívüli ellenőrzés elmulasztása (munkabaleset, súlyos veszélyeztetés)

Súlyos veszélyeztetés Kockázatértékelés elmulasztása (I. vesz. osztályba sorolt munkáltató esetén) A szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya Munkaköri alkalmassági vizsgálat vagy biológiai monitorozás elmulasztása (veszélyes munkahelyek, munkaeszköz vagy technológia során végzett munka esetén)

Súlyos veszélyeztetés Összehangolás hiánya Foglalkoztatási tilalom megszegése Rákkeltő expozíció esetén az előírt mérések elmulasztása

Munkavédelmi bírság Munkavédelmi bírság Összege: 50 000 Ft – 10 000 000 Ft-ig Telephelyenként is kiszabható, ha a munkáltató több telephelyen is megvalósítja a veszélyeztetést. A veszélyeztetés mértéke, a mulasztás személyi és tárgyi körülményei figyelembe vételével

Btk. 171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

JÓ GYAKORLATOK A Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetsége kampánya - kevesebb és kisebb csomaggal: könnyebb az utazás – gondoljunk csak a járdaszegélyekre, az aluljárók lépcsőire, a közlekedési eszközök peronjaira; kevesebb megterheléssel jár a repülőtéri rakodómunkások számára; kisebb a repülőgépek és más közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátása.

JÓ GYAKORLATOK Magyarországon évente 30-40 ezer új stroke-os eset fordul elő és 18 ezren halnak meg szélütés következtében. Minden negyedik eset 60 év alatti embert érint. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.

JÓ GYAKORLATOK MEBIR szabvány – PDCA-módszer Plan - Tervezés: a célok és folyamatok megállapítása Do - Végrehajtás: a folyamatok bevezetése Check - Ellenőrzés: a folyamatok figyelemmel kísérése, mérése, az eredmények összehasonlítása, jelentéstétel az eredményekről. Act - Intézkedés: az intézkedések megtétele a folyamatos fejlesztésére.

JÓ GYAKORLATOK Egyszerű módszer Nagy- Britanniából, ismeretterjesztő füzet, olvasási nehézségekkel küzdők számára

JÓ GYAKORLATOK A munkavédelmi törvényről Ez a kiadvány tájékoztató a munkavédelmi törvényről. A törvény célja: Megelőzni a munkabaleseteket.

JÓ GYAKORLATOK A törvény célja: Megelőzni a foglalkozási megbetegedéseket. A törvény előírja, hogy minden munkavállalónak joga van biztonságos munkahelyhez

JÓ GYAKORLATOK A törvény előírja, hogy a munkáltatónak őriznie kell a munkahelyi biztonságod, a Te közreműködéseddel Ezt hívjuk munkavédelemnek.

JÓ GYAKORLATOK Make the promise! Több mint 30.000 gazdálkodó csatlakozott a kampányhoz! Kis, gyakorlati lépések, hogy a gazdaság biztonságosabb legyen. 2010-ben a mezőgazdaság vált a legveszélyesebb ágazattá 38 halálesettel. Make the promise!

JÓ GYAKORLATOK

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Biztonságos napot kívánok!